Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin, szovjet űrhajósok fogadták őket.

A teljesség igénye nélkül felidézzük az elmúlt 40 év néhány – Csepellel is kapcsolódó – pillanatát.

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen.
Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén.

A Koncz János és Róbl kanonok életútjáról a 2017-es CSHVE rendezvényen elhangzott Horváth László-előadás kiegészítéseként Bárány Tibor internetes kutatás eredményeként összegyűjtött néhány, a korabeli sajtóból származó cikket, cikkrészletet, melyek kortársi nézőpontból adnak adalékokat Róbl János kanonok 45 évnyi tevékenységéhez.

A 2017-es CSHVE rendezvényen elhangzott Horváth László-előadás kiegészítéseként Bárány Tibor internetes kutatás eredményeként összegyűjtött néhány, a korabeli sajtóból származó cikket, cikkrészletet, melyek kortársi szemmel mutatják be Koncz János 25 évnyi tevékenységének néhány szeletét.

A koronavírus révén kicsit több szabadidőnk lett, így most ledolgozunk egy kicsit restanciánkból. Hosszú, de nagyon érdekes előadás szövegét tesszük közkinccsé. Olvassák, fogadják szeretettel.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület 2017. szeptember 13-án, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli,. Sétáló utcai fiókjában tartott rendezvényén Horváth László közgazdász-helytörténész tartott előadást a település hajdani főjegyzőjéről, dr. Koncz Jánosról és Robl kanonokról.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület ebben a karanténos, koronavírusos időszakban is tartja kapcsolatot tagjaival, a helytörténet iránt érdeklődőkkel, s időről-időre friss olvasnivalókkal, kutatási eredményekkel, évfordulók felidézésével segíti az idő hasznos eltöltését.

Kétszáznyolcvanöt éve, 1735. április 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc. 59 évet élt, melyből hét évet uralkodott Magyarország vezető fejedelmeként és erdélyi fejedelemként. Ezen tisztségeket 1704 júliusától egészen 1711 februárjáig töltötte be. Neve szorosan összefügg az általa indított Rákóczi-szabadságharccal, mellyel célja a teljes állami függetlenség visszaszerzése volt a Habsburg Birodalomtól. Sokan a mai napig a magyarok nemzeti hőseként emlékeznek rá. Csepelen főutca és iskola őrzi emlékét.

Egyesületünk elnöke, dr. Bolla Dezső már évtizedekkel ezelőtt - kutatásai során - rálelt Kossuth Lajos azon kiadatlan levelére, melyben a csepeli szigetcsúcs jövőjéről is szólt.
Megerősítendő a hajdani felfedezést, most közzé tesszük a levél szövegét, melyre - egy újszülöttnek minden újnak hat - most Bárány Tibor is rátalált internetes keresgélései közben.

A csepeli honismereti mozgalom – a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület lokálpatrióta elődei - hatvanadik évfordulója alkalmából több archív cikket is előkerestünk kerületünk múltjáról.

Harmincöt évvel ezelőtt így emlékezett vissza a csepeli gimnázium-indításra dolgozatában Hajdú D. Dénes. Az írás a Honismeret című folyóirat 1985/4. számában jelent meg.

A Honismeret 1990/1 számában jelent meg Kiss József dolgozata, melyben – egyebek mellett – Csepel századfordulós közigazgatási helyzetét is tárgyalja.

A főváros és vidéke a XIX-XX. század nagy átalakulásában

„Korszerű reformoknak csakis a tényleges állapot hű megismerése szolgálhat alapul."
(Mártonffy Károly)

„Nem a társadalmat kell államosítani, hanem az államot kell társadalmasítani.” (Teleki Pál)