Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület

A csepeli honismereti mozgalom idén hatvan esztendős születésnapját ünnepli.
A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület – a Budapesti Honismereti Társaság tagjaként – aktív közreműködője, résztvevője az 1990-ben alakult Honismereti Szövetség helyi hagyományápoló közösségeket összefogó, összehangoló munkájának, amely az 1960-as években kibontakozott honismereti mozgalom tevékenységére épül.
A honismereti mozgalom 2007 óta minden évben március 24-én köszönti a Honismeret Napját, Bél Mátyásnak, nagy szellemi elődünknek a születésnapján.

Hat évvel Buda, Pest, és Óbuda Budapestté egyesítése előtt, a Kiegyezés évében jelent meg Táncsics Mihály írása Fővárosunk címmel. Ebből idézzük azt a fejezetet, melyben - akkoriban még tartotta magát az elképzelés, hogy a nagykörút helyén csatornát kellene építeni - a pesti oldalon kikötő- és csatornaépítésekről esik szó.

Ez az előadás – mely egy csepeli helytörténeti kiállítás kapcsán született - 2009-ben hangzott el a Budapesti Honismereti Társaság „Budapesti Históriák” előadássorozata keretében. Maár Katalin volt akkor a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Sallay Tibor, pedig a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja.

MAÁR KATALIN – SALLAY TIBOR

„Topits Venczel és Fiai” Első Magyar Speciális Ráspoly és Reszelőgyár

Azóta voltak változások... De a múlt nem változik, csak (át)értelmezői, magyarázói cserélődnek, s remélhetően kutatói, lelkes feltárói pedig szaporodnak.
Zémann Istvánnak, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület titkárának tizenhat évvel ezelőtti előadása a Budapesti Honismereti Társaság „Budapesti Históriák” címmel tartott előadássorozata keretében hangzott el.

ZÉMANN ISTVÁN

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület

A csepeli helytörténeti mozgalom kezdeteinek időszakából származó cikkel emlékezünk a honismeret útjait építgető elődeinkre.

Idén hatvanadik születésnapját ünnepli a csepeli honismereti mozgalom. Ebből az alkalomból igazi kuriozitással rukkolunk elő: egy 1961-es Magyar Nemzet cikkel, Ruffy Péter tollából.

A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.
1918. március 31.-én jelent meg a Virradat című lapban, Budapesten, írta Kozma Nándor.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke, dr. Bolla Dezső, a Budapesti Honismereti Társaság által szervezett „Budapesti Históriák” című sorozat keretében, 2004-ben tartotta meg előadását a csepeli gyáralapítóról.
A csepeli helytörténeti mozgalom hatvan esztendős évfordulója alkalmából adjuk közre a prezentáció szövegét.

BOLLA DEZSŐ
A Weiss család szerepe Csepel történetében

Boldog, vírusmentes húsvéti ünnepeket!

Kedves Egyesületi Tagok, Előadásaink Látogatói!

Most, ebben a vészterhes időszakban Önöknek és
családjuknak örömteli és kellemes Húsvéti ünnepeket
és jó egészséget kívánunk.

A levelezőlapokon Krisztus kereszthalálát és mennybe menetelét ábrázoló rangos egyházművészeti alkotásokon kívül a gyermekek örömére megjelenek a tojás hozó nyúl rajzai is.

A Klubrádió Panoptikum című műsorában, 2017. szeptember 8-án, a Weiss Manfréd családról beszélgetett dr. Bolla Dezső helytörténésszel, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnökével Szénási Sándor. (A szerkesztő Kovács Gabriella Anna volt).