A csepeli Állami polgári Fiú- és Lányiskola 1931. évi iskolai értesítőjében összefoglalták az utóbbi bő másfél évtized csepeli eseményeit, eredményeit.
Íme:
"Csepel község közönsége által fenntartott iskolánk az 1931/32. tanévvel fennállásának 17. évét zárta le. Megszervezése, másfél évtizedet meghaladó működése, fejlődése az új Csepel kialakulásának idejére esik.
Adalékok egy kultúrmérnök életművéhez, avagy hogyan emlékeztek rá kortársai, s hogyan őrzi az utókor munkásságának emlékét?
Kvassay Jenő arcképét, szobrát, emléktábláját és a róla elnevezett díjat megtekinthetik itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...
A Munkaügyi Szemle közölte 1941. áprilisában lovag Wahl Henrik (a WM gyár igazgatója) írását, melynek címe ez volt: "A csepeli Weiss Manfred Rt. szociális, kulturális és karitativ tevékenysége"
A dolgozat tömören foglalja össze a Weiss Manfréd Rt. ezírányú, évtizedek folyamán kialakult tevékenységét, s egyúttal egy 1941-es pillanatképet ad arról, hogy a folyamat akkoriban hol tartott.
A szöveget - Bárány Tibor internetes kutatásának eredményeként - most közreadjuk.
2019. november 20-án, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli fiókjában tartotta meg előadását a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület.
Ezen a napon Horváth László volt az előadó, a téma pedig – amely a szépszámú érdeklődőt odavonzotta – Csepel híres emberei.
Technikai okok miatt itt nem tudunk illusztrációkat mutatni.
A nagy, 1838. évi árvíz 100. évfordulója és Csepel falu új helyen való felépítésének emlékére született ez az írás, melyet 1939-ben tettek közzé Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattárában. Kiváló, tömör áttekintést ad Csepel település új helyen eltöltött első száz esztendejéről, a fejlődésről, s a vezetői gondolkodás irányáról. A cikk mindenki számára elérhető az interneten, az arcanum.hu oldalon. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is itt bukkant rá kutatásai közben, s most közreműködésével közkinccsé tesszük a csepeli főjegyző 81.
Az internet sok érdekes információt rejt magában, akár közelebbi, akár távolabbi múltunkat kutatjuk. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor világhálós keresgélései közben jutott el ehhez a cikkhez, mely bepillantást enged abba, hogyan is zajlott a tanoncképzés Csepelen 1910-ben. Az arcanum.hu oldal tanulmányozását minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk figyelmébe.
Aki a hungaricana.hu oldalon böngészik, érdekes dolgokra bukkanhat. Így tett egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is, s sikerrel járt: a Művezetők Lapjának 1907. augusztus 25-i számában egy korabeli ismertetőre lelt, amely Weiss Manfréd csepeli gyárát mutatta be az olvasóknak. A szöveget most mi is közkinccsé tesszük:
Weiss Manfréd csepeli lőszer- és ércárugyár.
Dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke bevezetőjével indult egyesületünk legutóbbi összejövetele 2020. február 19-én (mint közismert, azóta a koronavírus-járvány az összes többi, első félévre tervezett programunkat elsöpörte).
Ezen a napon Széchenyi Péternek, a CSHVE alelnökének előadása került terítékre, melynek témája: „Gombostűtől a repülőgépig” - Az ipari termelés vázlatos története a Weiss Manfréd Művekben és utódvállalatainál, az I. világháború végétől napjainkig.
Technikai okok miatt a képeket nem tudjuk itt megmutatni.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin, szovjet űrhajósok fogadták őket.
A teljesség igénye nélkül felidézzük az elmúlt 40 év néhány – Csepellel is kapcsolódó – pillanatát.
1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen.
Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén.