Sára Ernőné - aki a Kertváros történetét is feldolgozta visszaemlékezéseiben - 1993. szeptember 20-ai dátumozással ellátott kísérőlevelével ajánlotta a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke, dr. Bolla Dezső figyelmébe visszaemlékező írását, amely az iskola történetének azon szakaszát dolgozza fel, ameddig (1957. augusztus 31-ig) ő is ott dolgozott. A Katona József Általános Iskola 2021-ben lesz nyolcvan éves.
Sára Ernőné Cseregdi Edith húsz évvel ezelőtt, 1999-ben hunyt el, de emlékező gondolatait – melyet most megosztunk a széles nyilvánossággal - ránk hagyta.

Az iskola 1941 októberében kezdte meg működését. Története azonban sokkal régebbről kezdődött.

1941. előtt Csepelen 4 elemi népiskola, 1 „ismétlő” iskola, 1 inas-iskola és 1 polgári iskola jelentette a közoktatást.

A Katolikus Fiúiskola a Fő utca (később Rákóczi Ferenc út) és a Templom tér sarkán épült, 4 osztályos régi épület volt.

Mellette a Fő úti állami elemi népiskola már egyemeletes, nagy udvarral. Hasonlóan emeletes volt a Kossuth Lajos állami népiskola a hasonló nevű utcában (később Ligeti), nagy kerttel és udvarral, kijárattal a Horthy Miklós útra (Később Ady Endre út). A Petőfi Sándor utcában állt a Petőfi Sándor állami elemi népiskola ugyancsak egyemeletes épülete nagy udvarral, külön kerttel és igazgatói lakással. A Petőfi utcai iskola igazgatása alá tartozott még a Hároson bérelt helyiségben működő, kihelyezett alsó tagozat, I-II. Osztállyal.

A tankötelezettség 15 éves korig szólt. Az elemi iskola VI. osztálya után a tovább nem tanulók u.n. „ismétlő” iskolába jártak: ez heti 2-3 foglalkozást jelentett, a végzett anyag ismétlése mellett kiegészítő gyakorlati ismeretekkel. Helye az Erzsébet utcában (későbbi Kossuth Lajos utca) volt, egy régi falusi házban. Az állami iskolák megbízott tanítói vezették a foglalkozásokat. Akik iparoshoz szerződtek le tanulónak, a Kossuth Lajos iskolában működő „inas-iskolában” tanultak tovább.
1933-tól az állami elemi népiskolák a VI. osztály után fokozatosan bevezették a VII. - VIII. osztályt. Elsősorban a Fő utcai és a Petőfi Sándor iskolák, de később minden állami elemi iskola már 1-VIII. osztályos lett. Az újonnan építettek – mint a Katona József iskola is – már VIII. osztállyal indultak.

Csepel középiskolája a Templom utcában épült, egyemeletes Községi Polgári Fiú- és Lányiskola volt, tornateremmel, nagy udvarral. Ide az elemi iskola IV. osztályát jó eredménnyel végzett tanulók jelentkezhettek. Néha, a biztosabb felvétel érdekében már az ötödik osztályt is még az elemi iskolában fejezték be.
A Községi Polgári Fiú- és Lányiskola az iskolák államosításakor, illetve az általános iskolák bevezetésekor megszűnt. Tanárait szétosztották a kerület iskolái között. Aki gimnáziumban, vagy kereskedelmi iskolában akart továbbtanulni, az elsősorban az akkori pesterzsébeti Kossuth Lajos Állami gimnáziumban (fiúk), illetve a főváros más megfelelő iskoláiban folytathatta tanulmányait.

Csepel oktatási feladataihoz tartozott még a Nemzeti Szabadkikötőben téli szálláson lévő hajók személyzetében szereplő tanköteles-korúak foglalkoztatása is. Ez időszakos volt, rendszerint november és március között, napi 5 órát jelentett. A nagy épületben berendezett tanteremben rendelkezésre állt minden, tankönyvek, füzetek, tanszerek a Királyi Tanfelügyelőség gondoskodása alapján. A foglalkozásokra elsősorban magyar anyanyelvű gyerekek jöhettek, de más nemzetiségűek is jelentkeztek. Tízórait a Kikötő adott az ottani büféből. Ez a foglalkoztatás a falusi osztatlan iskolákéhoz hasonlított, mert különböző korú és nemű fiatalok jöttek össze, 6-20 közötti létszámmal. Ide a Királyi Tanfelügyelőség rendelt ki tanítót esetenként a csepeli létszámból. Ahogyan a hajók útjukra indulhattak, úgy fogyott el a létszám.

Csepel községgé fejlődése szorosan összefüggött a Weiss Manfréd gyár működésével. A munkáslétszám emelkedésével mind több területen épültek új házak. A Kertváros parcellázásakor a Határ út déli oldala még igazi erdőt jelentett, az erdő közepén erdészlakkal, őz, nyúl, fácán, stb. állatokkal. Később az igények alapján a Királyerdőt is parcellázták, azzal a kikötéssel, hogy csak annyi fát szabad kivágni, amennyi az építkezéshez okvetlenül szüséges. Így akartá
k megtartani az erdő jelleget, az itteni parcellázás ellentétben a Kertváros mértani beosztásával, kis telkekre, girbe-gurba utcácskákkal sikerült, s fa sem maradt több, mint máshol a kerületben. Új házak épültek, úk lakók jöttek, egyre több iskolás korú gyermek jelentkezett a régi iskolákban. Nagy távolsából, rossz utakon, télen-nyáron gyalogolva, igen magas osztálylétszámokat okozva – e helyzet már akadályozta az eredményes oktatást. Ekkor határozták el új állami iskolák építését.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium utasítására Csepel térképén minden iskola bejelölte, hogy tanulói honnan járnak iskolába. Minden 10 tanuló egy-egy kis karikát jelentett a megfelelő utcában. Ekkor már a Királyerdő jelentékeny területe is beépült, így egyre nagyobb távolságról gyalogoltak. Közlekedés csak így volt lehetséges, mert autóbusjárat csak a széchenyi utcában volt átmenetileg.
Öt új iskola építését határozták el, csak a megfelelő helyeket kellett kijelölni. A Csepel térképén szereplő kis karikák alapján alakultak ki az új iskolák körzetei. Tekintetbe vették a távolságokat, s a lehetőleg azonos, vagy hasonló létszámokat. Az új iskolák területét különböző színű körök alapján alakították ki.
A Katona József iskola barna színű körök sokasága alapján került a jelenlegi helyére. A Katona József utca - Komáromi utca – Kassai utca – Vágóhíd utca (később Guszev kapitány utca) által határolt terület szabad volt, mellette az ugyancsak négy utcára nyíló Rossol-kertészet és kifelé a Kisduna oldalára csak a „nagy domb”. Az iskola körzete a várható létszámok alapján a Kertész utca (később Ív utca), a József utca (később Táncsics Mihály út), és a Szebeni utca által határolt terület lett.
Ennek figyelembe vételével történtek már az 1941. évi beiratások, így az iskola megnyitásakor már kész beírási napló alapján gyűltek össze a tanulók. A tanulói létszámokat jelző és iskolák szerint más-más színnel jelölt kis karikák alapján tervek készültek a belső, régi elemi népiskolák bővítésére is, elsősorban a Fő úti (Rákóczi úti) iskolával kapcsolatban. Az új tervek már modern, nagy ablakos, világos tentermeket jelentettek..

A Katona József iskola építése 1941. tavaszán kezdődött meg, Szigeti Ferenc és Reich Antal építészek tervei alapján. A kivitelezési munkákat Reich Antal és fia vezették. A Katona József utca és a Koáromi utca sarkán kezdték meg a pince ásását az akkori technikána megfelelően, kézi erővel, kubikolással. Majd, amikor emelkedni kezdtek a falak, már kialakult az „L” alakú épület körvonala. A Komáromi utca oldalán egyemeletes, palatetős, a Katona József utcai oldalon kétemeletes, lapos tetős, impozáns, magas épület. Már messziről kitűnt a Kertváros házai közül. Külső falai, nagy ablakaival biztosították a fényt, levegőt, a ragyogást.

A főbejárat széles üvegajtóin belépve a nagy előrész fogadta a látogatót, oldalt kis portás szoba, lépcső az emeletre, zárt ajtó a pincelejáróhoz. Egy oszlopos loggiaszerű folyosó vezetett a lakásokhoz. Az igazgatói lakás 3 szobás, parkettás, konyha, kamra, fürdőszoba beosztású volt. A bentlakó altiszt számára ugyancsak parkettás, szoba, kamra, előszoba készült, A földszint másik részén először egy kis terem, majd két nagy tanterem következett, s a folyosó végén újabb kis terem. Oldalt WC-k. A földszinti két terem válaszfala párnázott, harminikaszerűen nyitható ajtó volt. Így szükség esetén egybenyitva egy nagy terem lehetett, alkalmas ünnepélyek, előadások, szülői értekezletek megrendezésére. Az első terem végében egy beépített dobogó volt, lépcsős feljárattal az osztályterem és a folyosó felől. A dobogó közepén a falnál egy kis, csukott oltár volt, a vasárnapi istentiszteletek alkalmával kinyitva, szép oltárképpel kápolnát helyettesített. A folyosó végén lévő kis terem ilyenkor öltöző lett a pap és a ministránsok részére. Az iskolai előadások alkalmával a sorrrakerülő szereplők használták. A dobogó előtt a mennyezetre és az oldalfalakra erősített fémrudak tartották a függönyöket. Ezek zártan takarták a dobogót, ígya tanterem jelleget nem zavarta semmi. Ebben a két tanteremben álló táblák voltak, melyek a falhoz helyezve nem foglaltak helyet az ünnepélyek, stb. idején.

Az első emeleten, a földszinti lakások fölött két tanterem, a folyosó végén a leány wc fülkékkel, előtte külön csempés mosdóhelyiséggel. A lépcső mellett az igazgatóhelyettesi szoba, ebből nyílt jobbra az igazgatói szoba. Ennek köülön ajtaja is nyílt a folyosóról. Balról a tantestületi szobába lehetett belépni. A folyosóról nyílt a másik két tanterem, és a folyosó végén egy kis terem, oldalt pedig a fiú wc-k.

A második emeleten az első emeletihez azonosan két tanterem, wc, a tanári szoba és irodák fölött egy nagyobb terem (a 9-es), a padlástér előtt egy kis előtér benyílóval. A komáromi utca felől végig padlás, nagy tárolási lehetőséggel.

A tantermek fehérre meszelt falai az ablakoktól lefelé olajlábazatúak. Ez ellentétben az általában szokásos sötétzöld, vagy barna színnel, világosszürke lett, ugyanígy az ajtók, ablakkeretek, ablakdeszkák is. A tantermek padozata az úgynevezett melegpadló, világos terrakotta színű, a padok pedig világos türkíz-színűek voltak. A fapadok kétszemélyesek, az asztallapjukon felül kis mélyedéssel a taneszközük számára, középen besüllyesztett, lefedhető tintásüveg. Minden tanteremben három sorban a padok, nagyság szerint csoportosítva a tanulók testmérete alapján. A sorban utolsó padok támlásak.
A később kialakult tanulólétszámok alapján a tantermekben feleslegessé vált padokkal rendezték be a kis tantermeket is. Minden tanteremben egyszerű, barna kereszt és keretezett címer volt a tábla fölött. Dobogó, tanári asztal, szekrény, fogasok tartoztak még a berendezéshez. A földszinti kis teremben egy zongora, az első összenyíthatós teremben harmónium is szolgálta a tanítást és a műsorok kíséretét.

Az igazgatói iroda berendezése a szokásos íróasztal, iratszekrény, zárt szekrény, később kis asztalka két karosszékkel. Az igazgatóhelyettesi szoba hasonló berendezése egy kis páncélszekrénnyel bővült. A tantestületi szobában fiókos asztalok, székek, amelyek ülőlapja napsugarakat utánzó volt, kényelmes karosszékek a tanítók számára minden osztályban is.

A testületi szobában kapott helyet a nevelői könyvtár nagy, felül üveges, alul zárt szekrényekben. Az első része szakmai könyvekből állt, a másik fele szépirodalmi volt. A szakmai részben mind az I-VIII. Osztály valamennyi tankönyve 2 példányban rendelkezésre állt. Általános didaktikai és szktárgyi segédkönyvek, kiegészítők, szemléltető anyagok is bőven sorakoztak a polcokon. Közöttük a híres, Drózdy-féle Vezérkönyv, amely az egyes osztályok tantárgyainak tanmenetét, rövid óravázlatokat, táblai rajzokat és minden tantárgyból két részletes óralevezetést is tartalmazott kérdésekkel, rajzokkal, összefoglalásokkal, sőt házi feladatokkal. A közölt anyagból bőven lehetett válogatni. Az irodalmi rész a szokásos sorozatok, klasszikusok műveit tartalmazta.

Nagy, hármas üvegszekrényben helyezték el a természetrajz - biológia szertár anyagát. Csak néhány példát ezekből: preparált, kitömött állatok, madarak, emlősök sorakoztak. Üveghengerekben, formalinban őrzött állatok a májmételytől a galambembrióig. Üvegdobozokban eredeti csontvázak: béka, macska, hal stb. Egyforma kis dobozokban ásvány - és kőzetgyűjtemény. A kiterjesztett szárnyú parlagi sas már csak a szekrény tetején kapott helyet.
Hasonlóan bőséges szemléltető anyag szerepelt a számtan - mértan, fizika, kémia tantárgyakhoz a többi üveges szekrényben is. Az egyszerű anyagoktól /méterrúd, mérleg súlyokkal/ a vízfelbontó készülékig, a lejtőtől az elektromos készülékekig. Nagyméretű falitáblák egészítették ki a szemléltető anyagokat az I. osztályos betűktől a fogalmazáshoz használhatókig. Híres emberek arcképei, történelmünk eseményei képekben segítették a történelem tanítását. Ezek részben a tantermekbe, részben a folyosók falára kerültek. Földrajzi és történelmi térképek, a világrészek növény - és állatvilágának ismertetését szolgáló térképek és egy vetítővászon sorakozott a szekrények melletti sarokban.
A későbbi években az egyre bővülő anyagok miatt külön fizika - kémia szertár lett az I. emeleti kis terem, a térképek felkerültek a II. emeleti padlás előrészébe állványokra.
A főbejárat melletti falon messziről látszott a felirat:
" Magyar királyi Katona József Állami Elemi Népiskola ".
Minden készen állott az iskola megnyitására. 
1941-ben azonban nem csak a Katona József Állami Elemi Népiskola kezdte meg működését, pár hónapos eltéréssel 5 új állami elemi népiskola épült fel. Nem időrendi felsorolásban következnek.
A Kolozsvári utcában a Mátyás király elemi iskola először földszintes épületében csak alsó tagozat, később emelet ráépítéssel már 8 osztályos iskola működött.
A Szent István úton a Szent István állami elemi iskola, Csillagtelepen a Werbőczy István (később Dózsa György, majd gombos Ferenc lett névadója). A Katolikus fiúiskola régi épületének lebontásával, ennek helyén épült fel a felújított Községházával összeépítve, folytatásként egyemeletes, a sarkon már kétemeletes, erkélyes, 8 tantermes, szertárakkal, irodákkal, testületi szobával az új rákóczi állami iskola. A régi Fő uti iskolával boltozatos kocsibejáró kötötte össze.
A Katolikus Fiúiskola új egyemeletes épülete a József (később Táncsics) utcában várta a tanévnyitást. Udvarán tornateremmel, öltözőkkel, szertárakkal jól felszerelt iskola lett.

A Katona József Állami Elemi Népiskola alakuló tantestületi ülése 1941. október 2-án már a felszerelt tantestületi szobában történt. Barna Miklós igazgató fogadta a tantestület tagjait, kijelölte az osztályvezetőket, beosztotta a tantermekbe a tanulócsoportokat. A beírások alapján az osztályok 35-49-es létszámmal indultak. A VIII. leányosztály 21-es létszámmal a régi iskolában maradt.

1941/42-es tanév.
Igazgató: Barna Miklós.
Osztályfőnökök:
I.a.: Győry Istvánné
I.b.: Szabó Pálné
II.a.: Barna Miklós igazgató
II.b.: Bihary Istvánné
III.a.: Bedő Zsoltné
III.b.: Nagy Józsefné
IV.a.: Babócsay Lajosné
IV.b.: Csergedi Edith (Sára Ernőné)
V.a.: Győry István
V.b.: Tóth Gizella
VI.a.: Pajkos Sándor (Ungvárról ide helyezve)
VI.b.: Lakatos Dezsőné
VII.a.:Szász János
VII.b.: Hargitai Ferencné
VIII.a.: Szmocskó József (Husztról idehelyezve)

Az előző évben Magyarországhoz visszakerült területekről több pedagógus kapott kinevezést a főváros és környékére. Rokoni kapcsolatok alapján kérték, vagy a beilleszkedés elősegítése, nyelvgyakorlás céljából helyezték át őket. A két kárpátaljai tanító kis akcentussal, jól beszélt magyarul, csak a dolgozatok helyesírási elbírálásánál kellett segítséget nyújtani nekik.
Az alakuló ülés végén jelentkezett Freud György, a Minisztérium által kinevezett, bentlakó altiszt. Feleségével ellátták az iskola takarítási munkáit, fűtési időben a központi fűtést, a kazánok kezelését, salakozást, nyáron az iskolaépület körüli kert gondozását, télen a komáromi utca és a Katona József utca járdáinak hóseprését is. Mindezt végig kifogástalanul a kéthavonta esedékes ablaktisztítással együtt.
Október 3-án megérkeztek az iskolába beírt körzeti tanulók. Már az új osztályvezetők és a kijelölt tantermek várták őket. Az első nap az ismerkedéssel, tanszerek ellenőrzésével, és az iskola ünnepélyes megnyitójára való felkészüléssel telt el. Október 4-én, kilenc órai kezdettel már alkalmi köszöntőkkel, verssel, énekkarral, népi tánccal szerepeltek az iskolaavatásra érkezett vezetőség és a szülők előtt. Képviseltette magát a Minisztérium, a Tanfelügyelőség, Csepel község előljárósága, az állami iskolák képviseletében a Fő utcai iskola igazgatója. Általános örömmel, lelkesedéssel indult meg a Katona József állami elemi népiskola működése.

Az oktatási és nevelési feladatokat az egységes állami Tanterv és Utasítás tartalmazta tantárgyanként és évfolyamonként pontokban rögzített teendőkkel. Ennek alapján a kötelező óraszámok figyelembe vételével készültek el a tanmenetek, részletezve az egyes órák anyagánál a többi tantárgy lehetséges kapcsolatait, irodalmat, éneket, stb. Az iskolai Rendtartás alapján készült el a tantestületi megbeszélés alapján a Házirend, amely szabályozta az iskolai életet, szokásokat, kötelességeket. Pl.: hazamenetelkor az osztályterem tisztán átadását, a sorakozások rendjét, a tanulói megbízatásokat, a szervezettséget.
Október 5-én már órarend szerint minden osztályban megindult az oktatás. A tanítási napok sorát csak az iskolai ünnepélyek és a karácsonyi és húsvéti szünetek szakították meg.
A Tanterv és Utasítás alapján a kötelező iskolai ünnepélyek a következők voltak.
Szeptember 1. - Tanévnyitó
Szeptember 29. - Honvédség napja
Október 6. - Aradi vértanúk
Március 15. - 1848.
Május első vasárnapja - Anyák napja
Május utolsó napja - Madarak és Fák napja / egész napos kirándulás /
Június – Tanévzárás

Tantárgyak elnevezései:
Beszéd- és értelemgyakorlatok / alsó tagozat /
Olvasás
Írás
Fogalmazás
Nyelvtan és helyesírás
Számtan-mértan
Földrajz / 4. osztálytól /
Természetrajz / 5. osztálytól /
Történelem és alkotmánytani ismeretek
Fizika-Kémia
Egészségtan
Rajz
Ének
Kézimunka
Torna

Az utolsó tanítási napon minden osztályban nyilvános vizsga volt a párhuzamos osztály vezetőjének elnökletével. Ez rövid áttekintés volt az osztály tanítási anyagából, az egyes osztályokban szereplő tantárgyak között énekkel lazítva, versekkel változatossá téve, bemutatókkal. Az év rajz- és kézimunka anyagából osztálykiállítás készült. Az évi dolgozatokat a szülők is megtekinthették ez alkalommal.
A torna külön napot jelentett, mert a tornavizsga inkább ünnepély jellegű volt, minden osztály szereplésével, közös szabadgyakorlatokkal, ügyességi számokkal, versenyekkel, népi táncokkal. Az itt bemutatott számokat a sportköri foglalkozások alkalmával gyakorolhatták be. Sportkör a szabad időben, az iskola udvarán, vagy a csepeli sportpályákon történő, legalább 2-3 órás foglalkozás volt. A Katona József iskoláét Pajkos Sándor vezette. Az iskolák közötti sportversenyeket is a különböző sportpályákon bonyolították le.

A MOVE egyesületi sportpálya a Széchenyi utca és Erzsébet utca sarkától, a mai Csepel Áruház és az SZTK előtti park területén volt. Kőalapzaton magas palánkkerítéssel, belül labdarúgó és atlétikai pályával, a déli oldalon fakorláttal elválasztott egy sor paddal, az északi felén fából épített, emeletes, fedett lelátóval, mellette és alatta öltözőkkel.

Csepel község sporttelepe a Katona József utca és a mostani József attila utca között, a Jedlik gimnázium udvara és kertje folytatásaként épült. A gimnázium udvara és jertje helyén, egészen a Katona József utcáig, úgynevezett „állami házak” voltak. Szoba-konyhás ikerházak, kis udvarral és kerttel.
A Csepel község tulajdonát képező sporttelep Katona József utcai oldalán kis bejárattal labdarúgó pálya, körben fekete salak futópálya, oldalt atlétikai versenyekre is alkalmas ugró-dobó pályák voltak. A déliu sarkon a főbejárat magas felirattal: CSTK, messziről látszott. Oldalt az öltözők épületei húzódtak. A déli oldalon két vörös salakos teniszpálya is készült magas drótkerítéssel. Itt a klbok közötti versenyeken kívül más kerületekkel és országosan kiírt versenyeket is rendeztek.
A Katona József állami elemi iskola a Csepel sporttelep labdarúgó és atlétiokai pályáján rendezte meg az év végi tornaünnepélyét. Felvonulás, rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, zászlógyakorlat, futóversenyek, népitáncok, rövidített idejű labdarúgás, stb. voltak műsoron.

A Weiss Manfréd Gyár nagy sporttelepe a mai helyén, a mai pályákkal, épületekkel a gyári dolgozók részére készült. De a környéki iskolák is igénybe vehették a gyakorló pályákat, az iskolák közötti versenyek céljára. A Petőfi Sándor állami elemi iskola 1938 után a Stadionban tartotta évzáró tornaünnepélyeit. A nagy épületben lévő tornacsarnokban alkalmanként iskolai előadásokat is tartottak. Az itt lévő öltözőkön kívül még étterem, nyári kerthelyiség is kényelmessé tette az itteni szerepléseket. A kerthelyiségtől északra, a főbejárat felé egy szabadtéri színpad is volt, nézőterén padokkal. Itt is szerepelhettek iskolák. A két sporttelep megszűnt, tönkrement, ígycsak Csepel felnőtt lakossága, de az ifjúság is szegényebb lett az iskolán kívüli sportolás lehetőségeitől elzárva.

A kultúráis nevelést segítették elő a helyi mozi- és szinházi előadások is. Csepel község tulajdonában volt a Rákóczi úton az Apolló mozi, az emeletes Borozsvay ház és patika mellett. Itt alkalmankként mese- és ifjúsági filmeket vetítettek délutáni előadásokkal. Az Apolló mozihoz tartozott mellette egy Kertmozi is, nagy nézőtere jó időben mindig megtelt. Ezeket felújítás helyett megszüntették. Helyén először bútorraktár, majd diszkont áruház lett.

A Templom téren emelkedett Csepel Kultúrháza. Földszintjén étterem, bálterem, az emeleten színházterem páholysorral, karzattal. Hét közben mozi- és zsíndarabok szerepeltek az iskolák tanulói számára is.
A Kultúrház Csepel község valódi kultúrközpontja volt az étteremmel, bálteremmel, az emeleten a színházterem mellett kaszinó, klubszobák, könyvtár működött. Sajnos, ez a gyünyürűépület is áldozatul esett s háborús eseményeknek. Semmi sem maradt a fastményekből, mozaikokból, könyvekből.

Az Árpád utca 1. szám alatt már állt a Munkásotthon jelenlegi épülete is ugyancsak nagy színházteremmel, az erkélyrészen freskódíszítéssel. A színházterem kazettás, sok villíynkörtés világítása azonos volt a Kultúrházéval. Legalább ez megmaradt és jelenleg is működik.

A Horthy Miklós úton az Omnia mozi is kedvelt volt, de itt nem tartottak előadásokat az iskolások számára.

Később épült fel a József utcában a Csík házaspár tulajdonában és kezelésében a Csík Mozi (később Táncsics Mozi), ahol rendszeresen tartottak matiné előadásokat a tanulóknak, nevezetesebb alkalmakkor ingyenesen.

Az 1942-43-as tanév már változásokat hozott, mert bár a VIII. leányosztály beindult, de Szász János bevonulásával, aki a hovédelmi Minisztériumban kapott beosztást, a tanulói a lakóhelyükhöz legközelebbi VIII. osztályba iratkoztak át.
Általános rendelkezés volt, hogy félévenként egy-egy alkalommal ugynevezett tűzrendészeti gyakorlatot kellett tartani. Ezt előre eltervezett módon, az osztályok kivonulásának sorrendjét meghatározva már az első évben gyakorolták. A riasztás szaggatott csengetéssel történt, előre nem közölt napon, igazgatói indítással. Rendelkezés szerint 2 perc alatt kellett az iskola épületét elhagyni, és rendben, sorban hazaindulni. Ez a gyakorlat később hasznos volt a légiriadók esetében is, amikor torlódás és pánik nélkül történt az iskola épületének kiürítése. Ahazamenetel pedig egyesével, szorosan az épületek, illetve kerítések mellett, futólépésben történt.
Mivel az iskolának kezdettől volt telefonja, a várható riadót ezen keresztül jelezhették, és a sziréna hangjára már valóban gyorsan távozhattak. Ez a gyakorlat már többször ismétlődött és nemcsak a déli órákban, mint előtte sokszor.
1943 őszén már légvédelmi ágyúk álltak a Csepel sporttelepen. Az iskola lapos tetejére is terveztek ütegeket, de ettől elálltak, mert életveszélyes lett volna, amíg folyt a tanítás.

Ilyen körülmények között kezdődött meg az 1943/44-es tanév, még a szokott rendben, ünnepélyekkel, de már légi riadókkal tarkítva. Már a bombázások is megkezdődtek, elszórtan a Királyerdőben, de a Kertvárosban is. A Rákóczi tér 2. számú ház telitalálatot kapott, a tér délkeleti sarkán is bombatölcsér tátongott, a kolozsvári utca melletti szabad területen három ágyút ástak be déli irányba fordított csövekkel, ahonnan a harcokat várták.
De a tanítás folyt, egyre kevesebb tanulóval, mert aki tehette, vidékre költözött, vagy legalább a gyerekeket küldték vidéki rokonokhoz.
A község északi része, a Weiss Manfréd Gyár, a shell finomító, a Neményi Papírgyár szomszédságában valóban veszélyessé vált. A polgári lakosság kiürítési terve meg is született, de a lakosság ellenállása folytán nem teljesült. Április első napjaiban Csepel szőnyegbombázása a Kertész utca környékét szinte a földdel tette egyenlővé, sokan haltak meg a pincékben, óvóhelyeken is.
A Királyi Tanfelügyelőség telefonon adott utasítása alapján a tanévet azonnal be kellett fejezni. Gyors értekezlet után az anyakönyvek és bizonyítványok megírása is megtörtént és másnap a megjelent tanulók rövid búcsúzás után megkapták a bizonyítványokat. Az át nem vett bizonyítványok és az anyakönyvek a páncélszekrénybe kerültek, megőrzésre.

1944 őszén már nem kezdődhetett meg a rendes tanítás. Tanfelügyelői utasításra „háborús szünet” következett, gyakori riadókkal. 1944. karácsonya előtt bezárult az ostromgyűrű Budapest körül.

1945. január elején a délről érkező szovjet csapatok elfoglalták Csepelt. A Katona József Állami iskola szovjet katonai kórház lett. A feleslegesnek ítélt berendezéseket kihordták az udvarra. A téli hidegben tüzet rakva, az éghető darabok elfogytak. A tűz- és bombabiztosnak jelölt páncélszekrény is útrakelt az emeletről, útját kicsorbult lépcsők jelezték. Sohasem került elő, így később a bizonyítványok pótlására kiadott igazolásokat csak az itt tanító pedagógusok adhatták ki. Az 1945. évvel az iskola történetének egy fejezete lezárult.
Az 1945-ös év nem múlt el nyomtalanul az iskolai oktatás történetében. Amikor a nyár végén megkezdődött a szovjet katonai kórház kiürítése, azonnal megkezdődött az iskoláskorú gyerekek összegyűjtése, így október elsején újra megnyílt az iskola, a szükséges berendezések biztosításával. Kevesebb osztály, kevesebb tanerő, mert a régiek a háborús viszonyok miatt szétszéledtek. Ki külföldre, ki vidékre, a két kárpátaljai visszament és a történelem alakulása folytán már szovjet állampolgárok lettek.

1945/46. tanév.
Igazgató: Barna Miklós
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné.
Osztályfőnökök:
vegyes: Csejtefalvi Józsefné
II.a.: Barna Miklós
II.b.: Sára Ernőné
III.vegyes: Hargitai Ferencné
IV.vegyes: Bihary Istvánné.

Mivel Csepel nagyközség részéről igényeltek egy új középtípusú iskola megnyitását, illetve a községi polgári iskola mellett egy nyolcosztályos gimnázium szervezését, ez ebben a tanévben megvalósult. A pannonhalmi bencés apátság küldött tanerőket, helyet a Katona József állami iskolában biztosítottak. Így az állami osztályok mellett megalakult a felső tagozat növendékeiből, valamint a község egész területéről beiskolázottakból a leendő teljes gimnáziumi tagozat, Vályi Hugó bencés igazgató vezetésével.
A tanév közben Barna Miklós igazgatót a szent István 170. számú állami iskolába helyezték át, itteni osztályát és az állami részleg vezetését Sára Ernőné igazgató-helyettes vette át, irattárral, pecséttel, stb. amikor Barna Miklós igazgató átköltözött, az igazgatói lakást a bencés tanárok vették igénybe. Bentlakó altiszt Szabó József és felesége lettek. Később a Kossuth Lajos állami elemi iskolában tanító Bodnár Antal, mint megbízott igazgató-tanító kéthetente átjött érdeklődni és év végén az anyakönyveket, bizonyítványokat aláírni.

1947/48. tanév.
A gimnáziumi osztályok átlag 60-as létszámmal működtek. Mivel az új osztályok száma is növekedett, szükség votl újabb tantermek biztosításáa. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ezt engedélyezte, de mint Katona József állami elemi népiskola, még két osztály működött tovább.
I. vegyes: Sára Ernőné igazgatóhelyettes
II. vegyes: Bihary Istvánné
A Kossuth Lajos állami elemi iskolában tanító Bodnár antal mint megbízott igazgató szerepelt. Az emeleten lévő iskolai talafont és írógépet használhatták.
Az 1948- tanév végén a Királyerdő egyik tisztásán megtartott kulturális szemlén a Katona József állami elemi iskola képviseletében Sára Ernőné I. vegyes osztálya a "Rózsás kapu" népi játékokból és táncokból álló összeállítása a zsüri különdíját, egy színes fapálcákból és karikákból, valamint álló rúdból összeállított játéjot nyert.
A tanév vége felé már nyilvánvalóvá vált az iskolák egységesítési terve? mindenütt 8 osztályos "általános" iskolák létrehozása szerepelt állami irányítással. A tanév végi beiratkozásoknál még külön szerepelt a Katolikus Iskola, Bali Vendel igazgatóval. Az állami részről Sára Ernőné vett részt a beiratásokon.
A nyár folyamán megtörtént az "államosítás". A volt Katolikus Iskolát az állami Katona József iskolához csatolták. A bencés tanárok eltávoztak, minden világi tanerőt átvettek. A községi Polgári Iskola is megszűnt, tanárait szétosztották az állami iskolák között, mint szaktanárokat. A Katona József állami iskola új igazgatója Kántor Béla lett, aki nyár végén átvette a két épületből álló iskolát.

1948/49. tanév.
Igazgató: Kántor Béla
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné
A Táncsics utcai épületben az igazgató, a Katona József utcai épületben az igazgató-helyettes irányított. A tanulók a lakóhelyükhöz közelebbi épületbe járhattak, így párhuzamosan alakultak ki az osztályok, mindenütt magas létszámokkal.
Katona József utca
I. vegyes: Weiss Mária
II. vegyes: Sára Ernőné
III. vegyes: Bihary Istvánné
IV. a.: Csatay Bertalan
IV. b.: Bucher Anna
V. a.:Terebessy István
V. b.: Kecskés Ferencné
VI. a.: Háray Emília
VI. b.: Lakatos Dezsőné
VII. a.: Lakatos Dezső
VII. b.: Spengler Magda
VIII. a.: Somogyi László
Táncsics utca
I. vegyes: Kovács Lászlóné
II. vegyes: Czinder Jánosné
III. vegyes: Kovács Erzsébet
V. c.: Nagy József
VI. c.: Simon Zoltán
VII. a.: Járányi Linusz
VII. b.: Fóris Jánosné
VIII. a.: Pataki Károly
VIII. b.: Pók Ilma.
Testnevelés: Palotás Sándor
Bentlakó altiszt: Kiss Istvánné.
Az államosítás a tantárgyakban is változást hozott: kimaradt a hit- és erkölcstan, a felső tagozatban kötelező lett az orosz nyelv. erre volt nyelvtanárokat képeztek át. Megkezdődött a felső tagozatban tanítók szakosodása.
Az államosítás a Katona József utcai épületben működő gimnáziumot is érintette. Az új igazgató Csaba Géza lett. Később, a Deák Ferenc téren megépült új gimnáziumba való költözésig Lelkes István vezette ezt a részleget.
A tanév történetéhez tartozik, hogy megkezdték az új ifjúsági mozgalomként az "úttörők" szervezését. Először gyári ifjúmunkások jelentkeztek a foglalkozások és kirándulások vezetésére. Ez a szülők ellenállása és tiltakozása miatt nem sikerült. Ezután a pedagógusok számára szerveztek előadásokat a Rákóczi Iskolában, amelyeken ismertették az Úttörő Mozgalom szervezetét és célkitűzéseit. Két volt cserkésztiszt adott tanácsokat a foglalkozások, táborozások megszervezésére.
amikor az iskolai úttörőcsapat vezetését Kántor Béla igazgató vállalta, megindult az osztályonkénti szervezés. A pedagógusokra szívesen bízták gyerekeiket a szülők. Kisebb létszámmal, lelkes tanulókkal érdekes foglalkozásokat lehetett tartani, a tanításon kívüli időben. Játék, sport, kézimunka, különböző vetélkedők szerepeltek. Az örsi zászlók elkészítésében a szülők is segédkeztek.
Az úttörő csapat természetesen Katona József néven jelentkezett az Országos Vezetőségnél, de az engedély már Rákosi Mátyás XX. számú névvel érkezett vissza.
A lendületes, jó munka eredményeként az év végén elnyerték az "Úttörők Vörös Vándorzászlóját". Új élményt jelentett a tanéáv végén megtartott ünnepélyes nyakkendő-avatás. az I. osztályt végzetteknek kék, a IV. osztályt végzetteknek vörös nyakkendő. A felsorakozott tanulók néhány szó kíséretében rendszerint felnőtt hozzátartozók, néha katonák segítségével.
A tanév folyamán Csatay Bertalan osztályában minden tanuló megtanult furulyázni, és mint első "furulyás osztály" sokszor szerepelt sikerrel iskolai ünnepélyen és meghívások alkalmával is.
Az 1949. augusztusában Budapesten megrendezett VIT találkozó alkalmával előírt dekorációk versenyében az iskola, a zsüri döntése alapján II. helyezést ért el. A nemzeti zászlók és fehér békegalambok mellett egy nemzetiszínű szalaggal átkötött, és kalászokra fektetett nagy kerek cipó jelezte az ünnep lényegét. A VIT alkalmával az iskola kis énekkara Csatay Bertalan vezetésével és a népi tánckara Sára Ernőné betanításával többször szerepelt "előműsorként" a VIT különböző nemzetiségű bemutatóinál a Stadionban és a Papírgyár kulturtermében. Ilyenkor kis csoport nézőként is részt vehetett a műsorokon. Így láthatták ukrán, román, német és két néger (fekete-afrikaiak) csoport bemutatóit is.

1949/50. tanév
Igazgató: Kántor Béla
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné
Az előző tanévi munka folytatódott kevés változással. a felső tagozatban szaktárgyak szerint tanítottak.
I. a.: Kovács Lászlóné
I. b.: Nagy Gabriella
II. a.: Weiss Mária
II. b.: Czinder Jánosné
III. a.: Nagy József
III. b.: Sára Ernőné
IV. a.: Kovács Erzsébet
IV. b.: Bihary Istvánné
V. a.: Csatay Bertalan (ének)
V. b.: Spengler Magda (magyar), Domokos Mária
VI. a.: Lakatos Dezső (számtan-fizika)
VI. b.: Háray Emília (számtan-fizika)
VII. a.: Simon Zoltán (földrajz-biológia)
VII. b.: Lakatos Dezsőné (földrajz-biológia)
VIII. a.: Palotás Sándor (testnevelés)
VIII. b.: Fóris Jánosné (magyar-történelem)
Orosz nyelv: Kántor Béla igazgató, Segesvári Viktorné
Rajz: Szecskó Andrásné
Testnevelés: Falkay Lászlóné.
A tanév közbeni és évvégi kulturális és szaktárgyi vetélkedők alkalmával orosz nyelvből Segesvári viktorné növendékei kiemelkedő sikereket értek el. Szavaló- és prózai versenyekre Járányi Linusz és Spengler Magda készítette fel a tanulókat. A sportban elért sikerek Palotás Sándor testnevelő tanárt dícsérték.
A nyár újra változást jelentett az iskola történetében. Csepel a Főváros XXI. kerülete lett. A Fővárosi Oktatási Osztály vette át kezelésbe a kerület iskoláit. Leltár szerint az épületeket, tantermeket, szertárakat, fontosabb felszereléseket, a működő pedagógusokat végzettségük szerint. A fővárosi bizottságnak az igazgató szabadsága folytán Sára Ernőné igazgató-helyettes adta át a két épületet, jegyzőkönyvvel.
Fájó pont lett, amikor a visszaigazolásnál a Katona József iskola neve helyett a XXI. kerületi V. körzeti iskola elnevezés lett hivatalos, Táncsics utca 84. címmel.

1950/51. tanév.
Igazgató: Varga János
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné
Az előző évhez képest változás, hogy az alsótagozat teljes egészében a Katona József utca 60. számú épületben nyert elhelyezést.
I. a.: Kovács Lászlóné
I. b.: Weszeli Róbertné
II. a.: Popovics Antalné
II. b.: Bihary Istvánné
III. a.: Mocsáry Kálmánné
III. b.: Czinder Jánosné
IV. a.: Sas Rudolf
IV. b.: Sára Ernőné
V. a.: Palotás Sándor
V. b.: Kőhalmi Marianna (magyar-történelem)
VI.a.: Csatay Bertalan (ének)
VI. b.: Spengler Magda (magyar-történelem)
VII. a.: Lakatos Dezső (számtan-fizika)
VII. b.: Háray Emília (számtan-fizika)
VIII. a.: Simon Zoltán (földrajz-biológia)
VIII. b.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia),
Segesvári Viktorné (orosz)
Járányi Linusz (magyar)
Szecskó Andrásné (rajz)
Falkay Lászlóné (testnevelés)
A tanév folyamán a takarékosságra nevelés érdekében bevezették a kedves mintázatú takarékbélyegek gyűjtését egy névvel jelzett, és számozott helyeket kijelölő gyűjtólappal. ennek iskolai adminisztrációját spengler Magda tanár vállalta és nagy pontossággal teljesítette. Már az első év folyamán igen jó eredményeket értek el az iskolák versenyében.Az értékelést s helyi OTP vezetősége végezte.
A szokásos tanulmányi- és kulturális szemléken az iskola az első-harmadik helyen szerepelt. Az Úttörők Vörös Vándorzászlaját másodszor nyerték el.
szomorú esemény volt a IV. a. osztályt vezető Sas Rudolf tanító komoly megbetegedése áprilisban. Osztályát először a párhuzamos osztályt tanító Sára Ernőné vállalta két műszakban. Mivel ez hosszabbnak ígérkezett, a két osztályt az összenyitós teremben, együtt tanította egészen a tanév végéig. Az összefoglaló vizsgák után az osztály küldöttsége meglátogatta Sas Rudolf tanítót a lakásán, a vizsgákra küldött virágokkal köszöntve és gyógyulást kívánva. Sajnos, két héttel később már a tanító temetésére ment el volt osztályából egy küldöttség.

1951/52. tanév.
Igazgató: Beszprémy Józsefné
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné
I. a.: Kovács Lászlóné
I. b.: Sára Ernőné
II. a.: Popovics Antalné
II. b.: Weszeli Róbertné
III. a.: Mocsáry Kálmánné
III. b.: Bihary Istvánné
IV. a.: Plichta Lajosné
IV. b.: Czinder Jánosné
V. a.: Simon Zoltán (földrajz-biológia)
V. b.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
VI. a.: Pálmai József (magyar-történelem)
VI. b.: Kőhalmi Marianna (magyar-történelem)
VII. a.: Csatay Bertalan (ének)
VII. b.: Spengler Magda (magyar-történelem)
VIII. a.: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
VIII. b.: Háray Emília (,atematika-fizika)
Járányi Linusz (magyar)
Segesvári Viktorné (orosz)
Palotás Sándor és Felkay Lászlóné (testnevelés)
Úttörő csapatvezető: Pálmai József
Ebben a tanévban a háborús események miatt évet vesztett tanulók számára úgynevezett évfolyampótló osztályokat szerveztek. egy tanév anyagát sűrített tananyaggal, 5 hónap alatt végezhették el.
VI. c.: évfolyampótló: Szecskó Andrásné (rajz) IX. 1. - I. 31.-ig.
VII. c.: évfolyampótló: Szecskó andrásné (rajz) II. 1. - VI. 15.-ig.
VIII. c.: évfolyampótló: deák Lászlóné (matematika) II. 1. - VI. 15-ig
A Katona József utcai épületben a volt igazgatói lakásból két kisebb termet és egy klubszobát alakítottak ki. a földszinti oszlopos, nyitott folyosót beüvegezték és új kapu nyílt ezzel az udvar felé. a hosszú folyosó első kis termében kapott helyet a Zeneiskola kihelyezett tagozata. zongora tanárnő Halmi Ferencné (volt dohnányi növendék), hegedű tanárnő Weiss Lajoné lett. Egy előképző is működött az I. osztály és a kezdők számára, valamint egy összevont szolfézs foglalkozás az I. emeleti teremben.
a tavaszi, iskolák közötti versenyen az iskola énekkara kitűnő helyezést ért el. sokszor szerepeltek az iskolai ünnepélyeken. Ezek: szeptember 29. A Néphadsereg Napja; Október 6.; November 7.; Télapó; Karácsony; Budapest és Csepel felszabadulása; Március 15.; Március 21.; Április 4.; Május 1.
Az 1945 előtti, közös ünnepélyekből kimaradt az Anyák Napja (csak osztályokban) és a Madarak és Fák Napja. Az úttörő foglalkozásoknál az előző évekhez képest több kirándulás szerepelt. Az iskolák közötti tanulmányi és kulturális versenyek eredményeként az iskola egy kb. 50 cm maga, bronzszínűre festett, gipsz sztálin-szobrot nyert.

1952/53. tanév.
Igazgató: Raits Annamária
Igazgató-helyettes: Sára Ernőné
I. a.: Weszeli Róbertné
I. b.: Czinder Jánosné
II. a.: Popovics antalné
II. b.: Sára Ernőné
III. a.: Plichta Lajosné
III. b.: Mocsáry Kálmánné
IV. a.: Garancsy Elek
IV. b.: Bihary Istvánné
V. a.: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
V. b.: Deák Lászlóné
VI. a.: Simon Zoltán
VI. b.:Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
VII. a.: Bene Zoltán (magyar-történelem
VII. b.: Muszély Ágnes (magyar-történelem)
VIII. a.: Csatay Bertalan (ének)
VIII. b.: Spengler Magda (magyar-történelem)
VIII. c.: Lőke Endréné (földrajz-történelem)
VI. c.: évfolyampótló: Szecskó Andrásné IX. 15. - I. 31-ig.
VII. c.: évfolyampótló: Szacskó andrásné II. 1. - VI. 17-ig
Járányi Linusz (magyar)
dr. Ágh Károlyné (magyar)
Segesváry Viktorné (orosz)
Palotás Sándor (testnevelés)
Falkay Lászlóné (testnevelés)
A szeptember a megszokott rendben indult. Az alagsorban két ping-pong asztal volt új, ez szolgálta a változatosabb foglalkozásokat és a sportot. Az osztályok közötti vetélkedők műsorából állították össze később a tavaszi, iskolák közötti bemutatók műsorszámait. a tanév szomorú eseménye volt Palotás Sándor tragikus, hirtelen halála. Utóda rosenthal György testnevelő tanár lett.
Az iskolai takarékbélyeg gyűjtésben újra kerületi elsők lettek, elsősorban az alsótagozati osztályok eredményei alapján.
Az úttörő csapat Raits Annamária vezetésével harmadszor, és ezzel végleg elnyerte a kerületi Úttörő vörös Vándorzászlót (Rákosi Zászló).

1953/54. tanév.
Igazgató. Raits Annamária
Igazgató-helyettes Járányi Linusz, Sára Ernőné
I. a.: Bihary Istvánné
I. b.:Czagányi Hildegárd
II. a.: Weszeli Róbertné
II. b.: Czinder Jánosné
III. a.: Garancsy Elek
III. b.: Sára Ernőné
III. c. vegyes: Fekete Istvánné
IV. a.: Plichta Lajosné
IV. b.: Mocsáry Kálmánné
IV. c. vegyes: Varga Miklósné
V. a.: Csatay Bertalan (ének)
V. b.: Spengler Magda (magyar-történelem)
VI. a.: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
VI. b.: Háray Emília (matematika-fizika)
VII. a.: Simon Zoltán (földrajz-biológia)
VII. b.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
VIII. a.: Bene Zoltán (magyar)
VIII. b.: Szecskó andrásné (rajz)
Segesváry Viktorné (orosz)
Perlaky Sándor (matematika-fizika)
Rosenthal György és Falkay Lászlóné (testnevelés).
A vegyes osztályokból alakult napközi otthon vezetője: Csobán Lajosné.
A tanéáv folyamán is folytatódott a lendületes oktató-nevelő munka. a tanulmányi-kulturális és sportversenyeken igen jó eredményeket értek el. Lakatos Dezső kerékpáros raja új volt az úttörők között. Az iskola énekkara kisebb létszámú "kamara" kórussal és nagylétszámú énekkarral sikerrel szerepelt. A kerületben újra elsők lettek. A tanév eredményei alapján az iskola az MNDSZ nagy nemzetiszínű selyemzászlóját nyerte el. Ez mindig elől szerepelt az ünnepélyeken.
Az évek folyamán egyre több nehézséget okozoitt az ellátmány-hiány. a rendszeres papírgyűjtési akciók alkalmával beadandó iskolai dolgozatfüzetek üres oldalait kivették. Ezeken készültek az irodai másolatok. Kevés jutott a tisztítószerekre is.
A bentlakó hivatalsegéd Szakács Sándorné volt. Mellete még 2 fő segített a munkavégzésben.
A tantermek kimeszelését az új patronáló vállalat, a Csepeli Csőgyár végezte el, viszonzásul meghívásra a tanulók kis műsort adtak elő a gyár kulturtermében a rendezvények alkalmából. De például a kerítés festését csak állami vállalattal lehetett elvégeztetni, háromszoros áron.Fszültséget okozott a Békekölcsönök "önkéntes" jegyzése is.

1954/55. tanév.
Igazgató: Sára Ernőné (földrajz-biológia)
Igazgató-helyettes: Járányi Linusz (magyar)
I. a.: Varga Miklósné
I. b.: Weszeli Róbertné
II. a.: Bihary Istvánné
II. b.: Mocsáry Kálmánné
III. a.: Kozlovszky albert
III. b.: Czinder Jánosné
IV. a.: Garancsy Elek
IV. b.: Plichta Lajosné
IV. c.: Fekete Istvánné
V. a.: Csitáry Ferenc (magyar-történelem)
V. b.: Csejtefalvy Tiborné (rajz)
V. c.: Perlaky Sándor (matematika-fizika)
VI. a.: Csatay Bertalan (ének)
VI. b.: Spengéler Magda (magyar-történelem)
VII. a.: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
VII. b.: Háray Emília (matematika-fizika)
VIII. a.: Simon Zoltán (földrajz-biológia)
VIII. b.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
Bihaly Tamásné (számtan-történelem)
Rosenthal György és Topits Piroska (testnevelés)
Csobán Lajosné (napközi)
Úttörő csapatvezető: Topits Piroska
Szeptember elején sikerült pénzügyi fedezetet szerezni az iskola fennállása óta használt, és a háború után máshonnan kapott, kopott táblák rendbehozatalára. Az alagsor előterében dolgoztak, folyamatosan vették le a táblákat és javítás, festés és vonalazás után vissza is helyezték. Így csak pár napig maradhattak az osztályoki tábla nélkül. Mivel a műszakváltások közben nem jutott idő a tantermek takarítására, visszaállt a régi rend. a távozó osztályok csak akkor indulhattak el a folyosóról, ha a "tiosztaság-felelős" mindent rendben talált, beleértve az új táblák lemosását is. Az osztályok tisztasági versenyében minden hónapban kihirdették a sorrendet. A hónap 1-2-3. helyezettjei kis táblát tehettek ki az osztály ajtajára. ez a rend az udvarra is vonatkozott. Sehol papír, vagy szemét!
Október első hetétől kezdve az I. emelet előterében elhelyezett üveges szekrénybe, heti váltással, sorrendben elhelyezhették az osztályok a legszebb füzeteket, munkákat a tanuló nevének kiírásával. az előtér másik falán Csejtefalvy tiborné rajztanárnő nagy falitábláján "sikerült rajzaink" felirattal a hét legszebb rajzai, festései szerepeltek.
Hulladékfából vékonylécekből összeállítva minden tanteremben egységes falitábla készült az ajtó mellé elhelyezve, melyeket az osztályok Faliújságként használhatták. simon Zoltán és Lakatos Dezső irányításával ügyes fiúk munkája volt.
Az osztályok a szülői értekezletek előtt rövid műsort adtak. ezekből válogatva szerepeltek a nagy szülői értekezletek előtt.
1954. telén az iskolaudvar felöntésével jégpálya alakult. Itt tarthatták mega tornaórákat, illetve szánkóval a "nagydomb" is kitűnő pálya volt. Szabad időben bárki használhatta a tanulók közül, de például Kozlovszky albert tanító is itt mutatta be kivételes tuidását. A földszinti folyosón elhelyezett tornapadokon szerelhették fel a korcsolyát. Rendszeres tisztántartásról a nagyobb fiúk, felügyeletről az ügyeletes tanár gondoskodott.
1955. februárban két részben sikeres farsangi előadásokat tartottak az alsó, illetve a felső tagozat számára, jelmezversennyel. A legsikerültebb számok a tavaszi iskolai versenyre készüültek.
1955. tavaszán a Komáromi utcai oldalon a még egyenlőtlen felszínű talaj rendezésével szabályos méretű sportpályák alakultak Simon Zoltán és Lakatos Dezső irányításával. A szintkülönbséget pályánként 3 lépcső és a füvesített ferde oldalak jelezték. ezután a csepeli Csőgyár segítségével alapozták és vörös salakkal borították. A két pálya közötti vízcsap segítségével rendszeresen locsolták. Az első pálya rőplabdajátékokra készült, de a háló alacsonyabbra tételével teniszre is alkalmas volt. A második pálya kosárlabda állvánnyal ellátva már kerületi versenyek lebonyolítására is használható lett.
A tantermekbe a táblák fölé egységes üvegtáblák kerültek folyamatosan, amelyekre a magyar- és történelem tanárok által kiválasztott értékes mondások kerültek, Csejtefalvy Tiborné vörössel festett szép betűivel, az alsó sarokban a személy feltüntetésével. Az osztályvezetők és osztályfőnökök ezeket az első órákon megbeszélték, így a tanulók magukénak érezték, mint követendő mondásokat.
Az iskola énekkara Csatay Bertalan vezetésével első lett ismét.
Az elért eredményekről legfeljebb egy-egy oklevél tanuskodott. Jó tanulási érdemérem egy végzős kiváló tanulónak jutott. Az osztályonkénti legjobbak jutalomkönyvet kaptak tanulmányi, sport- vagy egyéb érdemek alapján. ezeket az évzárón osztották ki, név szerint.
A takarékbélyeg gyűjtésben ebben a tanévben érte el az iskola a legnagyobb sikert. Országosan elsők lettek. A tanévzáró ünnepélyen az Országos Vezetőség és a helyi OTP igazgatónője átadta a nqagyobb méretű, fehér selyem asztali zászlót. ennek közepén az őzikés bélyeg volt kihímezve. Felette felírás: "Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára", alatta: "A takarékossági mozgalom országosan I. iskolájának". az erről szóló oklevelet Sára Ernőné Spengler Magda iskolai takarékbélyeg felelősnek, és Bihary Istvánnénak, a legjobb eredményt elért II. a. vezetőjének adta át.

1955/56. tanév.
Igazgató: Sára Ernőné (földrajz-biológia)
Igazgató-helyettes: Járányi Linusz (magyar)
I. a.: Kozlovszky albert
I. b.: Fekete Istvánné
II. a.: Varga Miklósné
II. b.: Weszeli Róbertné
III. a.: Bihary Istvánné
III. b.: Plichta Lajosné
IV. a.: Garancsy Elek
IV. b.: Czinder Jánosné
V. a.: Perlaky Sándor (matematika-fizika)
V. b.: Tóth Gyuláné (matematika-fizika)
V. c.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
VI. a.: Csitáry Ferenc (magyar-történelem)
VI. b.: Csejtefalvy Tiborné (rajz)
VII. a.: Farkas Ivor (biológia-kémia)
VII. b.: Spengler Magda (magyar-történelem)
VII. c.: Hernádi Lászlóné (orosz)
VIII. a.: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
VIII. b.: Háray emília (matematika-fizika)
Gadó György (magyar)
Bihaly Tamásné (matematika-történelem)
Balogh Ferenc (orosz)
Rosenthal György és Topits Piroska (testnevelés)
Csobán Lajosné (napközi).
Úttörő csapat vezető: Topits Piroska.
Szeptemberben a II. emeleti napközi helyiség ablakaira és az I. emeleti tanári szobába, igazgató-helyettesi és igazgatói irodákba csipkefüggönyöket helyezett a Szülői Munkaközösség. Később ezek tisztántartásáról is gondoskodtak. Két tanterembe fekete klott sötétítő függönyöket is varrtak, hogy a vetítéseknél biztosítsák a jó képeket. ezeket szükség szerint bármelyik teremben fel lehetett akasztani.
A Csepeli Csőgyár segítségével minden ablakdeszkára kis peremű bádog tepsi kerülét, hogy a cserepes virágok locsolásánál a víz ne csurogjon ki.
A földszinti folyosó végén levő kis terem egy kis üveges szekrénnyel "orvosi" szoba lett, ahol dr. Hoffmann hilda iskolaorvos a szükséges vizsgálatokat megtarthatta, és egyben ellátta az iskolát a szükséges gyógy- és kötszerekkel. elsősegély-nyújtó felszerelés az igazgatói irodában is volt.
Az előző tanévben bevált rend szerint folytatódott az oktató nevelő munka. az iskola szépítése folytán megkezdődött egy néprajzi sorozat készítése. Nagyobb méretű kartonlapon egy egészalakos népviselet színesben festve, mellette kis térképen jelölve az országban elfoglalt helyét. az alsó bal sarokban egy jellegzetes festett motívum, a jobb sarokban egy eredeti hímzett darab. a 8 darabra tervezett képekből 6 készült el Csejtefaly Tiborné segítségével (mezőkövesdi, kalocsai, sárközi, buzsáki, vásárhelyi, szürhímzés). Sajnos, eze a tanév folyamán rendezett pedagógus szemléltető eszközök kiállítására lettek kiválasztva egy régebbi, sára Ernőné által készített és akkor újításként elfogadott és jutalmazott mozgatható betűtáblákkal, amelyek az összeolvasást segítették elő. A beküldött anyag hátoldalán jelezve volt az iskola neve és pecsétje. amikor a kiállítás bezárt, a leszedett anyag között egyetlen darab sem erült vissza, s így a sorozat folytatása is elmaradt.
Az úttörő mozgalomban a létszám lett fontos, minden tanuló úttörő lett. Az előírás szerint mindig viselniük kellett a nyakkendőt, nemcsak az egyenruhán. Így ellaposodott minden, a foglalkozásokon, örsi- és rajgyűléseken csak az ülésrend változott meg. Viszont a sportköri foglalkozásoknál kitűnően felhasználhatták az elkészült sportpályákat. Csitáry Ferenc a röplabdát szerette, rosenthal György a kosárlabdát helyezte előtérbe. Általánosan a labdarúgó pálya is használatos volt minden osztály számáa, néha tanár-diák meccseken is.
1955. telén már három jégpálya állt készen. Az udvari változatlanul a testnevelő órákra, az első pálya a kisebbeknek, kezdő korcsolyázóknak, a második a nagyoknak. A balesetek elkerülésére kötelező volt a körirány megtartása. Kivétel volt a felső pályán lebonyolított jéghoki versenyek idején, amikor a nagyfiuk saját maguk által készített botokkal hatalmas küzdelmeket vívtak. ezek a jégpályák a farsangi teremi előadások, szereplések mellett lampionos, jelmezes jégkarnevál rendezésére is alkalmasak voltak, a környék lakóinak örömére.
Az oktató-nevelő munka eredményességét az alsó tagozatban Dobry Magda általános felügyelő bírálta. A felső tagozat tanárainál a szakfelügyelők látogattak. a tapasztalatokat minden esetben megbeszélték a tanárokkal és az igazgatóval. Az új kartársak nagyrészt hamar beilleszkedtek a Katona József iskola rendjébe. Az iskolák közötti kulturális és tantárgyi vetélkedőkön elért eredmények beleszámítottak a tanári munka erdményességének elbírálásába is. az iskola ebben a tanévben is az 1-3. hely között végzett. az általános és eredményes munkáért egy fehér herendi porcelánból készült kis Lenin mellszobrot nyertek.
A nyári szünidáben háromhetes túrát szerveztek a tanulók részvételével a Bükk hegység szépségeinek megismerésére. a vezetők Járányi Linusz és Spengler Magda tanárok voltak. az első két hétben minden rendben ment, s csak ezt követően alakult ki drámai helyzet: egy óriási viharban, kimerülve érkeztek meg a Bánkúti menedékházba, sötétben, késő éjjel. Járányi Linusz tanár itt rosszuillétről panaszkodott. a kihívott egri mentők a viharban nem tudták elérni a menedékházat, és csak másnap reggel szállították be az egri kórházba. Itt már nem tudták megmenteni, két nap múlva meghalt. Spengler Magda egyedül hozta vissza az összevont csoportot. Járányi Linusz tanári példakép volt, elvesztését tanárok, tanulók, szülők gyászolták.

1956/57. tanév.
Igazgató: Sára Ernőné (földrajz-biológia)
Igazgató-helyettes: Lakatos Dezső (matematika-fizika)
I. a.: Varga Miklósné
I. b.: Czinder Jánosné
II. a.: Kozlovszky Albert
II. b.: Fekete Istvánné
III. a.: Garancsy Elek
III. b.: Weszeli Róbertné
IV. a.: Bihary Istvánné
IV. b.: Plichta Lajosné
V. a.: Balogh Ferenc
V. b.: Susán Barnáné (magyar-történelem)
VI. a.: Derszi Ottó (magyar-történelem)
VI. b.: Deák Lászlóné (matematika-fizika)
VI. c.: Szántó Ferencné (földrajz-biológia)
VII. a.: Csitáry Ferenc (magyar-történelem)
VII. b.: Csejtefalvy Tiborné (rajz)
VIII. a.: Csatay Bertalan (ének)
VIII. b.: Spengler Magda (magyar-történelem-német)
VIII. c.: Hernádi Lászlóné (orosz)
Farkas Ivor (biológia-kémia)
Kárász Andrásné (orosz)
Rácz Józsefné (földrajz-biológia)
Rosenthal György (testnevelés)
Arday László (testnevelés)
Topits Piroska (testnevelés)
Csobán Lajosné (napközs)
Úttörő csapatvezető: Derzsi Ottó.
Bentlakó hivatalsegéd: Kiss Gergely és felesége.
A tanév ünnepélyes megnyitásával az eddigi szokásoknak megfelelően indult meg a tanítás. Pedagógusok, ügyeletes tanulók tudták kötelességeiket. Semmi nem zavarta a testület egységes munkáját. az előző félév hivatalsegéd problémái is megoldódtak az új bentlakó hivatalsegéd házaspárral.
A Magyar Rádió próbafelvételt készített a Csatay ertalan által vezetett nagy énekkarról. ez még májusban történt, amikor a II. emelet 9.-es termét rendezték be stúdiónak. A felvétel ideje alatt kikapcsolták a villanycsengőt, a II. emelet tantermeiből a tanulók szünet alatt sem jöhettek ki. az órát adó tanárok saját órájuk alapján váltották egymást az osztályokban. Az uzsonnaszünetre már helyreállt a rend, az énekkar tagjai visszamentek az osztályokba. ennek a felvételnek az eredményét beszélték meg, rögzítve a végleges műsorszámokat. Az iskolai énekkarok bemutatását szolgáló műsorban többször is sugározták az itt felvett anyagot.
Az októberi események nem zavarták a tanítást. A Kertváros szélén nem volt mozgás. Csak híre jött a belső részek, a csepeli gyár munkásainak tüntetéseiről és felvonulásáról. az ismert események a gyár I. kapuja, a Rákóczi iskola, a Pártház, a Kiegészítő Parancsnokság környékén zajlottak. De november második hetében már a széchenyi úton, a Királymajor felől hosszú, szovjet tankoszlop gördült fel a Rákóczi térig. Ez már az iskolakörzet volt. A katonák a házakban harcosokat és fegyvereket kerestek, majd tovább dübörögtek a kerület központja felé. Az iskolába nem jöttek. ez már nem volt nyugodt légkör a tanítás számára. a közlekedési nehézségek miatt a belső kerületekből sem tudtak megjelenni a tanárok a tanítási időre. sokszor még a kerületben lakók is kénytelenek voltak otthon maradni. sok lett a helyettesítés, később osztályok összevonása is szükségessé vált. Minden nap a megjeelent tanárok száma szerint alakult az oktatás, hiszen a tanulókat nem lehetett magukra hagyni. Többen lettek betegek a tanerők közül is. De azért folyt a tanítás.
Legnagyobb nehézséget az orosz nyelv helyettesítése okozta a szaktanár hiányzása miatt. ekkor kérték a szülők a lehetőség szerint a német nyelv tanításának bevezetését, az erre jelentkezők számára. Erre később sor került, mert Spengler Magda német képesítésével hivatalosan is taníthatott német nyelvet.
A téli szünet után már januárban nyilvánvalóvá vált, hogy a tatestület 3 tagja külföldre távozott. Helyükre új tanerők jöttek. Kozlovszky albert helyett Frankovics Ilona vette át a II. a. osztály vezetését, a III. b. osztály új vezetője Hernádi Tiborné lett (Weszeli róbertné helyett). Farkas Ivor óráit szétosztották. Háray Emília visszajött tanítani. Benke Istvánné (magyar) és dr. SoósAndorné letek az új tanerők. Más intézményből került az iskolába dr. Farády Lászlóné.
A téli szünet alatt még jégpálya lett a 2 sportpálya és az udvar, de a korai tavasz miatt csak rövid ideig használhatták. Fűtésgond nem volt, mert elegendő tartalék szén volt a pincében. az októberben szerződtetett fűtő a közlekedési nehézségek miatt beköltözött a portás-helyiségbe.
Az őszi-téli "mozgalmas" napok idején az iskola nem sérült meg, törékeny anyagokban akadt kár, ezeket részben sikerült kijavítani.
Az úttörő mozgalomban a rajgyűléseken előtérbe kerültek az olvasmány- és élmény-beszámolók. De változatlanul a játék és a sport volt a fő vonzerő. Arday László testnevelés tanár a kézilabda játékot népszerűsítette a versenyzésig, de a legnagyobb siker és részvétel változatlanul a labdarúgó vetélkedőket kísérte. Örsök, rajok egymás ellen. A leányoknál a szelidebb labdajátékok voltak kedveltek, de szívesen vettek részt nézőként és szurkolóként a fiúk versenyein. A kerületben "vízi-úttörő" csapat alakult Váradi Ernő vezetésével. ebben egy örs a Katona József iskola csapatából is részt vett. egyenruhájuk kék-fehér csíkos trikó, matrózzubbony, fehér matrózsapka volt. A Vízitelepen tartottak foglalkozásokat, megtanultak úszni, volt csónaljuk, kisebb-nagyobb evezőstúrákat rendeztek. A szünet alatt is lejártak.
1957. májusában a Svéd Követség kiküldöttei jelnetkeztek az általános iskolában. Újra indítják a 10 évvel korábbi "tízórai akciót". Az alsótagozat létszámának megfelelően érkezett naponta szendviocs változatos tartalommal. A fejenként 2 dl italhoz egy nagyobb zsák tejpor, és egy kisebb zsák cukrozott kakaópor szolgált. Pontos utasítást adtak az elkészítéshez. Két napon át tej, egyszer kakaó. Mindezt a napközi konyhájában készítették el a hivatalsegédek segítségével. Néha természetben jött a szeletelt kenyér, hozzá tömbvaj és felvágott, sajt, lekvár, májkrém. Ilyenkor a konyhában fejezték be a szendvicsek elkészítését. Mivel az alsótagozati osztályok létszámára készült a darabszám, és rendszerint minden nap voltak hiányzók, a megmaradt adagokat sorrendben a felső tagozat osztályai kapták meg. így ők is részesülhettek - ritkábban ugyan - az ízletes "külföldi" ennivalókból. Egy dobozban színes fonalakat is hoztak az év végén (hímző-kötő). ezeket a napközisek kapták meg a következő tanévre.
A tanévzárás a szokásos rend szerint történt, ünnepéllyel, műsorral, bizonyítványosztással, jutalomkönyvekkel, fényképezésekkel. Harmadik éve készült csoportkép a tantestületről is.
Az új évben nehezítette a közös munkát, hogy már nem volt egységes a tantestület. Suttogó és nyílt viták is előfordultak a tantestület tagjai között. Néha nem teljesen igaz hírek terjedtek tovább. Általános volt a vélemény, hogy ez a tanév volt a legnehezebb a tanulók, tanárok és az iskolavezetés szempontjából. Ennek ellenére jó eredménnyel végződött, a továbbtanulás és a beiskolázás is rendben történt. Mindenki a szokottnál is jobban várta a vakációt.
A nyári szünet alatt nem ürült ki az iskola, nem volt meg a szokott csend. Július közepén megkezdődött az iskola "teljes" tatarozása. 16 év után végre komoly remény volt a hibák rendbehozására. Kívülről felállványozva, belül szinte szétszedve minden. Megkezdődött a tantermek kimeszelése, az olajlábazat javítása, újrafestése, a padlózat javítása, az ajtók, ablakkeretek mázolása. A II. emeleten kezdve, fokozatosan haladtak lefelé. az elkészült tantermekben és a folyosókon két asszony takarított utánuk. amikor leszedték az állványokat, kívül halvány okkersárga fal került elő. A mázolás mindenhol almazöld színű lett.
Sok év után egy újjászületett épület várta az új tanév kezdetét.
1957. augusztus 31-ig összeállította:

Sára Ernőné.

A gépelt szöveget számítógépre vitte és e helyen közzé tette:
Bárány Tibor