1985 nevezetes esztendő volt a világban. Ekkor választották meg Mihail Gorbacsovot a Szovjetúnió Kommunista Pártja főtitkárának, aki az év végén találkozott az amerikai elnökkel, Ronald Reagennel. A brüsszeli Heysel Stadionban 83-an vesztették életüket, amikor a BEK döntőn a két csapat szurkolói egymásnak estek és tömegpánik tört ki.
Idehaza megnyílt a budai várban az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Néphadsereg április 4-én utolsó díszszemléjét tartotta. A monorierdei kempingben megtartották a monori találkozót, amely a Kádár-rendszer értelmiségi ellenzékének első nagy találkozója volt. Magyarországon bevezették a szén, a brikett, kox és a tüzifa előjegyzésre történő árusítását. Megnyílt a Ferihegy-2 utasterminál, s átadták az M5 autópálya első, Budapest és Ócsa közötti szakaszát.

Ekkor – 35 évvel ezelőtt – kalauzolta az érdeklődő olvasókat végig a Csepel-szigeten Szombathy Viktor. A Honismeret című lap (a Honismereti Szövetség folyóirata) 1985/3. számában jelent meg a cikk, melyet most közreadunk.

Séta Csepel szigetén

A több millió évvel ezelőtt útját keresgélő Duna lassanként keresztültört a mai Dunazug-hegységen, így alkotva meg a Duna-kanyart, majd több ágra szakadva szétterült az Alföldön, eljutott egész a mai Szolnok tájáig és ahogy a Nagy-Alföld medencéje nyugat felé megsüllyedt, úgy váltott medret egyre nyugatabbra a folyam is. Alpesi, kárpáti sziklákból származó kvarcot, homokot, a löszből iszapot szállított, terítgetett szét, itt morotvák keletkeztek, amott feltöltődtek. A mai Gellérthegy alatt afféle sziklaorrba ütközött, hatalmas mészkőszirtekbe, folyása lassult, a hordalék zátonyokat kezdett alkotni, a zátonyok szigetekké növekedtek. Így forrt össze számtalan apró szigetecske a mai Csepel-szigetté.

Aki ma (1985-ben! - A Szerk.) Csepelt járja, a kukoricaföldeken, gyümölcsösökön, ligetes erdőkben ellapult földteknőket talál, hajdani folyammedreket. A táj képe folyton alakult.
Másképp látta a kőkori ember, másképp a bronzkori és nemcsak a római katona, hanem még a török tekintete előtt is más-más földrajzi alakzatban látszott a sziget.
A hajdani mocsarak, beltavak azóta alaposan megritkultak, legfeljebb Szigetcsépnél és Szigetbecsénél maradt meg néhány kisebb halastó belőlük és vált vízimadarak tanyájává. De ha a Duna megárad és a talajvíz elönti a töltéseken belüli ligeterdőket, könnyen keveredhet az ember mocsárvilágba ma is. Ez különösen Szigetújfalu határában fordul elő.
A sziget — amelyet hívtak Űr szigetének is — háromnegyed része hordalékos, homokos talaj, szántónak nem a legeszményibb, gyümölcs és szőlő alá azonban annál kedvezőbb. Száraz időkben a szél valahol fel-felragadta a finom fövenyt, szorgalmasan hordta ide-oda és dombokat alkotott belőlük. Napjainkra az egykori futóhomokot gyér gyep köti meg, lefogja az akác, a fehértörzsű nyár, a fűz és a tölgy. A partok szegélyén dzsungelként sűrűsödik az ártéri „galéria" erdő.

Az északi csücsökben ez már a múlté, mert Budapest egyik kerülete lett, beépített gyárváros, lakótelep. De a déli csücsökben ma is a nád még az úr, az ingovány, a tóvá rekedt víz. A föld itt fekete, kövér televény. Ahol a sziget véget ér és egymást öleli megint a két Duna-ág, ott kilométerek hosszán nincs egyéb, csak füves tisztásokkal kevert szegélyerdő, hullámtéri útvesztő, hangos vízivilág, horgászok paradicsoma.

A sziget tengerszinti fölötti magassága átlagosan száz méter. A Fácán-hegy — Budatéténnyel átellenben — a maga tizennyolc méterével hegyóriásnak számítana, ha ez az emelkedés egyáltalán észrevehető lenne. A soroksári partokkal szemben pedig a Királyerdő halmai szelídülnek el, de ez is már csak nevében erdő és emlékében királyi. Hajdan a magyar királyok birtoka volt ez, az Árpádoktól örökölték.
A Csepel-sziget jobb felén az Öreg-Duna folyik déli irányba, balról az állni látszó Soroksári- avagy újabb nevén Ráckevei-Duna. Ez a kisebbik Duna másodpercenként mindössze négy köbméternyi vizet bocsát a nagyobbik Dunába a Tassi-zsilipnél. Ennélfogva szinte tónak tetszik ez az ág. Kellemes rajta evezni. Olykor motoros csónak kavarja fel vizét, vagy a sulyomvágó meg a mélységmérő hajócska bújik a nádas és a sűrű sulyomtenyészet közé. Budapestről személyhajó csak nyári vasárnap indul a Ráckevei-Dunán, rendszeres hajójárat a Tassi-zsilipig csak Ráckevétől van.

A Csepel-sziget hossza 47, szélessége 3—6 kilométer, legszélesebb szakaszán Makádnál 9 km, majd szinte átmenet nélkül ötszáz méteressé keskenyedik, hogy éles csúcsban végződjék. Az Öreg-Duna itt hat—nyolcszáz méter széles, a kis Duna-ág viszont tízméternyi torokká szűkül össze a Tassi-zsilipnél. Ez aztán a horgászok igazi paradicsoma! A hajókat itt gyorsan zsilipelik — kisméretű üzemi, vagy személyhajócs26 kákról van szó — a zsilipelés mintegy húsz percig tart. Az evezősöket és a kajakozókat a zsilip szomszédságában jókedvű halászcsárda fogadja. A sziget területe 257 km2 . Tizenegy községe van, ebből kettő friss alakulás, a tizenkettediket, Csepel-gyárvárost nem számítjuk közéjük, ez ma Budapest XXI. kerülete.

A sziget „fővárosa" Ráckeve, a déli végéhez közel épült. Nemrégen még járási székhely volt, de vonzási körzete lényegében ugyanaz maradt, ami volt: forgalmas hídja a kiskunsági Lacházát, Kiskunmajsát, Apajpusztát is idevonzza. Árpád fejedelem népe még vastag bőrtömlőkön, mokány kis lovakon úsztatott át a szigetre, ahol árnyas ligeteket, halban gazdag tavakat, vadjárt a erdőket (szarvas, őz és vaddisznó ma is előfordul a sziget déli erdőségeiben) és kövér legelőket talált. Embert azonban alig.

A Csepel-sziget honfoglaláskori történetét Anonymus írta meg a Gesta Hungarorum 44. fejezetében: „Árpád vezérei megindulván arról a tájról, ahol most Bodrog vára vagyon, a Duna mellett vonultak a nagy szigetig, ott táborba szálltak. Árpád vezér és nemesei bemenvén a szigetbe, a hely termékenységét, bujaságát, a Duna vizének erősségét látván a helyet megszerették és elhatározták, hogy az fejedelmi szállás legyen." Árpád fából házakat emeltetett, valamennyi lovát a szigetre úsztatta és lovászmesterül egy Sepel nevű kun főembert jelölt ki. A hagyomány szerint tehát erről a Sepelről nevezték el Csepel szigetét.
A valóság viszont az, hogy a „sepel", „csepely", „csepelyes" a régi magyar nyelvben afféle ligetes, mocsaras, zátonyos területet is jelentett. Árpád valóban itt telepedett meg törzse előkelőivel. Ennek családvédelmi és stratégiai oka volt. A két folyamág között legjobban védhető terület volt ez a sziget, amellett errefelé jó gázlók is akadtak. Ez volt a törzs székhelye; Csepelen született Árpád fia, Solt. A fejedelem kisebb-nagyobb mértékben később is rajta maradt a szigeten, csaknem ezer esztendeig volt királyi birtok. Mindössze egyetlen nemesi család akadt a középkorban, amely kisebb uradalmat alapíthatott a szigeten, a Becse-Gergely família. De tőle is megváltotta a királyi ház a birtokot.
Viszont másfél száz évig a török volt a szigeten az úr. Barbarossa Frigyes itt kergetett szarvast, útban a Szentföld felé, Zsigmond király díszes nyaralót építtetett, Mátyás királynak is volt itt vadaskertje, Dobzse László, azaz II. Ulászló szívesen küldte a vadászkastélyba gyermekét, II. Lajost, nevelőjével együtt. A hagyomány szerint a mai Ráckeve területén épült — de azóta már eltűnt — kastélyban búcsúzott el a fiatal király, II. Lajos, a feleségétől, Mária királynétól, a tolnai országgyűlésre, utána a mohácsi csatamezőre indulván.
A török felpörkölte a virágzó falvakat, rabláncra fűzte a magyar és a rigómezei csata után idemenekült szerbek utódait. Lovat és juhot legeltetett a sziget gazdag füvén, ezért a „Juhok-sziget"-ének nevezte el.

A török kiűzése után újabb szerb és dalmát hullám következett. Velük egy időben németek is érkeztek telepesként a szigetre. A XVIII. század elejére igen tarkává vált a sziget etnikai állapota, csak Makád maradt tiszta magyar falu a sziget déli csúcsán. A királyi birtokrészt a törökök kiverése után először az Esterházyak kapták, majd a híres hadvezér, Savoyai Eugen vásárolta meg. Ő építtette Ráckevén Magyarország egyik legszebb barokk kastélyát I. A. Hildebrand tervezésével. Soha nem lakott benne.
Később a birtokot Mária Terézia veje, Albert száz herceg kapta — ő adott a szemközti Albertfalvának is nevet —, majd az alaposan lecsökkent birtoktest ismét visszaszállt a Koronára. Ferenc József még négyezer holdat mondhatott itt a magáénak, de ő már nem vadászott a sziget erdeiben. A birtok hozamát viszont egészen 1944-ig Zita exkirályné kapta.

Ma a királyi birtok területén a Kertészeti Egyetem Tangazdasága és egy állami gazdaság működik, kiváló gyümölcsöse, kísérleti gazdasága van. Az erdőket a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság kezeli, idegenforgalmi tekintetben pedig a Dunakanyar Intéző Bizottságból alakult Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság a gazda.

Az átmenet a szigeten a világváros házai közül a kicsi falvak házai közé: igen hirtelen. A Csepeli Vasmű kéményei körül alig ötven esztendő alatt emelkedett föl egy kis faluból Budapest XXI. kerülete. Mindennek ellenére az észak felőli első falu. Szigetszentmiklós is szinte még a fővároshoz tartozni látszik új lakóépületeivel. Szigetszentmiklós a Ráckevei-Duna legkeskenyebb részén, a sziget keleti oldalán települt, vele átellenben az Öreg-Duna partján van a híres — 112 méter magas — Lakihegy, a műemléki szempontból megmentett rádióadóval. Körülötte szőlők terülnek el. Ugyancsak Szigetszentmiklós része a sziget nyugati oldalán Halásztelek is, az állami gazdaság egyik központja.
A ráckevei helyiérdekű vasút Dunaharaszti felől jövet Szigetszentmiklós északi határán szeli át a keskeny ágat, majd egy nagy kanyarral nyugat felé haladva először az egyre bővülő, üdülőszerű Szigethalom települést, majd a rác lakosságú Tökölt elhagyva, pontosan a sziget közepén fut keresztül. Érinti Szigetcsépet, a következő állomása a Szigetszentmárton és Szigetújfalu közti műút felezőpontján van (sokat kell gyalogolnia annak, aki valamelyik falut e kettő közül sétával akarja elérni), s innen már csaknem a Ráckevei-Duna mentén húzódnak a sínek Ráckevéig.

Ráckevétől délre még három falu található: az egyik a közigazgatásilag Ráckevéhez csatolt Szigetbecse — határában egy igen hosszúra nyúlt keskeny holt Duna-ággal — a sziget nyugati oldalán Lórév, tőle délre Makád. E falvakba autóbuszjáratok visznek. Tekintélyes, erdészetileg is fontos, turisztikailag igen színes és bájos galériaerdők jobbadán a sziget nyugati oldalán húzódnak, ilyen a Szigetújfalu határában zöldellő erdő, majd ettől délre a különféle fában gazdag Silling-dűlő, ennek folytatásában a lórévi és a makádi galériaerdő. Ez aztán lehúzódik a sziget csúcsáig.

E csúccsal szemben keletkezett a rácalmási Nagy-Sziget zátonya. A Csepel-sziget keleti oldalán a hivatalosan védetté nyilvánított, nagy kiterjedésű Tököli-erdő terül el, ezt a turisták számára különböző létesítményekkel látták el. Van itt erdei tornapálya, tanpálya és még friss víz is. Kompjárattal Szigetújfalu mellől Ercsit, Lórév alatt pedig Adonyt érjük el. Aki azonban arra határozza el magát, hogy turistaként gyalogoljon, az jól szedje össze gyaloglási tudományát, mert rengeteg homokbuckán, egymást keresztező dűlőutakon, sűrű ligeteken, zárt gyümölcsösökön és más lapos akadályokon kell keresztültörnie. Fárasztóbb ez, mint a hegymászás.

A szigeten minden falu középkori település, kivéve Szigetcsépet, ahol Mária Terézia hadmérnökei két egymást keresztező egyenes főutcát terveztek, egyiket a németeknek, a másikat a rácoknak. És annak ellenére, hogy Szigetcsépen a falu alapítása óta három nemzet lakozott, szigorúan elkülönültek egymástól. Csak a legújabb esztendőkben fonódtak vegyes házasságok. Szabályozatlan elrendezése van Szigetszentmiklósnak, Tökölnek és a néprajzilag, építészeti szempontból legérdekesebb Makádnak.
Szigetszentmiklós gazdag helytörténeti gyűjteményéről és az itt született Ádám Jenő zeneművész emlékházáról nevezetes. Noha a sziget nem nagy szelete az országnak, etnikailag még ma is erősen vegyes. Makád, Szigetszentmiklós és ma már jelentős részben Tököl is magyar. Szigetszentmártonban, Szigetcsépen és főként Lóréven az idősek szívesen beszélnek szerbül, Lóréven tanítják is a nyelvet. De hallunk még német szót is: őseik között frankok, svábok, szászok, bajorok, wüttembergiek találhatók.

A mai kor egészségesebb szelleme, a birtokviszonyok alapos megváltozása, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a tangazdaságok és a gyárak közelsége azonban az etnikum fellazulásával jár.
Ráckevét 1440-ig Ábrahámfalvának nevezték, de a Murád szultán elől menekülő kovini, kubini, vagy másképp kevei szerbek I. Ulászló engedélyével Csepel szigetén letelepedvén, magukat tovább is kevieknek nevezték. A szomszédos magyarok adták előnevül a Rácot, így lett Ráckeve. A délszláv lakosok remek kereskedőknek bizonyultak, kiválóan termelték a magukkal hozott szőlőt. Ráckeve forgalma csaknem vetekedett Budáéval, olyannyira, hogy Beatrix királyasszony olasz kőműveseit hozták a gazdag rácok Ráckevére templomot építeni. A mesterek ott is maradtak a városban, végül mind az olasz, mind a rác átvette a magyar szokásokat és Oláh Miklós érsek az akkor még tizenöt virágzó csepeli falu közül Ráckevét ítélte a legszebbnek.

A török aztán alaposan elpusztította a virágzó falvakat. Üjra kellett telepíteni a szigetet. Éppen ezért nincs Ráckevének sok műemléke, de ami megmaradt, az országos jelentőségű. Elsősorban a gyönyörűen tervezett barokk Savoyai-kastély — amelyet az utóbbi években hoztak újra rendbe és amely Építészek Alkotóháza lett —, másodsorban a Mátyás király idejében épített késő-gótikus stílusú, de barokk berendezésű, falfestményekkel, ikonokkal gazdagon ellátott, óhitű szerb templom. Ez az ortodox egyházi építészet egyik kiemelkedő jelentőségű alkotása. A mellette álló harangtorony barokk.
A szép kisváros főutcáján akad még néhány gótikus talapzatú épület, e stílus maradványa legjobban a Fekete Holló vendéglő és a könyvtár belsejében látható. Ráckevén egy-egy apró maradékban majdnem minden építészeti stílus előfordul, a katolikus templom barokk-copf, a református templom neogót, a tanácsháza pedig modern, panelépítésű.
Előtte áll magas oszlopon Árpád szobra, 1896-ban készítette Szász Gyula szobrászművész. Ráckevén — éppúgy, mint Szigethalomnál — híd vezet keresztül a Dunán, a szigethalmi egyúttal vasúti híd is.

A sziget északi csúcsán, a történelmi Csepel község körül iparváros keletkezett, 1950 óta Budapest XXI. kerülete. Súlypontja a Csepel Vas- és Fémművek, amely — a szomszédos autógyárral és szerszámgépgyárral — az ország legnagyobb nehézipari központja. Ezt a sűrűn települt iparvidéket elhagyva jellegzetesen mezőgazdasági területekre jutunk.
A termelőszövetkezetek megalakulásáig — a Korona birtokát kivéve — nem voltak a szigeten gazdag földesurak és nagybirtokosok. A falvak népe főként szőlőt és egyéb gyümölcsöt termesztett, szántóföldi gazdaságot folytatott. A rácok honosították meg a kadarka szőlőt (ennek borát általában „budai vörös"-nek nevezték, még akkor is, ha a szentendrei dombok vagy a csepeli kertek termelték őket). A szigeten számos termelőszövetkezet működik, a legkitűnőbb közöttük a Ráckevei Arany Kalász.
A főváros gyárai nagyszámú férfimunkaerőt foglalkoztatnak. Ha szép nyári napon végigutazunk a szigeten, a szántóföldi termelés és a gyümölcstermesztés boldogító látványához a szétszórt kis ligetek festői képe kapcsolódik.

A Ráckevei-Duna a főváros népének egyik legnépszerűbb üdülőtája. Különösen a horgászok kedvelik. Az 58 km hosszú mellékág a Kvassay-zsilipnél válik el a Nagy-Dunától. Kitűnő fürdővíz, és az is lehet, hogy egy ideig még a horgászok paradicsoma is marad. Eszményien jó evezőspálya. A Duna-ágbán tizenhat kisebb-nagyobb szigetet találunk, közöttük legnagyobb a Dömsöd melletti Somlyó-sziget. Ebből a kisebbik Duna-ágból több mellékág is kiszakad, a leghosszabb Dunaharaszti mellett tart a Kiskunság felé, ez a Duna—Tisza-csatorna első szakasza. Némely apró sziget lassan összenő a nagy szigettel, vagy az alföldi tájjal, van, amelyik zátonyból most keletkezik. A vízi terep folyton változik.
A budapestiek már régen felfedezték — nemcsak közelsége, hanem szépsége és bájos küllemű nyugalma miatt is — a Soroksári Duna-ágat.
Az első világháború után még csak apró halászkunyhók, kezdetleges horgásztanyák épültek itt, majd ahogy drágult a Balaton és a Velencei-tó körüli üdülés, úgy vásárolták föl a Duna-ág mindkét oldalán, különösen a sziget felőli részen, a parti telkeket. Aki most végighajózik ezen az ágon, jóformán egyebet sem lát, mint egymást sűrűn követő horgásztanyákat, üzemi, intézeti üdülőket, horgászegyesületek szállóit, díszesen kiállított nyaralókat, dús virágoskerteket, apró kalyibákat. Szorosan zárulnak egymás mellé, mert drága a telek és az építkezés. Helyenként már két sorban vannak a házak, utcát alkotnak.
Maga a víz színe, partj a minden évszakban festői látvány. Mozdulatlannak hat, szegélyén nádasok, kicsi ligetek zöldellnek, a nádasban megannyi „stég", horgászóhely. Nem csekély derültséget okoz, hogy különösen Dunaharaszti táján — ahol még nincsenek parti épületek — egy-egy nádbugára vagy a víz fölé hajló nyárfára névjegy van kitűzve, amely horgász-helyfoglalást jelent, bár törvénytelenül. Egy múlt évi statisztika szerint tízezer hétvégi ház épült a Duna-ág jobb és bal partján, a horgászengedélyek száma is több ezer.
Az üdülőterület nagyságát jelenleg négyszáz hektárnyira teszik. A fejlődés üteme erős, a Duna-ág új rendezést kíván. Tíz évvel ezelőtt csúcsidőben mintegy ötvenezer ember üdült a SoroksáriDuna partjain. Előbb-utóbb bekövetkezik, hogy ezt a számot már százezrekkel mérik, hiszen a partvonal hossza a mellékágakkal együtt száznyolcvan kilométer.
Sajnos a vendéglátás még alapos fejlesztésre szorul. Kevés a kompjárat is. Az üdülők érdekében Ráckeve fejleszti derekasan önmagát, különösen a jobb part vált gazdaggá, immár egész teleppé, nyári vendéglővel. Ráckevén a vasútállomás mellett meleg vizű strand is épült.

*

Csak rövid áttekintést adhattam Csepel-szigetről, éppen csak felhívtam rá annak a figyelmét, aki nem ismerné ezt a szépségben annyira gazdag tájat. Aki nem a hegyeket keresi nyáron, hanem a vizet, az alföldi színeket — s rekkenő hőségben a vízkiöntések mellett elviseli a csípős szúnyogokat is —, az bátran látogasson el Csepel szigetére, mind a vízben, mind az erdőkben, mind a falvakban sok gyönyörűséget talál.
Kár, hogy vízimalmot már nem mutathatunk, mert az utolsó vízimalmot, amely Ráckeve partját díszítette, néhány éve szétbontották — miután egyszer el is süllyedt, de kiemelték —, aztán egy skanzen számára elvitték.

Szombathy Viktor