A CSHVE vezetősége november 8-án, vezetőségi ülésén áttekintette a jövő évi évfordulókat, s a témáról évzáró egyesületi ülésünkön számolunk be tagjainknak.

Előzetesen a z évfordulók listája:

500 éve – 1519. Csehi Mihály elhunyt.
Csepeli ispánok.
A csepeli ispánok névsora visszanyúlik egészen a XIII. század bevezető éveibe.
Első ösmert comese, vagyis ispánja volt 1217-ben Tiborcz (W. XI. 150.) Kívüle ösmert még: 1259. Gál (W. VII. 504.) 1293. Bud (F. VII. 237.) 1342. Bessenyő Bekő (F. VIII. IV. 557.) 1355. Beldrei Fülőp, a királyi udvarnokok mestere. (Anjouk. Okmt. VI. 401.)
1371. Vesszős fia János (Zichy Okmt. III. 442.) 1378. Jensul (H. Okmt. II. 131.)
1389–1402. Hardi Miklós
Sibenlinden János.
1435. Turóczy Balás (Budai kam. lt. NRA. 1551/96.)
1438. Sáfár Péter (u. o. 1713/73.)
1440. Pakos Imre (Géresi K. adata)
1455. Garai László nádor.
1456. Farkas László (Budai kam. lt. 380/40.)
1481. Sáfár András az előbbi Péter fia. (Budai kam. lt. 987/10.) 1485. Csepely Mátyás (H. Okmt. V. 365.)
1518. Csehi Mihály (sírkövének tanúsága szerint, mely a tököli templomban van.)
Tököli R.k. templom.
Gótikus, 15. sz.-i eredetű. Átépítve késő barokk stílusban, 1813-ban. Berendezés: vörösmárvány főoltár, 1817; hátlapjába reneszánsz, 1519-ből származó vörösmárvány sírlap van beillesztve.
Felirat helye: Csehi Mihály sírlapján.
Szövege:
SEPULTURA EGREGII MICHA
ELIS DE CSEHI INSVLAE HV
IVS CHEPELIENSIS COMITIS QVI
OBBIT IN FESTO SANCTI AN
DREAE APOSTOLI ANNO
SALUTIS MDXVIIII

120 éve – 1899: Elindult a lőszergyártás a WM gyárban.
A fémmű telepítése után a Weiss gyár a közös hadsereg legjelentősebb magyarországi szállítója lett. A katonai megrendeléseket szerződésekkel 8 évre előre biztosították.
1899-ben Weiss Manfréd megkezdi a tüzérségi lőszergyártást is. A lőszergyártással igyekezett kijutni a század végén kialakuló gazdasági válságból. A XX. század első évtizedének feléig elhúzódó túltermelési válság a tőkéseket éppúgy érintette, mint a munkásokat. A tőkéseket a csőd, a munkásokat a munkanélküliség sújtotta. A legkülönbözőbb tüzérségi lövedékek és gyalogsági lőszerek mellett 1901-től folyamatosan gyártott tábori sütőkemencéket, mozgó konyhákat, lövészárok rajkályhát.

100 éve – 1919: A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, a WM gyár államosítása.
Az első világháborút követően rövid időre kommunista-szociáldemokrata kormány veszi át a hatalmat és többek között államosítják a csepeli Weiss Manféd Acél- és Fémművek Rt. -t is 1919-ben. Weiss Manfréd öngyilkosságot kísérel meg, de életét a gyors orvosi beavatkozás megmenti.
A Tanácsköztársaság ideje alatt a gyár részt vett a Magyar Vörös Hadsereg lőszerellátásában (gyalogsági, tüzérségi, kézigránát, stb.).
Még az évben román csapatok szállják meg Csepelt, s a gyár nyersanyagait és berendezéseit vonatokra rakják és Romániába szállítják. Az öreg gyártulajdonos ősszel visszatér a kirabolt üzembe és elkezdi újjáépíteni.

