A Koncz János és Róbl kanonok életútjáról a 2017-es CSHVE rendezvényen elhangzott Horváth László-előadás kiegészítéseként Bárány Tibor internetes kutatás eredményeként összegyűjtött néhány, a korabeli sajtóból származó cikket, cikkrészletet, melyek kortársi nézőpontból adnak adalékokat Róbl János kanonok 45 évnyi tevékenységéhez.

Életrajza:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára (1930-31)
Róbl János
Középiskoláit Magyaróvárán és Székesfehérvárom, a theológiát Budapesten végezte.
1900-ban szentelték pappá. .Működését Budakeszin kezdte.
1907-ben mint a budakalászi plébánia vezetője működik 1917-ig, azóta (Csepelen) helyben plébános.
1924-ben esperessé nevezték ki.
1925-ben c. kanonokká nevezték ki.
Tevékeny munkásságot fejt ki a társadalmi és egyházi életben. Több egyesületnek elnöke.
1930-ban a T. E. Sz. érd. keresztjét kapta.

1897-98. tanév Almanach
Hittudományi egyetemi hallgató: Róbl János, székesfehérvári

1900. április 28. Alkotmány
A nagy nemzeti zarándoklaton, Rómában részt vett: Róbl János theológus (is)

1903. Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete
A magyar egyházirodalmi iskola részvényes tagja: Róbl János segédlelkész, Ráckeve

1903.
Csepeli Községi Tűzoltó Testület.
1903-ban alapította Feurer Pál, Niederkirchner Ferenc, Bauer Ferenc.
Első elnöke az akkori főjegyző volt, első pénztárosa Róbl János címzetes kanonok,

1907. Bogaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása
A magyar egyházirodalmi iskola részvényes tagja: Róbl János segédlelkész, Budakeszi

1907. szeptember 15.
A budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása templom – Robl János plébános lett.
Budakalászon az első templom 1824-26 között épült, Szent Kereszt felmagasztalása titulussal. 1845-ben alakul önálló egyházközséggé és 1846-tól van saját anyakönyvezése. A XIX. század végén dunai áradás következtében a régi templom és plébánia épülete megrongálódott, életveszélyessé vált. Ezért új épületek emelése vált szükségessé.
A század elején a régi templom mellett, azonos titulussal új templom épül. 1907. szeptember 15-én, az akkori székesfehérvári megyéspüspök, Dr. Prohászka Ottokár szentelte fel a templomot.
A templom építésére a püspök úr Róbl János volt budakeszi káplánt kérte fel. A templomszentelés alkalmával nevezték ki Róbl Jánost az egyházközség plébánosává.
1907. szeptember 8-án vasúton megérkezik a templom 4 db harangja és a templom berendezése is ekkor készült el.
1908-ban elkészült a templom orgonája, mely azóta is működik.
A régi templomot 1909-ben bontják el, a kőanyagot a templomkert bekerítésére használták fel, amely ma is áll.

1911. Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember igazságra vezető kalauza.
A magyar egyházirodalmi iskola részvényes tagja: Róbl János plébános, Budakalászi

1917. Székesfejirvári Naptár
5. Budai felső alesperesi kerület. Esperes: Biber Gyula. .
Plébániák. Budakalász: plébános Róbl János

1920. Központi Értesítő
1920. február 27. Csepeli Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet
Cégvezetők és felszámoló cégvezetők: Róbl János, dr. Kanócz János, Szabó Jenő, Schäffer József, Holländer József, Berger Antal és Bauer József igazgatósági tagok. A czégjegyzés együttes.
Ezen korlátolt felelősségű szövetkezet az 1919. évi november hó 23. napján tartott alakuló özgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.
Székhelye: Csepel.
A vállalat tárgya: tagjainak és hozzátartozóinak olcsó és jóminőségű háztartási és gazdasági cikkekkel való ellátása és termékeik eladásának közvetítése. Tartama: 10 év. A tagok a szövetkezet kötelezettségeiért jegyzett üzletrészeik kétszeres értékéig vállalnak felelősséget.
Az igazgatóság 7 tagból áll. Az első igazgatóság tagjaiul az alakuló közgyűlés által megválasztattak: Róbl János, dr. Kanocz János, Szabó Jenő, Schäffer József, Holländer József, Berger Antal és Bauer József, kiknek ebbeli minőségük és czégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett.
A czég érvényes jegyzése akként történik, hogy a szövetkezet írott vagy nyomott czége alá két igazgatósági tag saját törvényszékileg bejegyzett aláírását jegyzi. Minden a társaság nevében kiadandó hirdetmény a „Gazdaszövetség" czímű lapban fog közhírré tétetni. Okmánytári szám: 486.

1921.
„Róbl János címzetes kanonok elkészíttette az egyik helybeli kőműves mesterrel a néhány száz ember befogadására alkalmas kultúrház terveit. Ellensúlyozni akarták a munkásotthon tevékenységét, a munkásmozgalom eszmei, politikai hatását.” Drucker Tibor: A csepeli munkásotthon

