In Memoriam Vezér Endre

Tisztelt CSHVE-tagunk!

Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy tagtársunk,
Vezér Endre
életének 82. évében elhunyt.

A kiváló helytörténész, Csepel díszpolgára állandó vendége volt Egyesületünk összejöveteleinek;
pár évvel ezelőtt indított helytörténeti honlapját nagyon sok érdeklődő böngészte.
Köszönjük, hogy tudásával, emlékeivel, kutatásaival szűkebb pátriánk, Csepel kulturális örökségét, a csepeli lokálpatrióták szellemi kincsét gazdagította!

Nyugodjon békében!

A CSHVE vezetőségének nevében:
dr. Bolla Dezső, elnök

A CSEPELI TEMETŐ 100 ÉVES - I. rész

Kedves Barátaink!
Kívánom és remélem, hogy mindnyájan egészségesen átvészeljük a nehéznek ígérkező őszi időszakot.
A fertőzések elkerülése végett úgy határoztunk: rendezvényeinket továbbra is szüneteltetjük.
Egyesületük előd szervezete, a Helytörténeti Bizottság 60 éve, 1960. november 25-én jött létre.

Strandolás Csepelen - a sajtó tükrében

A Csepeli Strand jövőre, 2021-ben köszönti fennállásának 60. évfordulóját. A csepeliek vízszeretete és fürdési igénye azonban ennél sokkal hosszabb időszakra tekint vissza.
Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor, internetes kutatásainak eredményeként (az arcanum.hu oldal segítségével) összeállítást készített a korabeli sajtók cikkeiből, melyek a kor szemszögéből mutatják be a csepeli fürdőzés állomásait, a strand építésének folyamatát, s az azóta eltelt időszak történéseit.

Adalékok a Csepeli Ifjúsági Park történetéhez

Volt egyszer egy - a fiatalok között igen nagy népszerűséget szerzett - Csepeli Ifjúsági Park, amely jövőre, 2021-ben ünnepelhetné megnyitásának 50. évfordulóját - ám már a kezdetekben is kivívta a környékbeli lakosság ellenszenvét, s hosszú haldoklás után, a rendszerváltást követő években felszámolták.

Budapest kettő-három kerületének kapcsolódásairól

Pesterzsébet és Csepel kapcsolatairól tartott előadást október 13-án a pesterzsébeti Csili Művelődési Házban Zémann István, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület titkára, vezetőségi tagja.
Az előadót a Pesterzsébeti Helytörténeti Klub hívta meg, s az előadást Czuni Imre, a Pesterzsébeti Helytörténeti Klub vezetője vezette be, bemutatva az előadót, Zémann Istvánt.
A technikai segítséget az előadáshoz, az előadás vetített illusztráció-diáit készítő Zémann Mátyás nyújtotta, aki az előadó unokája.

CSEPEL SZEREPE AZ ORSZÁG ÚJJÁÉLESZTÉSÉBEN, A TRIANONI DIKTÁTUM ALÁÍRÁSA UTÁNI ELSŐ ÉVTIZEDBEN

Egyesületünk Kedves Tagjai, Tisztelt Barátaink!
Remélem szerencsésen, egészségesen átvészelték az elmúlt hónapokat. A járvány újult erővel történt folytatódása miatt korábban tervezett őszi előadásainkat nem tudjuk megtartani. Pedig van számos olyan évforduló az idén is, melyről szerettünk volna megemlékezni. Ezek közül a lejelentősebbek:
ÉVFORDULÓK:
1720., 300 éve: Első népszámlálás Csepelen.
1920., 100 éve: Az új csepeli temető megnyitása
1920., 100 éve: A Munkásotthon avatása
1920., 100 éve: A Magyar Posztógyár alapítása

Epizódok a papírgyári uszoda történetéből

A csepeli, papírgyári uszoda története lassan a feledés homályába merül. Az arcanum.hu segítségével azonban Bárány Tibor, egyesületünk vezetőségi tagja, egy kis összeállítást készített: a lapok cikkeivel idézi fel e csepeli létesítmény születését, életét és halálát...

90 éve kezdődött a kerékpárgyártás Csepelen

A CSHVE 2019-ben, az évfordulóhoz kapcsolódóan rendezte meg Nógrádi László főmérnök, főkonstruktőr, a Csepeli Kerékpárgyár fejlesztője, egykori főmérnöke, igazgatója előadását.
Az előadás illusztrációi megtekinthetők itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...

Csepel - ahogy 1968-ban látták

A Budapest folyóirat 1968/5. számában jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla dolgozata kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. A korabeli információk egy részét azóta túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg. Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 52 évvel ezelőtt Csepelt.

Pillanatkép 1932-ből

A Friss Újság 1932. augusztus 28-i számában jelent meg ez a cikk, mely érdekes képét mutatja meg a korabeli Csepelnek.

"Remegve figyeli Csepel lakossága a gyárkémények füstjét
A jobb időkben idevándorolt emberek lassan elmenekülnek, mert nem akad munkájuk

Régen, a középkorban, a városok, a faluk a hatalmas várúr fellegvárának tövében húzódtak meg. A hatalmas várúr védte meg a kisembereket a támadó, portyázó banditáktól és kalandokat kereső uraktól. De a várúr volt az, aki megélhetést, keresetet biztosított számukra.

Oldalak