75 éve – 1944. Vészkorszak – Csepel bombázása.
A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát.
1944. július 2-án érte Magyarországot a legerősebb szövetséges légitámadás. Az előző nap Bariban kiadott bevetési parancs értelmében az amerikai 15. légi hadsereg 620 négymotoros B-17 „Flying Fortress” és B-24 „Liberator” típusú nehézbombázója támadást intéz Budapest két rendező pályaudvara, a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáregysége, két olajfinomító, valamint Győr ipari célpontjai ellen.
Az első lehulló bombák 10 óra 10 perckor borították lángba a csepeli szabad kikötő közelében fekvő Shell és Steaua olajfinomítók tartályait. A hatalmasra hízó koromfekete füstfelleg miatt a második hullámban érkező bombázók már nem is látták a célpontot; bombáikat becslés alapján oldották ki.
A bombázás súlyos károkat okozott a csepeli ipari üzemekben és olajfinomítókban, de a pontatlan bombavetés miatt fájdalmas veszteség érte a lakosságot is; 136 halott, 111 sebesült és 370 összeomlott ház a július 2-i bombatámadás szomorú mérlege.
1944 júliusában a szinte naponta ismétlődő szövetséges berepülések mellett július 27-én immár a harmadik nagykötelékes amerikai bombatámadást szenvedte el a magyar főváros. A 15. AAF bari főhadiszállásán előző nap kiadott hadműveleti utasítás szerint 366 nehézbombázó támadást intéz a WM Művek csepeli ipartelepe ellen. Budapesten 9 óra 24 perckor bömböltek fel vészjósló hangon a szirénák. A Weiss Manfréd Művek harckocsigyártó részlegében a bombázás helyreállíthatatlan károkat okozott. Bombák hullottak a csepeli szabad kikötőre, és a július 2-i támadásban már súlyosan megsérült Shell olajfinomítóra is. A Magyar Posztógyárat az egyik bombaszőnyeg telibe találta; a száz százalékig hadipari termelést folytató üzem teljesen megsemmisült. Csepel lakónegyedét sem kerülték el a bombák; mintegy 200 rombolóbomba csapódott be a község területén, sőt még Budafokra is esett néhány robbanóeszköz. A csepeli ipari körzet közelében álló házak lakóinak kitelepítése miatt most kevesebb volt a halálos áldozatok száma, de még így is 31 emberéletet követelt július 27. fekete napja.

70 éve – 1949. Csepel megyei jogú város lett.
Megépült a háború utáni korszak első jelentősebb épülete, a Csepel I. postahivatal a Szent Imre téren a Templom utca sarkán egy régebbi hentes üzlet telkén. A tervezésre Nyíri István /1902-1955/ és munkatársa Félix Vilmos kapott megbízatást.

Népszámlálás. Csepel lakóinak száma: 42.225 fő
Az 1949. évi népszámlálást az 1948. december 31. és 1949. január 1. közti éjféli eszmei időpontnak megfelelően kellett végrehajtani.
A népszámlálást ezért eredetileg a népszámlálási rendeletek 1948. évinek jelölték meg (a nyomtatványokon is ez a megjelölés szerepelt); a későbbi gyakorlatban azonban „az 1949. évi népszámlálás" megjelölés honosodott meg.
A népszámlálás keretében — a rendkívül nagy és sokoldalú kormányzati adatszükséglet következtében — a megszokottnál és a Központi Statisztikai Hivatal által eredetileg tervezettnél jóval tágabb körű adatgyűjtésre került sor. A népszámlálás ugyanis a népesség megszámlálásán kívül kiterjedt a lakások, a lakóházak és egyéb épületek, valamint az önálló iparosok és ipari vállalatok
és az önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek számbavételére is. A népszámlálásnak ezek az adatgyűjtései alkották statisztikai feldolgozás tárgyát. Ezenkívül azonban a tulajdonképpen statisztikai jellegű adatfelvételhez kapcsolódóan gyakorlati — főleg igazgatási — célokból további nyomtatványokat (névjegyzékeket) is ki kellett tölteni; például a vakokról, az iskolakötelesekről, az elpusztult, illetőleg megrongálódott anyakönyvek pótlására valamennyi lakosról stb.

MüM1. A két háború között több mint 600 tanoncot oktattak a Weiss Manfréd Mûvek területén lévő üzemekben. A második világháború után került sor a szakképzés megújítására, melynek célja a szétszórt, esetleges szakképzésnek, megteremteni a szervezeti kereteit.
Weiss Manfréd teremtette meg az iparosodás feltételeit akkor, amikor Csepelre telepítette vállalatát. A MÜM I. sz. Szakmunkásképző Intézetét 1949. április 30-án adták át. Az 1948-49-es tanévben indította első évfolyamait új épületében. Az iskola ekkor a nagyüzemi igényeket kiszolgáló gépész szakmákat oktattuk: géplakatos, marós, köszörűs, esztergályos, kovács, öntő, hengerész, acélolvasztár. Ezekben az években hozták létre az iskolarendszerű szakmunkásképzést. Az 50-es években volt olyan esztendõ, amikor 2-3 ezer tanuló is járt ebbe az iskolába.

65 éve – 1954. május 10. A Szabó Ervin Könyvtár 42. fiókja megnyitott, a Fürst Sándor utca 40-ben.

60 éve – 1959. március 17. „Álmatlan évek” címmel film készült Csepelről. Bemutatóját a Csepeli Munkásotthonban tartották.
Rendezte Máriássy Félix. Szerplők: Ruttkai Éva, Tordy Géza, Barsi Béla, Avar István, Fonyó József, Bodrogi Gyula, Makláry Zoltán, Markó Iván, Zenthe Ferenc, Törőcsik Mari, Agárdy Gábor, Vass Éva, Bulla Elma, Ascher Oszkár, Temessy Hédi.
Öt munkássors a csepeli Weiss Manfréd gyárból. 1916-ban a munkások érdekében felszólaló Vilmát (ruttkai Éva) letartóztatják. Amikor kiengedik, csak szerelme, Karesz (Tordy Géza) tart ki mellette. 1919-ben Knézits az öreg portás (Makláry Zoltán) nem engedi, hogy a munkások rátámadjanak Lisszauer igazgatóra (Ascher Oszkár). A Tanácsköztársaság bukása után Lisszauer ötletére a rendőrök halálra etetik Knézitset. 1932-ben Jani (Zenthe Ferenc) és Kató (Törőcsik Mari) hétvégi házat nyernek egy sorsoláson, de kiderül, hogy a telek és a berendezés nem az övék. 1942-ben A kommunista Irén (Vass Éva) .és Miklós házaspárnak adják ki magukat. Miklós csak lebukásuk után vall szerelmet Irénnek. 1944-ben a németek a kiürítés ellen tiltakozó tömegbe lőnek, Csótiné (Bulla Elma) kivonja magát tiltakozásból, de amikor fiát halálos lövés éri, megöli a gyilkost, és az ellenállók közé áll.

60 éve – 1959. A Népstadion villanyfényei.
A hat éves aréna 1959-ben négy vasbeton oszlopra szerelt villanyvilágítást kapott, s 83 ezer főre bővítették a lelátókat. Az első villanyfényes meccs augusztus 19-én volt: Budapesti Honvéd - MTK 4:3 KK döntő.

55 éve – 1964. június 4. Bevezették a földgázt Csepelre.
A kormány, felismerve a földgázhasználat kiszélesítésének gazdasági jelentőségét, 1960-ban elhatározta a gázipar fokozott mértékű fejlesztését. A hajdúszoboszlói földgáz Budapest körzetébe való szállítási lehetősége megalapozta az albertfalvai vízgőzös és az óbudai levegős földgázbontó berendezések megépítését. Terjedt a lakások gázfűtése.
1965-ben elkészült a Budapestet körülölelő körvezeték, és megkezdődött az ipari üzemek fokozottabb gázfelhasználása.

50 éve – 1969. augusztus 19. Megépült Csepel Művek víztornya és a Csillagvizsgáló
Az 1960-as években érte el a Csepel Vas- és Fémművek munkáslétszáma a csúcspontját, ebben az évtizedben közel 40 ezer ember dolgozott az óriási csarnokokban. Ekkortájt a gyártelep belső vízhálózata is megérett a rekonstrukcióra. A beruházást több évig halasztották, főleg anyagi okokból, mígnem 1969. augusztus 19-én átadták a jelenlegi víztornyot azzal a céllal, hogy a hatalmas gyártelep ivóvízellátását biztosítsák. A több mint 37 méter magas betonmonstrum két tartálya együttesen 2500 köbméter víz tárolására alkalmas.
A már nem működő víztorony törzsében körlépcsőn lehet feljutni a tartály alatti csőkamrába, majd onnan a tartály közepén átvezető létrán a tetőre. A víztorony tetején koronaként körbefutó Csepel Művek felirat messziről jelezte, hogy hol is található az építmény.

40 éve – 1979. Átadták a csepeli királymajori iskolát.

Lejegyezte: CSHVE – Bárány Tibor