1924. április 17. Új Nemzedék
(A kereszténypárt fölényes győzelme a csepeli községi választáson.)
Csepel községben április 9-én volt a községi választás1. A liberális és a szociáldemokrata párt a legszélsőségesebb agitációs eszköztől sem tartózkodott, csakhogy a község keresztény vezetését megbuktassa és a hatalmat magához ragadja.
Fábián Béla, Esztergályos János, Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselők ismert harcmodorukkal szintén belevegyültek a választási küzdelembe s népgyűlést népgyűlés után rendeztek, amelyeken elvi harc helyett kizáróan személyes támadásokat intéztek a két kerületből álló község keresztény vezérei ellen. Féktelen agitációjuknak aztán az lett az eredménye, hogy még a jobbérzésű és gondolkodni tudó szociáldemokraták is a keresztény szavazólappal szavaztak.
A választás a Keresztény Polgárok Szövetségének fényes győzelmével végződött. Ma kaptuk meg a község keresztény vezetőitől a szavazás hivatalos eredményét, amely szerint az I. kerületben a keresztény listára 260, a liberális és szociáldemokrata listára 116, a II. kerületben a keresztény listára 385, a szocialista listára 123 szavazat esett.
Ennek alapján községi képviselők lettek: Pemzl Károly művezető, Wagner István esztergályos, Benes Károly vendéglős, Traugott Gyula asztalos, Kari Mátyás építőmester, id. Knerczer Boldizsár földmíves, Varga János tanító, Szigeti Béla építész, Berger Antal földmives, Tóth István ács. Póttagok: Halász Lajos esztergályos é Zorinácz Antal földmives.
A szavazást az első kerületben Darvassy Imre dr. máv. felügyelő, a második kerületben Róbl János plébános mintaszerű rendben, pártatlanul vezette.

1923.
A kultúrház létesítése
Dr. Koncz János főjegyző előterjesztésére és buzdítására a községi képviselő-testület 70 millió papírkoronáért megvette Lovag Szekeres (Stern) Richard volt gyárigazgatónak a Horthy Miklós út 64. szám alatti házát, és 400 személyes, színpaddal ellátott kultúrházat építettek.” Drucker Tibor

1923. július 2. MTI
A csepeli keresztény polgárok szövetségébe tömörült tiz csepeli egyesület évek lelkes munkájával otthont szerzett magának, kultúrházat rendezett be, melyet az egész napot betöltő ünnepségek között tegnap nyitottak meg. Az ünnepélyt szent mise vezette be melyet dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök celebrált.
A templomból felvirágzott gépű kerékpáros csapat és lovas bandérium vezetésével, a Kultúrház udvarára vonult az ünneplő közönség, melynek soraiban megjelent dr. Preszly Elemér Pest vármegye főispánja a kormányzó képviseletében, vitéz Horváth József őrnagy a honvédelmi miniszter képviseletében, Agorasztó Tivadar megyei alispán, Czékus László ezredes a csendőrség képviseletében, Némethy Jenő főszolgabíró, Malonyay Tamás szolgabíró, dr. Pekán Adolf kormánybiztos, Medics Károly pénzügy igazgatósagi tanácsos, Nagy Sándor főtitkár.
Képviseltették magukat a Baross Szövetség, a Keresztény szocialista szakszervezetek központja, a keresztény nemzeti liga, a magyar államvasúti gépgyár keresztényszocialista egyesülete, a jegyzők országos egyesülete, a Nemzetí Munkásvédelem, a Magyar Nemzeti Szövetség és az erzsébetvárosi testvéregyesületek stb.
A megnyitó beszédet Niederkirchner Ferenc községi főbíró tartotta, majd dr. Koncz János főjegyző, a szövetség elnöke, ismertette a Kultúrház létesitését. Beszédjükből minduntalan kicseng a lelkes fogadalom: nem akarunk többé megalázott Csepel lenni.
Majd dr. Preszly Elemér tolmácsolja a kormányzó üdvözletét és összetartásra buzdít a keresztény és nemzeti zászló alatt.
Az üdvözlések után dr. Prohászka Ottokár beszélt a kultúrház hivatásáról, melynek a magyar nemzeti erő kaszárnyájának kell lennie. A házavatás, - mondja többek között - beköltözése a Genius locinak, mely itt a keresztény nemzeti kultúra géniusza lesz. Embereket kell nevelni, mert a huszadik század: magyar sorsa nehéz sors, mely mindenütt egész embereket kiván. Nem elég a kultúrház, emberek kellenek bele, új világnak kell jönnie. Energiákra kell nevelni az embereket, mert tönkremegyünk. Nem elég a tudományos nevelés, elsősorban férfiakat kell nevelni. Keresztény magyar embereket, a kor nívóján. Ez kell Magyarországnak, ezzel a szellemmel kell innen is hódításra indulni. A kétezeréves kereszténység és az ezeréves magyarság szikláján híven kitartva dolgozó, s munkával, nem pedig spekulációval tollasodó emberekre van szükségünk. Atilla legendás kardja ma a kasza, s a kultúrház a magyar munka háza legyen.
Róbl János helybeli plébános zárószavai után társas-ebéd volt a kultúrház kertjében, amely kitűnő hangulatban a késő délutáni órákig tartott, s melynek keretén belül Tobler János a Felvidékről kiüldözött volt prágai nemzetgyűlési képviselő beszélt, emlékeztetve az elszakított területek lakosságának szenvedésére. .A műsor hangversenyszámait rögtönzött táncmulatság követte. /MTl/

1924. december 6. Néptanítók Lapja
Bender Sarolta kitüntetése.
A csepeli áll. el. iskola gondnoksága és tanítótestülete — a község lakosságával együtt — díszközgyűlés keretében bensőséges ünneplésben részesítette nov. 12-én Bender Sarolta el. isk. igazgatónőt nyugalomba vonulása, illetve a legfelsőbb elismerés külső jelével (Signum laudis) történt kitüntetése alkalmával. Az ünnepség arról az osztatlan szeretetről és nagyrabecsülésről tett tanúságot, amelyet Bender Sarolta négy évtizedes önfeláldozó munkájával a maga részére megszerzett. Mint igazgató, példaképe volt tanítótársainak, akik szerették és készséggel fogadták értékes útmutatásait.
A díszközgyűlést a r. kath. templomban tartott istentisztelet előzte meg Róbl János esperes-plébános mutatott be az Úrnak.
Mise végeztével a tömeg az ünnepeltet a kultúrházba kísérte, amelynek a nagyterme csakhamar színültig megtelt. A díszgyűlést Róbl János gondnoksági elnök nyitotta meg, meghajtván az elismerés zászlaját a jubiláns munkás élete előtt.
Ezután Padányi Andor, Pest vármegye vezető kir. tanfelügyelője emelkedett szólásra s a figyelmet teljesen lebilincselő szavak kíséretében, lelkes és általános éljenzés közepette, tűzte a népnevelés érdemes bajnokának mellére a Kormányzó Úr Ő Főméltóságától érkezett kitüntetést.
A helyi tanítótestületek érzelmeit Háray Gyula igazgató tolmácsolta, mély hatást keltve. A polgári iskola tanártestülete nevében Török Jenő igazgató, a ref. egyház nevében Kovács Zoltán lelkész, az Áll. Tanítók Orsz. Egyesülete nevében Galla Endre elnök, a vármegyei ált. tanítóegyesület nevében Ónody Gusztáv, a járásköri tantestület nevében Bakos János és a pesterzsébeti ált. tantestület nevében Kiss Mózes üdvözölte az ünnepeltet.
Az első tanítványok háláját Fürcht Boldizsárné és Bilics Istvánné, a legutóbbiakét egy elemi iskolai leánytanuló, az óvodásokét pedig egy kisleányka tolmácsolta. A kartársak, a régi és mostani tanítványok virágcsokrokkal és babérkoszorúval kedveskedtek. A község részéről Koncz János főjegyző nyilatkozott meg, átnyújtva a jubilánsnak egy neves ötvösmester kezeiből kikerült ezüst szelencét, mint Csepel község ajándékát.
A szép és megható ünneplés örömkönnyeket csalt Bender Sarolta pilláira.
A díszgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. Délután közös ebéd volt.

1924-26. (Magyar Levéltárosok egyesülete 2007 évi előadások, egyházi levéltár szekcio)
"Miután a korgó gyomor minden ideális ügynek — tehát a lélek ügyének is akadálya, a nyomorúságokon adományokkal igyekeztem segíteni és enyhíteni." (Róbl János, Csepel)

1925.
A Csepeli Munkásotthon története
„A Szent Imre tér és a Templom utca sarkán megkezdődött a Kultúrház építése, Diebold Herman tervei alapján.” Drucker Tibor

1925. július 9. A Nép
Robl János ezüstmiséje
Ma délelőtt fél 11 órakor lelkes szeretettel ünnepelte a csepeli katholikus egyházközség díszközgyűlés keretében Róbl János esperesplébánost, negyedszázados napi működése alkalmából. A kiváló ezüstmisés lelkipásztort hívői és tisztelői nagy számban üdvözölték.
Valamennyi hatóság képviselője és a község összes társadalmi egyesületeinek vezetősége fölkereste üdvözletével. Tiszteletére ma este nyolc órakor társas-vacsorát rendeznek.

1925.július15. Magyarság
(A székesfehérvári egyházmegye új tb. Kanonokjai.)
Székesfehérvárról írják: Prohászka Ottokár püspök Látics Cyörgy ráckevei esperes-plébánost, Róbl János csepeli esperes-plébánost és Potyondy Imre dr. püspöki irodaigazgatót a székesfehérvári káptalan címzetes kanonokjaivá nevezte ki.

1926. február 1. Néptanítók Lapja
Tanítói jubileum Csepelen
A csepeli áll. elemi iskolák gondnoksága és tantestülete a községi elöljáróság, s többek részvételével folyó hó 16-án a központi iskola egyik helyiségében megható és emlékezetes ünnepélyt tartottak.
Az ünnepség dr. Darvassy Imréné, csepeli I. körzeti áll. elemi iskolai tanítónőnek szólt, aki a közelmúltban töltötte be törekvő és áldásos tanítói működésének 25. évfordulóját. Az ünnepség a Hiszekeggyel kezdődött, melyet a tanítói dalárda énekelt nagy precizitással.
Ezt követőleg Róbl János c. kanonok-plébános kedves és mély hatást keltő beszédben a gondnokság, Háray Gyula igazgató az össztantestület nevében üdvözölték a jubilánst, dr. Steiner Vilmos orvos pedig a volt tanítványok érzelmeit tolmácsolta könnyeket fakasztó módon.
Az V. leányosztály részéről Eigner Ilona, az összesség nevében Nikoletti Alajos IV. a) fiúosztályú tanuló mondottak még hálatelt hangon köszöntőket.
Majd az iskolák tantestületei s tanulói remek kivitelű csokrokkal kedveskedtek s a Bodnár Ödön tanító vezetése alatt álló tanulói énekkar szépen sikerült alkalmi éneket adott elő.
Ezek után az ünnepelt emelkedett szólásra s meghatottan és elérzékenyülve köszönte meg a nem várt, de szívének és lelkének jóleső ovációt. Az ünnepség a Hymnus hangjaival ért véget.

1927. január 5. Magyar Ipar
Kultúrház Csepelen.
Ünnepségre készül Csepel iparossága. A befejezés alatt álló kultúrházba ünnepi dísszel vonul be az ottani iparoskör, hogy elfoglalja napsugaras, meleg, kényelmes helyiségeit. Régóta érzi szükségét Csepel polgársága annak, hogy hazafias, társadalmi és közművelődési intézményét állandó hajlékhoz juttassa.
Csepel község főjegyzőjének sikerült a kérdést szerencsésen megoldania a vármegye megértő jóindulatával és a községi képviselő-testület lelkes támogatásával.
Az ezeréves múltú Csepel a mohácsi vész előtt még fejedelemlakta város volt, de a törökök kipusztították lakosságát és csak évtizedekkel ezelőtt alakult meg annak helyén a mai község, mely a kultúrház felépítésével életének egy jelentős állomásához jutott. Ez a ház, melynek az iparostársadalom az első lakója, kényelmes és jól feszerelt helyiségeibe fogadja a polgári kaszinót, a 60 tagú tantestület tudományos és társádalmi körét, az ifjúsági egyesületeket, a közkönyvtárt, a művészeti tárlatokat, s egyéb hazafias intézményeket.
Ezek béréből amortizálódnak az építkezési és fenntartási költségek.
A ház különös díszét képezi a 240 m2 alapterületű nagy színház- és hangversenyterem és az alatta lévő ugyanolyan méretű díszterem, melyek igénybevétele iránt minden várakozáson felüli érdeklődés mutatkozik és ez oly jövedelmezőséget biztosít, hogy Csepel község számára újabb bevételi források nyílnak meg, amelyek nemcsak, hogy lehetővé, de egyenesen feladatává teszik újabb és újabb olyan beruházások megindítását, melyek lakosainak jólétét, közegészségét és közgazdaságát szolgálni hivatottak.
Az a nagy érdeklődés, mely Csepel mintegy 14.000 lakosa részéről az új Kulturház iránt megnyilvánul, szól nagy mértékben a község derék iparosságának is, mely az építkezéssel törekvéseinek, tudásának és teljesítőképességének tiszteletreméltó bizonyságát szolgáltatta. (H. Ö.)

1927. április 16. MTI
Csepel község elöljárósága, s a Csepeli Keresztény Polgárok Szövetsége április 24-én avatja fel ünnepélyes keretek között a most épült csepeli kultúrházat.
Az ünnepi közönség reggel nyolc órakor gyülekezik a régi kultúrház udvarán, ahol elbúcsúznak a régi kultúrháztól, majd kilenc órakor istentiszteleten vesznek részt. A megnyitóünnepély délelőtt 10 órakor kezdődik a magyar Hiszekeggyel, amit a Weiss Manfréd gyári dalárda ad elő.
Dr. Koncz János főjegyző, a helyi népművelési bizottság elnökének, megnyitó beszéde után Niederkirchner Ferenc községi főbíró adja át a község nevében a kultúrházat rendeltetésének.
Este nyolc órakor a kulturház szinházi termében díszelőadás lesz, amelynek programján Goda Gizella, a M. Kir. Operaház tagja, Baké László, a Nemzeti Színház tagja , dr. Gyökössy Endre író, a Petőfi Társaság tagja, Murgács Kálmán zeneszerző, dr. Pogány József, az Országos Jegyző Egyesület titkára és a csepeli Nemere Dalkör szerepelnek.

1927. április 26. Nemzeti Újság
Fényes Ünnepély Közepette avatták fel a csepeli Kulturházat
József főherceg szózata a magyar munkásokhoz — A keresztény és nemzeti alapon álló polgárság alkotó munkája
Április 24-én, vasárnap nagy ünnepe volt Csepel község polgárságának. Az idei Szent György-nap emléke kétségtelenül évtizedeken át ott fog élni a késői utódok lelkében is. Ezen a napon avatták fel fényes ünnepély közepette a keresztény és nemzeti alapon álló csepeli polgárság alkotó munkájának eredményét: a kultúrpalotát.
Ez az épület legszebb kulturház az egész országban. Aranycirádás hangversenyterme, művészi festményekkel ékesített táncterme és a lakályos egyesületi helyiségek, az egész palota kizárólag csepeli mérnökök, építészek, iparosok és munkások értékes alkotása. A magyar teremtő erő diadala. Méltán büszkék lehetnek reá a csepeliek, akik megteremtették a magyar egységet és felépítették azt a házat, ahol testvéri egyetértésben megfér egymás mellett az Úri Kaszinó és az Iparoskör, a Mária Kongregáció kápolnája és Kálvin Szövetség helyisége.
Maga az ünnepély már kora reggel kezdődött. A zászlódíszbe öltözött utakon ezrekre menő tömegek vonultak fel a régi kultúrházhoz, ahol Koncz János dr. főjegyző rövid beszédben elbúcsúzott a régi hajléktól.
Utána a katolikus templomban Róbl János esperes-plehános, kanonok ünnepi misét celebrált. P. Szabó Pius pedig szentbeszédet mondott.
Mise után felvonultak József főherceg és a pesti vendégek fogadtatására. József főherceg nejével, Auguszta főhercegasszonnyal és kíséretével pontban 10 órakor érkezett, kísérve a csepeli leventék lovasbandériumától. A főherceget Némethy Jenő járási főszolgabíró üdvözölte. Csathó Manen, Darvassy Imréné tanítványa pedig egy csokrot nyújtott, át Auguszta főhercegasszonynak egy kis beszéd kíséretében.
A fővárosból és környékéről érkezett vendégek közül a következőket jegyeztük föl: Jánky Kocsárd altábornagyot, Presly Elemér főispánt, Agorasztó Tivadar alispánt, Haller István és Tamássy József országgyűlési képviselőket, Szűcs István h. államtitkárt, Czermann Antal és Závody Elemér miniszteri tanácsosokat, Padányi tanfelügyelőt. Kováts dr. soroksári esperes-plébánost és másokat.
A vendégeket Koncz János dr. főjegyző, a kultúrház megteremtője és kitűnő segítőtársa, Róbl János kanonok, Márton Sándor református lelkész, Oláh Károly evangélikus lelkész, Rostyril Lajos, Lokey Béla dr. igazgatói és a képviselőtestület tagjai kalauzolták a kultúrház pompás hangversenytermébe.
Míg a menet felvonult, a leventezenekar hangversenyezett Lehoczky Vilmos vezénylete mellett. A megnyitó ünnepély a színházteremben folyt le, ahol elsőnek a Weiss Manfréd-gyár dalárdája énekelt.
Majd Koncz János dr. főjegyző hazafias beszédet mondott. Beszéde után tomboló lelkesedéssel ünnepelték őt, mint a kultúrház eszméjének megvalósítóját.
Koncz beszéde után újra énekszám következett, amelynek végeztével a vendégek közül elsőnek József főherceg mondott nagyhatású beszédet. Beszédének az a része, melyben emelkedett hangon figyelmeztette a magyar munkásokat, hogy karöltve dolgozzanak a hazafias polgársággal, félretéve a nemzetközi eszméket, osztatlan lelkesedést keltett.
Beszéltek még Prestly Elemér főispán a kormány és a miniszterelnök nevében.
Agorasztó Tivadar alispán a vármegye részéről üdvözölte a csepelieket. Felszólaltak ezenkívül Némethy Jenő főszolgabíró és Weiss Jenő báró.
A vendégek megnyilatkozása után Niederkirchner Ferenc községi főbíró lelkes szavak kíséretében átadta a kultúrpalotát Koncz dr. népművelődési bizottsági elnöknek.
A Himnusz eléneklésével ezekután a díszgyűlés véget ért. Délben kétszáz terítékes bankett volt. ahol igen értékes felszólalások hangzottak el. Este díszelőadás és tánc zárta be az ünnepély sorrendjét.

1927. április 29. Budapest Egyesületei (Főv levéltár)
Csepeli Zenekedvelők Egyesülete – elnök Róbl János cimzetes kanonok, plébános

1928.augusztus 17. Nemzeti Újság
A csepeli plébániatemplom új kántorának megválasztása most csütörtökön volt. Róbl János címzetes kanonok, esperes-plébános elnökletével Kondela Géza dr. egyetemi egyházzenei igazgató, Kamondy János karnagy, a Kántorszövetség főtitkára és Kereszthy Jenő karnagy, orgonaművész voltak a zsűri tagjai. A tiz pályázó közül első helyre Janczer Pál bátaszéki kántort választották meg.

1930. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára
EGYHÁZAK, ISKOLÁK.
R. kath. egyházközség.
Esperes-plébános: Róbl János c. kanonok.
Középiskoláit Magyaróvárán és Székesfehérváron, a theológiát Budapesten végezte, 1900-ban szentelték pappá. Működését Budakeszin kezdte, 1907-ben mint a budakalászi plébánia vezetője működik 1917-ig, azóta helyben plébános. 1924-ben esperessé, 1925-ben c. kanonokká nevezték ki. Tevékeny munkásságot fejt ki a társadalmi és egyházi életben. Több egyesületnek elnöke, 1930-ban a T. E. Sz. érd. keresztjét kapta.

1930. június 7. Új Barázda
Koncz János dr. csepeli főjegyző ünneplése a községi tisztviselők országos közgyűlésén
A Községi Tisztviselők Országos Egyesületének május-havi közgyűlése, a községek tisztviselői érdekében kifejtett értékes munkássága elismeréséül Koncz János dr.-t, Csepel község főjegyzőjét, dísz-tagjává választotta. A dísztagságról szóló oklevél átadása a csepeli községháza nagytermében ünnepélyes keretek közt történt.
A község képviselő-testülete Versitz András községi főbíró vezetésével fogadta a népes kül- döttségeket.
A díszoklevelet Stadler László egyesületi ügyész üdvözlő beszéd kíséretében nyújtotta át az ünne- peltnek. Koncz János köszönő szavai után a községi főbíró biztosította az ünnepeltet a község lakosságának és vezetőségének meleg szeretetéről és ragaszkodásáról.
Róbl Janos kanonok-plébanos a csepeli társadalmi egyesületek nevében magas szárnyalású be- szédben méltatta Koncz Jánosnak Csepel község fejlesztése és felvirágoztatása körül szerzett hervadhatatlan érdemeit.
A lélekemelő ünnepség Kostyál Lajos igazgató és Juhász Kalmán; a Községi Tisztviselők Or- szágos Egyesülete ügyvezető igazgatójának záróbeszédével, a megjelent több száz főnyi közönség meleg ünneplése közben fejeződött be.

1930. (Vezér Endre Honlapja)
Egy csepeli csoport 1930-ban Máriazell-be utazott zarándokolni RÓBL JÁNOS plébános úr vezetésével. Vezér Endre nagymamája, Versicsné Klement Hermina is a csoport tagja volt.

1930. október 23. Budapest Egyesületei (Főv. Levéltár)
Csepeli (Árpád) Polgár Lövész Egyesület – elnök: Róbl János kanonok, plébános

1930. állami polgári fiú- és leányiskola értesítő
Az iskolaszék tagja
Róbl János c. kanonok, plébános.
A vallásos élet kimélyítésén fáradozott a Wencz János polg. isk. r. k. hittanár vezetése alatt működő Ifjúsági Szívgárda Egyesület, amely egyesületnek karitatív munkássága igen sok szegény sorsú tanulót részesített anyagi segítségben. Működéséről az egyesület hitoktató-elnöke az alábbiakban közli beszámolóját:
„A szívgárda, melynek célja jobb és szeretőbb szívű ifjúságot nevelni a mai rideg, szívtelen és önző világban, az idén ünnepelte 10 éves fennállását.
Május hó 10-én ünnepélyes tagfelvételt és fogadalom tételt tartott a gárda, amely alkalommal 182 gárdista tette le, illetőleg újította meg fogadalmát.
A tagfelvételt főt. Róbl János c. kanonok, plébános úr tartotta.
Május 11-én változatos és lélekemelő műsorral ünnepélyt rendezett, a Kultúrházban, amelyen az ünnepi beszédet Bergendy János albertfalvai plébános, a Jézus Szíve Társulat egyházmegyei igazgatója, e szívgárda megalapítója tartotta. Az ünnepély nemcsak erkölcsileg járt szép sikerrel, hanem a Kultúrház színháztermét zsúfolásig megtöltő, érdeklődő jóakarói az ifjúságnak szép anyagi eredményt is biztosítottak és elősegítették azt a kitűzött célt, hogy a szegény szülők tankönyvbeszerzési gondjait enyhítse a gárda azáltal, hogy a befolyó tiszta jövedelemből egynéhány rászoruló tanulónak tankönyvet adhasson.
A gárdának különben is föltett szándéka, hogy segély-könyvtárt létesít, hogy tettekben is megmutathassák a gárdisták jószívűségüket és nemeslelkűségüket. Gyűléseket a tagok hetenkint felváltva tartottak vasárnapon. Egyik héten a fiúk, másik héten a lányok.
A szívgárda vezetője, Wencz János polg. isk. hitoktató. Titkár: Varga Júlia IV. o. tanuló.“

1931. április 28. Magyarság
A csepeli katolikus ünnep
A Katolikus Népszövetség vasárnap Csepelen katolikus-napot rendezett, amelyet szombaton Veni Sande és szentbeszéd vezetett be. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor, az ünnepi szentmise után, a Kultúrház nagytermében tartott naggyűlésen rengetegen vettek részt.
Itt Róbl János kanonok-plébános mondotta a megnyitót.
Rab Károly dr., orvos, a keresztény szeretet erőteljes kifejlesztését sürgette, hogy felvirágozzék a szociális egyház.
Bernolák Nándor volt miniszter a szociális kérdések megoldásának módjairól szólván, kimutatta, hogy a szabadság jelszava nem hozott enyhülést. Az egyenlőség jegyében véres kísérlet folyik most Oroszországban. A szociális bajok orvosszereként a krisztusi szeretetet jelölte meg.
Czettler Jenő, a Katolikus Népszövetség vezetőségének üdvözletét tolmácsolta és megemlékezett a szervezet elnökéről, Szmrecsáni Lajos egri érsekről, nyolcvanadik születésnapja alkalmából.
Majd éles történelmi képben vetítette a hallgatóság elé a katolikus egyház elindulását a római császárság és annak barbár intézményei ellen. Végezetül a Rerum Novarum enciklika jelentőségét méltatta, amelyet XIII. Leo pápa akkor intézett a világ hatalmasságaihoz, amikor a pápaságtól elvettek minden földi értelemben vett hatalmat. Ez az írás mégis új irányt szabott a szociális káoszban, a munka és lélek harcában.
Róbl János indítványára táviratban üdvözölték a hercegprímást és a székesfehérvári püspököt, majd a Himnusszal befejezték a díszgyűlést.
Délben több száz terítékes ebéd volt, délután pedig a nők, a polgárok, iparosok és kereskedők, a munkások és az ifjúság részéről tartottak négy helyen gyűlést.
Ezeknek Hóka Imre, Slachta Margit, Aichner Albert, Müller Antal, Miklós Ferenc, Árkg József, Rókái János, Töblét János, Wawrinetz Dezső, Szabó Imre és Zichy-Crikann Móric báró voltak a szónokai.
Este litánia, ezt követően pedig szentséges körmenet fejezte be a katolikus-napot. A körmenetben több ezer hivő vett részt.

1931. szeptember 6. Váci Hirlap
Kik nyaralnak a történelmi levegőjű kastélyban?
A verőcei gyönyörű fekvésű, vadregényes erdők csöndjében meghúzódó üdülő kastély évről- évre erősebben érezteti hatását és mind többen keresik fel az üdülésre szorulók és a csöndesebb életben felfrissülni akarók. A kastély vonzó varázsereje, aminél szerepet játszik az otthon benső barátságos élete, a klimatikus levegő, a festői táj, az erdő misztikus csöndje, a közelben hömpölygő Duna csendes vizi élete, nem a kétes értékű műpropaganda utján, hanem az ott megfordult vendégek elragadtatást tükröző és a legteljesebb megelégedést kifejező elbeszélései révén hat a papság legtávolabbi és legszélesebb köreiben.
Az utóbbi időben a katolikus élet kiválóságai közül itt üdültek: Róbl János kanonok Csepelről.

1932. november 9. Budapest Egyesületei (Főv. Levéltár)
Csepeli Katolikus Ifjúsági Egyesület – elnök Róbl János kanonok, plébános

1933. december 20. Nemzeti Újság
Csepelen nagygyűlés volt, melyen Róbl János kanonok, plébános, dr. Lotz Antal és Borián Ferenc ismertették a katolikus szükségletekhez alkalmazott népszövetségi feladatokat. Elhatározták, hogy minden hónapban rendeznek népszövetségi előadást.
Jelen voltak többek között: Kozucsák Gyula ny. tábori főesperes, Török Jenő polg. iskolai igazgató, dr. Lakey Béla jegyző, Hajdinák Sándor tanár, Stenger Károly rendőrfőtanácsos, dr. Steiner Vilmos orvos, Háray Gyula igazgató.

1934. június 26. Pesti Hírlap
A csepeli Katolikus Ifjúsági Egyesület vasárnap zászlószentelő ünnepséget rendezett, amelyet a csepeli főplébániatemplomban Róbl János plébános ünnepi szentmisével vezetett be, utána pedig megáldotta a zászlót. A beteg zászlóanyát, Preszly Elemér főispán feleségét dr. Steiner Vilmosné helyettesítette. A hősök szobránál I.óskay István, a HONSz társelnöke mondott ünnepi beszédet.
A kultúrház dísztermében Majláth János elnök üdvözölte a megjelenteket. Róbl János plébános, Révész Béla főszolgabíró, Lóskay István és dr. Koncz János főjegyző mondtak beszédet.

1935.február 10. Friss Újság
Csepelen Knerczer Boldizsár és neje most ünnepelték aranylakodalmukat. A ritka évforduló alkalmából Róbl János kanonok jubileumi áldásban részesítette a házaspárt.

1935. Állami polgári fiú- és lányiskola
A róm. kat. ifjúsági Mária Kongregációjának vezetője, Róbl János c. kanonok-plébános az alábbiakban terjeszti elő beszámolóját:
Úgy a fiú-, mind a leányifjúság lelki életének mélyítésére és valláserkölcsi életének erősítésére megalakult a Szt. Imre hercegről nevezett fiú-, és az Árpádházi Boldog Margitról elnevezett leányifjúsági Mária Kongregáció.
Felhívásomra a IV. osztály mindkét nembeli tanulói kevés kivétellel jelentkeztek és dec. 8-án, a boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása ünnepén a tagok sorába felvétettek. A felvétel napján tartott ünnepélyen a fiatal kongregáció tagjai is szerepeltek gyönyörű háromszólamú énekkel, Hegedűs Ilona tanárnő vezetése mellett.
Az ifjúsági kongregáció minden héten tartott gyűlést, amelyeken az áhitat-gyakorlatok elvégzése és oktató előadás után a tagok nemes szórakozással töltötték el az időt, s mélyítették azokat a kapcsokat, amely őket — mint a Szűzanya gyermekeit — mind szorosabbra összefűzte. Ezt célozták a havi közös szt. áldozások is.
Ezzel igyekeztünk az életbe kilépő ifjúságot a valláserkölcsös életre ránevelni, abban megerősíteni és ennek révén nemcsak a hazafias érzést, hanem a gyermeki hálás szeretetet a szülőkkel szemben is kimélyíteni.

1936. Állami polgári fiú- és lányiskola
A Szent Erzsébet-Szívgárda Mosoni Mária tanítónő vezetésével tartotta heti gyűléseit.
„Mariska néni“ fáradhatatlan buzgalmával mindig újabb és újabb lelkesedést hozott a gárda életébe. November 22-én 39 újoncot avatott szívgárdistává Róbl János c. kanonok-plébános.
Avatás után a régi szívgárdisták titokban előkészített ünnepéllyel lepték meg az új szívgárdistákat. Karácsonyra erény-gyakorlatokkal felékesített karácsonyfát készítettek a gárdisták Jézuska számára. A kis Jézus születését karácsonyfa-ünnepéllyel is megünnepelték. Gazdag műsorukkal a jelenlévők lelkébe varázsolták a szent karácsony boldogító örömét. Szavalatok, énekek és a kedves karácsonyi színdarab hatása alatt érezték, hogy mennyire szükséges Jézuska jövetele.
Mi magyarok szegények és árvák vagyunk, országunk is csonka, de Jézuska miénk lehet egészen.

1938. március 6. Budapest Egyesületei (Főv. levéltár)
Légoltalmi Liga Csepeli Csoportja
Díszelnök: Róbl János esperes kanonok

1938. június 4. WM Vállatok Testedző Körének Közleményei
A Báró Úr kapavágása
„Új sporttelepünk ünnepélyes első kapavágása kedden délután ünnepélyes keretek között történt meg. E családi jellegű házi ünnepségen ott üdvözölhettük a Bárói Család (így, nagy betűkkel) és az Igazgatóság tagjait. Az ünnepélyt a Gyári Dalárda a Hiszekeggyel nyitotta meg, majd az egyházak nevében Róbl János c. kanonok úr, dr. Szurmó László ref. lelkész úr, Várady Lajos ev. lelkész úr és Kardos Ede úr az izr. hitközség elnöke kérték Isten áldását a létesítendő sporttelepre.
Dr. Koncz János úr, Csepel község főjegyzője az első kapavágás jelentőségét méltatta.
Lovag Wahl Henrik igazgató úr beszédében üdvözölte a megjelent előkelőségeket.
Az ünnepélyes kapavágást rövid beszéd kíséretében báró Weiss Alfonz úr végezte.
Az ünnepség a frontharcosok, leventék és cserkészek díszfelvonulásával ért véget.”
(„A Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Körének Közleményei, 1938. június 4.)

1938. július 9. Budapest Egyesületei (Főv.levéltár)
Turáni Vadászok Országos Egyesülete Csepeli Csoportja
Társelnök: Róbl János cimzetes kanonok, esperes, plébános

1939
Csepeli Keresztény Polgári Kaszinó.
Alakult 1911-ben. Alapítója Zettner Sebő rk. plébános, dr. Koncz János, Weltin József rk. tanító, Lehotzky Vilmos. Első elnök Zettner Sebő, jelenlegi elnök Róbl János c. kanonok.
Ügyv. ig. dr. Steiner Vilmos k. orvos. Titkár: Mitró Gyula áll. tanító, háznagy: Pártos Ferenc, felügy. ig. Pénztáros: Steiner Rudolf tanító. Tagok száma 62. Bérelt helyiségben székel.

1939. május. Budapest és környéke távbeszélő névsor
Csepel I. plébánia, Róbl János c. kanonok, esp. plébános,
Csepel, Szent Imre-tér 20.. 347-853

1939. május 1. Néptanítók Lapja
Pedagógiai szeminárium Csepelen.
Pest vármegye tanítósága április hó 15-én tartotta ezidei első szemináriumát Csepelen. Ott voltak a közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök, dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgató, vitéz Endre László alispán, Dezső Lipót tanügyi főtanácsos, vitéz dr. Barnabás István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, Drozdy Gyula a „Néptanítók Lapja" főszerkesztője, Letoclia István szentszéki tanácsos Galántáról, vitéz Barcy Gábor, Róbl János c. kanonok-plébános, a körzeti iskolafelügyelők nagy számban, Török Jenő polgári iskolai igazgató, Csepel község képviseletében Schaffer József községi főbíró és Szabó Géza jegyző, továbbá a budapest-környéki tanítók mintegy 600-an.
A szemináriumot megelőzőleg istentiszteleteken vettek részt a megjelentek, majd a Hősök szobrát koszorúzták meg, ahol Varga János körzeti felügyelő nagyhatású beszédben emlékezett meg a világháború hőseiről.
A szép ünnepséget a gyermekkar éneke fejezte be Szász János állami tanító vezényletével. Ezután a tanítóság és a szeminárium vendégei a kultúrház mozitermébe vonultak, ahol a szeminárium 9 órakor kezdetét vette.

1940. szeptember Budapest és környéke távbeszélő névsor
Csepel 1. plébánia, Róbl János c. kanonok, esp. plébános,
Csepel, Szent Imre-tér 20. 347-853

1941-1944. (Csepel újság)
A „Csepeli Őrszem” című politikai hetilap Róbl János római katolikus plébános irányításával valláserkölcsi alapon állt (Felelős szerkesztő és kiadó Folláth József.)

1941. október 1. Néptanítók Lapja
Iskola-avatás.
Szeptember 22-én szentelték fel Csepelen az újonnan épült iskolákat. Az ünnepséget a gyermeksereg izgalma jelezte, amikor kipirult arccal hordták össze a virágokat az új iskola díszítésére. Mire a nagy nap felvirradt, az új iskolaépület virágdíszben pompázott.
Az ünnepélyt istentiszteletek vezették be. A szentmise után a gyermekek, szülők és érdeklődők felemelően szép menetben mentek az új iskolába, ahol Róbl János c. kanonok plébános, gondnoksági elnök a rk. egyház szertartása szerint beszentelte az új épületet.
Utána Draskóczi László ref. lelkész a református, Várady Lajos ev. lelkész az evangélikus egyház szertartása szerint avatta fel az új iskolát.
Az egyházi szertartások után a csepeli állami népiskolák gondnoksága díszgyűlést tartott, amelyen résztvettek a gondnokság és a községi elöljáróság tagjai. Ott láttuk dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgatót, Barcsay Ákost a vármegye főispánját, vitéz dr. Barnabás István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőt, vitéz Ürge István miniszteri számvevőségi főtanácsost, dr. Kontárik Gyula tanügyi tanácsost, Galla Endrét, az állami tanítók országos egyesületének és Berkényi Károlyt, a tanító egyesületek szövetségének elnökét, dr. Koncz János és dr. Lokey Béla jegyző és Dobi József községi főbíró vezetésével a község elöljáróságát és képviselőtestületét, Draskóczi László ref. és Várady Lajos ev. lelkészeket, Bender Saroltát, az iskola első igazgatóját, továbbá az iskola volt igazgatóit: Háray Gyulát, Varga Jánost. Rajtuk kívül az iskolák mostani igazgatóit: Garancsy Eleket, Vincze Bélát, Szántó Ferencet és Pártos Ferencet. Ott láttuk az új iskolák nagyképzettségű és tehetséges tervezőjét, Dávidházy Kálmánt és az új iskolák építőit: Szigeti Bélát, Rich Antalt, Szalontai Pált.
A díszgyűlésen a Hiszekegyet énekelték el a gyermekek Bodnár Antal állami tanító vezénylésével. Az ének után Dobi József községi főbíró keresetlen szavakkal átadta az új iskolaépületeket.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nevében dr. Kemenes Illés tanker. főigazgató vette át magas-szárnyalású beszéd kíséretében. A tanítóság nagyszerű hivatásáról, az iskola nemzeti célkitűzéseiről beszélt. A mai világégésben nem lehet az iskolának legszebb szerepe a szeretet magasztos érzelmeinek ápolása. Isten áldását kérte az új iskolákra és azokra, akik ebben végzik nemes munkájukat.
Utána Barcsay Ákos főispán emelkedett szólásra. Elismeréssel adózott Csepel község áldozatkészségéről és arról az erőfeszítésről, amely lehetővé tette ezeknek a kultúrpalotáknak felépítését.
Ezek után Róbl János c. kanonok, plébános, gondnoksági elnök mondta el beszédét. Az elnöki beszéd után Pártos Ferenc felügyelő igazgató ismertette a csepeli állami népiskolák fejlődését 1884. évtől napjainkig.
Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért végett. A gondnoksági díszgyűlésnek kiemelkedő és megható része volt, amikor Fodor Margit VIII. oszt. tanuló köszönetet mondott az iskolák építéséért és verses felköszöntőjében a magyar gyermek lángoló érzéseiről adott tanúbizonyságot. A szép vers szerzője Páll Margit állami tanítónő.

1942. Budapest és környéke távbeszélő névsor
Csepel 1. plébánia, Róbl János c. kanonok, esp. plébános, Csepel, Szent Imre-tér 20. 347-853

1943. január. Budapest és környéke távbeszélő névsor
Csepel 1. plébánia, Róbl János c. kanonok, esp. plébános, Csepel, