A csepeli, papírgyári uszoda története lassan a feledés homályába merül. Az arcanum.hu segítségével azonban Bárány Tibor, egyesületünk vezetőségi tagja, egy kis összeállítást készített: a lapok cikkeivel idézi fel e csepeli létesítmény születését, életét és halálát...
A CSHVE 2019-ben, az évfordulóhoz kapcsolódóan rendezte meg Nógrádi László főmérnök, főkonstruktőr, a Csepeli Kerékpárgyár fejlesztője, egykori főmérnöke, igazgatója előadását.
Az előadás illusztrációi megtekinthetők itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...
A Budapest folyóirat 1968/5. számában jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla dolgozata kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. A korabeli információk egy részét azóta túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg. Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 52 évvel ezelőtt Csepelt.
A Friss Újság 1932. augusztus 28-i számában jelent meg ez a cikk, mely érdekes képét mutatja meg a korabeli Csepelnek.
"Remegve figyeli Csepel lakossága a gyárkémények füstjét
A jobb időkben idevándorolt emberek lassan elmenekülnek, mert nem akad munkájuk
Régen, a középkorban, a városok, a faluk a hatalmas várúr fellegvárának tövében húzódtak meg. A hatalmas várúr védte meg a kisembereket a támadó, portyázó banditáktól és kalandokat kereső uraktól. De a várúr volt az, aki megélhetést, keresetet biztosított számukra.
A csepeli Állami polgári Fiú- és Lányiskola 1931. évi iskolai értesítőjében összefoglalták az utóbbi bő másfél évtized csepeli eseményeit, eredményeit.
Íme:
"Csepel község közönsége által fenntartott iskolánk az 1931/32. tanévvel fennállásának 17. évét zárta le. Megszervezése, másfél évtizedet meghaladó működése, fejlődése az új Csepel kialakulásának idejére esik.
Adalékok egy kultúrmérnök életművéhez, avagy hogyan emlékeztek rá kortársai, s hogyan őrzi az utókor munkásságának emlékét?
Kvassay Jenő arcképét, szobrát, emléktábláját és a róla elnevezett díjat megtekinthetik itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...
A Munkaügyi Szemle közölte 1941. áprilisában lovag Wahl Henrik (a WM gyár igazgatója) írását, melynek címe ez volt: "A csepeli Weiss Manfred Rt. szociális, kulturális és karitativ tevékenysége"
A dolgozat tömören foglalja össze a Weiss Manfréd Rt. ezírányú, évtizedek folyamán kialakult tevékenységét, s egyúttal egy 1941-es pillanatképet ad arról, hogy a folyamat akkoriban hol tartott.
A szöveget - Bárány Tibor internetes kutatásának eredményeként - most közreadjuk.
2019. november 20-án, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli fiókjában tartotta meg előadását a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület.
Ezen a napon Horváth László volt az előadó, a téma pedig – amely a szépszámú érdeklődőt odavonzotta – Csepel híres emberei.
Technikai okok miatt itt nem tudunk illusztrációkat mutatni.
A nagy, 1838. évi árvíz 100. évfordulója és Csepel falu új helyen való felépítésének emlékére született ez az írás, melyet 1939-ben tettek közzé Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattárában. Kiváló, tömör áttekintést ad Csepel település új helyen eltöltött első száz esztendejéről, a fejlődésről, s a vezetői gondolkodás irányáról. A cikk mindenki számára elérhető az interneten, az arcanum.hu oldalon. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is itt bukkant rá kutatásai közben, s most közreműködésével közkinccsé tesszük a csepeli főjegyző 81.
Az internet sok érdekes információt rejt magában, akár közelebbi, akár távolabbi múltunkat kutatjuk. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor világhálós keresgélései közben jutott el ehhez a cikkhez, mely bepillantást enged abba, hogyan is zajlott a tanoncképzés Csepelen 1910-ben. Az arcanum.hu oldal tanulmányozását minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk figyelmébe.