Táncsics Mihály: Fővárosunk (részlet)

Hat évvel Buda, Pest, és Óbuda Budapestté egyesítése előtt, a Kiegyezés évében jelent meg Táncsics Mihály írása Fővárosunk címmel. Ebből idézzük azt a fejezetet, melyben - akkoriban még tartotta magát az elképzelés, hogy a nagykörút helyén csatornát kellene építeni - a pesti oldalon kikötő- és csatornaépítésekről esik szó.

A digitalizált műpéldány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ballagi-gyűjteményébe tartozik.
Ballagi Géza (1851–1907) a jog- és államtudományok tudora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, történész, egy cikluson át országgyűlési képviselő volt. Történeti, egyházpolitikai és tanügyi írásokat publikált.
Páratlan gyűjteményt hozott létre magyar vonatkozású politikai röpiratokból, közéleti állásfoglalásokból, képviselőválasztási nyomtatványokból. Hagyatékát a Fővárosi Könyvtár vásárolta meg 1911-ben. Az ebből kialakított különgyűjtemény főként a 18-19. században megjelent Magyarországgal, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos politikai vitairatokat tartalmaz. Különösen gazdag a pártküzdelmek, a közjogi és a közgazdasági kérdések irodalma. Az írások magyar, német, francia és latin nyelvűek.

A kötet címe: Politikai röpiratok 169

Táncsics Mihály
Fővárosunk

„A mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá, dicsővé.”

PEST, N Y O M A T O T T B A S T A L I T S I M R É N É L . 1867.

Előszó (részletek)

Az én keblemben rég idő óta azon erős hit élt, miszerint testvér fővárosunknak természeti fekvésénél, nemzetünk életrevalóságánál fogva világhirü várossá kell válnia....

Ezen erős hitem szolgált ösztönül arra, hogy e munkácskát mostoha körülményeim közt is, a börtönben, vakságomban irtain; honszerelmem késztetett tüzelt arra, hogy elmondjam én is, mit fővárosunk nagyszerüsitésére jónak látok. „Benőfi és cimborája” álnév alatt juttatám ez iratot a „Vasárnapi Újság” szerkesztőségéhez 1864. nyarán; tőlem telhető' szelíden irám, hogy az akkori provisorium alatti sajtó viszonyok közt is megjelenhessék, de a szerkesztőség ki nem adta...

A mostani sajtóviszonyok jobbra fordultával szabadabb szellemben módosíthatnám, de úgy akarom változatlanul kiadni, miként akkor időben megírtam vala.
Szerző.

Ötödik fejezet (15. - 21. oldalig)

V.
Javaslatunk másik részét e következő pontokban terjesztjük elő, melyeket oly számításból fogalmaztunk, hogy általuk a levegő mindenkoron tiszta maradhasson.

1- ször.
Két kikötőt kell építeni, egyiket a gőzmalom táján, a váci töltésig vagy még tovább az indóházig, ez északi, vagy felsőnek neveztetnék, a másikat a Ferenc külvárosban, a régi Molnártótól be a két nyulutcáig, s le a soroksárutcai vámsorompóig, mely alsó vagy déli nevet viselne. Mindkettőt nagy mérvben kell tervezni, hogy minden jövő időkre kielégítő legyen. Eleve csak oly részben kellene kiépíteni, mennyit a jelenkor s a közeljövő megkíván. E kikötők pontjai lesznek idővel a fővárosnak híres piacai, nagy hetivásárai, mert századok múlva e kikötőkbe nem csak a messze távolból jövő nagy hajók kötnek majd ki, hanem még inkább a hazai mellék folyókról jövő kisebb gőzösök százai lepik el. A déli kikötő partjáról majdan híd épülvén a Gellérthegy alá: azért is a Duna balpartján épitendő vasútnak itt e kikötő partján kell kezdődnie s az indó háznak épülnie, hogy az mind a Dunával, mind a híddal közvetlenül kapcsolatba legyen, hová majdan a Szolnoki pálya Vecséstől kezdve szükséghez képest vezettethetik.

2- szor.
Az északi vagy felső kikötőből Teréz-, József- és Ferenc-külvárosokon keresztül csatornát kell vezetni a déli kikötőbe, ez olyan legyen, hogy keskeny hosszú kisebbszerü gőzösök járhassanak rajta , melyek a 17 forgalmat könyitsék, a közlekedést előmozdítsák, s a kisebbszerü szállításokat ezközölhessék. Ez a belső csatorna lenne.
Még egy másik csatornát is kell építeni, mely a városnak keletről félkörben határáúl szolgáljon, a két kikötőt szinte összekösse, e külső csatornának balpartja lehet egész hosszában oly mulató hely, milyet a majdan úgy nevezhető világváros megkíván, hogy e külső csatorna szinte hajókázható legyen, s a most városligetnek nevezett kicsinyes mulatóhelyet nagyszerűvé tegye, s benne alkalmazott terjedelmes tavat vízzel táplálja, magától értetik.

3-szor.
A dunapart, váciut, az országút, üllőiut mellékei úgy a két esatorna partjai is fával beültetve, sétányokúl szolgáljanak, a faültetés ez említett helyeken nem arra való, hogy a főváros népét még akkor is sétára csábítgassa, mikor dolgoznia kellene, hanem, hogy javítsa a levegőt; azonban természetes hogy a fákat sorba ültessük, hogy azok sora sétányúl is szolgálhasson. Főleg pedig a várost keletről határzó külső csatorna partjai, s mellékei, mind gyalogok, mind lovagok és kocsik számára, egyik kikötőtől a másikig, oly nagyszerűen szép, tisztalégű sétánnyá varázsoltassanak, melynek párja majdan nem leendene. Ez lenne fökép az ifjúságnak magát futásban, sebes járásban gyakorló iskolája, pályája. Midőn majdan a város e külső csatornáig kiépül s belpartján a szép paloták hosszú sora nyúlik el egyik kikötőtől a másikig, külpartja pedig nyomoru angolos, törpe tekervények helyett felséges erdőszakaszokkal közben rétekkel pompáskodik; tehát, mit emberi kéz- és művészet teremteni képes, csupán csatorna által elválasztva, összeér nagy természetnek dús növényzetével; midőn az ember a szép palotákból álló utcák végire ér, és maga előtt a természetet nagyszerű pompájában kitárva látja: olyszerű kéjgyönyör leend, mit leírni egy halandó sem volna képes.

4-szer.
A város talaját oly formán kellene kiegyenlösiteni (nivellirozni), hogy a felső kikötőnél kezdve magasabb lenne, s a déli kikötő felé kissé lejtőssé válnék, hogy a földalatti vagy árnyékszéki csatornáknak esése volna, s a tartalmukat könnyen kiomlaszthatnák, és pedig e szerint nem a város közti Dunába, hanem a városon alul.
A kikötök és csatornák ásatása azért (habár eleinte nem is egészen elkészítve) válhat minél előbb szükségessé, mert a medrekből kihányt földtömeg szolgálhatna a város talajának nivellirozására, az alantabb fekvő helyek feltőltésére.

5- ször.
Mind a Dunára, mind a csatornákra zárgátakat kellene építeni, két nagy okból, először azok segélyével a dunavizet az árnyékszék-csatornák nyílásaiba lehetne vezetni, hogy azokat a midőn szükséges kimossa; másodszor a város földszinére lehetne bocsátani s lejtősségénél fogva az utcákat lemosná, a rondaságtól megtisztitaná.

6-szor.
Nagy jutalmakkal a hazai, és csupán hazai gépmüvészeket arra kell serkenteni és ösztönözni, hogy oly vizipuskaféle géperőműveket találjanak fel, mik mozgók lévén a Dunán és csatornákon föl s alá járva, általuk a városrészeket tetszés szerint meglehessen öntözni; a dunavizet bőséges esőként árasztanák mindenüvé kellő távolságra. Az ily féle erőmüvek feltalálói rendkívül nagy jutalmakat érdemelnek, mert azok, ha már egyszer fel vannak találva, az országnak minden folyóján alkalmazva hasznot , áldást árasztandanak , tehát a méltó jutalmakat csak közösen tehetik, ország és fővárosi hatóság, majd a mikor ideje elérkezendett.
De addig is a magyar Akadémia és lóverseny egylet, véleményünk szerint, igen üdvösen cselekednék, ha egy évi minden jutalom díjakat e nagy célra fordítanák, mely kamatozva a leendő nagy díjösszegnek eleve mint egy magvát képezhetné. Ha egy évben nehány könyv- és dráma, még néhány jófutó ló jutalmazatlanul marad, a helyett az igy felhasznált díjak összege a hazának más oldalról terem jó drága gyümölcsöt.
Ezenkívül a városi hatóság a következő intézkedést léptetheti életbe: minden külföldi művész, kötéltáncos s bármely komédiás is, ha Budapesten előadást kíván tartani, az elsőnek egész jövedelme a fentebbi összeghez csatoltassék, igy adóztatván meg a főváros szépítésére.

7-szer.
Magát az építkezést, s különösen a belváros szabályszerű újra építtetését illetőleg kevés mondani valónk van, mert ez a szabályozási terv készítők körébe tartozik. Az elvhez ragaszkodva, melyből javaslatainknál kiindultunk, tudniillik, hogy mindenek felett levegője legyen mindenkor tiszta a városnak, következőket tartjuk szükségesnek elmondani:
a) A belvárosnak hosszában létező utcái szélesbítve egyenes vonalban szeljék végig a várost: a szénatér- s mészáros utcától a nagyhídutcáig, például a lövészutca tökéletesen egyen vonalba hozva az uriutcával, a fehérhajó helyiségén keresztül érjen a nagyhídutcára, és igy a többi utcák is, mert fővárosunkban egyrészről fejedelmi Duna folyam által is okozva az északi szelek uralkodnak inkább , és ezek csak úgy járhatják át tökéletesen az utcákat, ha ezek egyenes vonalban rúgnak ki a nagyhidutcára. A belvárost pedig keresztül vágó utcák a Dunától az országútra szintoly egyenes vonalban menjenek, mert a Dunának üdelege csak oly módon terjedhet akadályozatlanul a belvároson keresztül.
b) A városházterét vagy főtért egész szélességében a mostani uriutcáig kell terjeszteni, melyről majd idővel a kegyesrendiek épületének, plébánia templomnak, s magának a városháznak is el kell tűnnie; ugyanis a leendő nagyszerű fővárost hozzá méltó főtér illeti meg, annál inkább, mert a dunapart hosszában mulhatlanul sétánynak kell lennie, ott vásárok nem tartathatnak. E főtérnek egyik vagy másik oldalára lehetne a curia épületét tervezni.
c) A házhelyeket oly terjedelembe kell kimérni, hogy az udvarok legalább oly szélesek legyenek, mint a mostani Trattner-Károlyiház udvara, jóllehet magától értetik, hogy az újra építkezést illető ily határozatnál fogva az apró házikók tulajdonosai kényszerülve lesznek, azokat eladni, hogy helyeiken valamely vagyonos polgár, egy nagy épületet emelhessen: szükségesnek látjuk megemlíteni, hogy ha egyiknek is másiknak is nem volna hajlandósága tulajdonát eladni, szabadalku és közmegegyezés szerint együtt közösen építhetnek nagy házat, melynek mindenik részben tulajdonosa lehet; ki pedig megátalkodnék, s közbotrányul szolgáló roskadozott háztulajdonát el nem akarná adni, vagy érte túlságosan nagy árt követelne, városhatóságilag szorítassék eladásra, a törvény erejénél fogva.
d) A pinceféle földalatti lakások építtetése keményen meg legyen tiltva. Valamint a közigazgatás polgármestert, rendőrügy kapitányt, igazság-kiszolgáltatás főbírót kíván elnökül, a tiszta légnek fenntartása, vagyis az egészségügy a feljebb említettekkel egyenlő rangú igazgató-elnököt szinte megkíván; ki egyéb intézkedések közt az egész főváros területén naponként kétszer bizonyos órákban, reggelenként és esteienként erre alkotandott törvény értelmében minden szobának kiszellöztetését parancsolja.

Az ily bár rövid vázlatban előadott intézkedéseknél fogva fővárosunk levegője mindenkoron tiszta, s a nép életvidor s egészséges leend. A késökori unokák, századok, sőt ezredek múlva is hálával, dicsérettel fognak rólunk mostaniakról emlékezni, hogy oly előre látólag, oly jó számítással, szóval bölcsen tudtunk intézkedni, hogy az intézményekkel ők ezredek múlva is teljesen megelégedhetnek, s az utódoknak is minden időkön át, mig a tiszta lég az élet fenntartására mulhatlanul megkivántatik, szükségképen meg kell elégedniük.

Tags: