Az emberiség örök vágyát, a repülést, igazából a Wright testvérek első repülőgépe, a Flyer, és ennek első felemelkedése /1903.december 17./ teremtette meg. Ez természetesen egy folyamat része volt, amelyben sok-sok áldozatot követelt a levegőbeemelkedés és az Ikarusz legendától, a kínai sárkányrepüléstől, a Montgolfiere testvérek léggömbjétől /1783/ Lilienthal siklórepüléséig sok ezer évnek kellett eltelnie. 1905-ben Párizsban, Európa első repülőgépgyárának átadása újabb lehetőséget jelentett a légiközlekedés fejlesztéséhez. 1908-ban az első utas is megjelent a repülőgépen, ugyan ő még csak 600 méter távolságot tett meg.
Magyarországon Blériot 1909. október 17-i repülése jelentette az igazi sikert. A La Manche-csatorna fölött elsőként átrepülő pilóta meghódította a hazai szíveket a repülésnek, és erőt adott a magyar kezdeményezőknek. A több, mint 200000 budapesti lakos saját szemével győződhetett meg a repülőgép létezéséről. A magyar repülés bölcsője Rákos mezőn 1909. végén kezdett kialakulni. Itt emelkedett fel Adorján János 1910. január 10-én az első hazai konstrukciójú repülőgéppel, amelyben egy szintén budapesti gyártmányú, 25 LE-s Dedics motor volt. Zsélyi Aladár és Melczer Tibor 1912-ben 34 utas szállítására képes repülőgép tervét készítették el.
A balkáni események, majd az első világháború a hadvezetés figyelmét egyre inkább a repülés felé fordították. 1913-ban Budapesten megalapították a Magyar Repülőgépgyár Rt-t /MARE, német neve UFAG – Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesellschaft/, melyet a rákövetkező évben a mai Hungária krt. és Váci út sarkáról áttelepítettek Albertfalvára, ahol ez lett az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára. Következőként 1914. április 30-án megalapították Aszódón a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárat, így a háború kitörésekor már két repülőgépgyára volt Magyarországnak, melyekhez 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár /MÁG/ mátyásföldi repülőgépüzeme is csatlakozott. A Magyar Automobil Rt. /MARTA/ aradi telepén is jelentős repülőgépmotor-gyártás folyt 1919-ig. Az első világháború alatt /1914-1918/ gyáraink 2029 db repülőgépet készítettek. Az üzemekben 1918-ra a munkások létszáma elérte a 4300 főt. Ebben az évben indult meg a menetrendszerű légiposta járat Budapest és Bécs között.
A gyors fejlődést szinte a teljes megsemmisülés követte. A háborús vereség, majd az ország kifosztását és szétdarabolását megpecsételő trianoni békeparancs alapjaiban tette tönkre a magyar repülést. A megszálló csapatok által még hátrahagyott repülőgépeket, alkatrészeket, gépsorokat és szinte valamennyi repülőteret meg kellett semmisíteni.
Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három percbe telt.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol a világ első rendszeres légipostajárata az év márciusában indult Bécs és Kijev között, az ilyen küldemények díjmentesítésére előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot. A Magyar Posta július 4-én, a Budapest-Bécs légiposta járat indulásának napján bocsátott ki „Repülő Posta” felülnyomással két korábbi, a Parlamentet ábrázoló bélyeget. Az 1 korona 50 fillér és 4 korona 50 fillér címletű bélyegpárt nem lehetett postahivatalokban megvenni, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra. A fel nem használt bélyegpár darabjait a posta később már árusította (így ma is elérhető, a Magyar Posta hivatalos oldalán, itt.)
A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez.
Még tartott az első világháború, amikor a 150-200 kilométeres sebességgel repülő gépek a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev, majd az ahhoz három hónappal később csatlakozó Budapest-Bécs szakaszon megindították az ún. "repülő posta" járatot. A légiposta szolgálat megindítására a rossz vasúti összeköttetés miatt volt szükség. A szolgálatot katonai gépekkel és pilótákkal hozták lére, mivel a postának nem volt repülési tapasztalata.
Az első kísérleti repülést 1918. március 20-án teljesítették, tíz nappal később engedélyezték a polgári levelek szállítását. Április 1-jétől hivatalosan kiadott menetrend szerint indulhattak járatok - hajnalonként egy-egy lestrapált katonai repülőgép szállt fel Bécsben és Kijevben a postazsákokkal.
A Budapest–Bécs közötti menetrendszerű légipostajárat csak rövid ideig, július 23-ig működött, mert július 13-án, majd 21-én is lezuhant a szállítmányt vivő gép, a tragédiában négy pilóta vesztette életét, ezt követően beszüntették az első magyar légiposta repüléseit.
Eközben, 1918 szeptemberében 20 személyes Farman-gépekkel megindult az első, hivatalos, menetrend szerinti légijárat Párizs és London között.
Forrás: mkka.hu; hirado.hu