"Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békítik a simák alattomba,
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít."
József Attila: Ady emlékezete (részlet)
Bárány Tibor, a CSHVE vezetőségi tagja a minap a Csili Helytörténeti Klubjában tartott előadást. Az előadás előtt az ESTV rövid interjút készített vele:
https://www.youtube.com/watch?v=5pbYUsrkjMw&fbclid=IwAR1RbjNphvhsOR3BXOl...
A Csiliben elhangzott előadás videóra rögzített (Harangi Mihály felvétele) változata itt látható:
József Attila: Ady emlékezete (részlet)
-Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békítik a simák alattomba,
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít,
MEGHÍVÓ
A Helytörténeti esték
sorozatunk keretében
zenés irodalmi emlékműsorral
tisztelgünk
Ady Endre halálának
100. évfordulója alkalmából,
a költő emléke előtt.
MEGHÍVÓ
ADY ENDRÉRE EMLÉKEZÜNK
HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.
A CSEPELI
HELYTÖRTÉNETI
ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ
EGYESÜLET
TISZTELETTEL
MEGHÍVJA
ÖNT
2019. JANUÁR 26-ÁN, 11 ÓRÁRA,
A KÖLTŐ ADY ENDRE UT ÉS KOSSUTH LAJOS UTCA TALÁLKOZÁSÁNÁL
ELHELYEZETT EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL
TARTANDÓ MEGEMLÉKEZÉSRE.
Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása I. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997) Összeírt községek 32. Csepel (Budapest XXI.)
Az emberiség örök vágyát, a repülést, igazából a Wright testvérek első repülőgépe, a Flyer, és ennek első felemelkedése /1903.december 17./ teremtette meg. Ez természetesen egy folyamat része volt, amelyben sok-sok áldozatot követelt a levegőbeemelkedés és az Ikarusz legendától, a kínai sárkányrepüléstől, a Montgolfiere testvérek léggömbjétől /1783/ Lilienthal siklórepüléséig sok ezer évnek kellett eltelnie. 1905-ben Párizsban, Európa első repülőgépgyárának átadása újabb lehetőséget jelentett a légiközlekedés fejlesztéséhez.
Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. A reformkorban a jeles államférfiak az „államvasúti” rendszer hívei voltak, mert úgy vélték, csak ez biztosíthatja, hogy az ország valós érdekeinek megfelelően épüljön ki a hálózat. Az első vasútvonalakat azonban az állam pénzügyi gondjai miatt szinte kizárólag magántársaságok építették és birtokolták. A kiegyezés évében, 1867-ben az Országgyűlés kormányzati feladattá tette a vasúthálózat fejlesztését. A kormány az 1867. évi XIII.
A CSHVE vezetősége november 8-án, vezetőségi ülésén áttekintette a jövő évi évfordulókat, s a témáról évzáró egyesületi ülésünkön számolunk be tagjainknak.
Előzetesen a z évfordulók listája:
A Weiss Manfréd konszern központi irodája Budapest belvárosában, a Mária Valéria utca (ma: Apáczai Csere János utca) 17. szám alatt volt.
A minap jutottunk hozzá egy érdekes dokumentumhoz: a konszern által használt fejléces levélpapírhoz.
Azon nyomban megosztjuk ezt a széles nyilvánossággal is.
Csepelen a két világháború között több cserkészcsapat is működött: a 96. Sólyom, a 813. Ottokár Püspök, a 815. IV. Béla, majd 1943-tól a 921. Hunyadi cserkészcsapatok.
Egy minap történt csepeli padlástakarítás során érdekes, írógéppel írt kézirat került a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, Bárány Tibor kezébe. A szöveg „A 96-os számú „Sólyom” cserkészcsapat története – 1920. október 31.” címet viseli. A szövegből kítűnik, hogy ez a visszaemlékezés az alakulás után kilenc évvel született, de a krónikás nem hagyta ránk saját nevét…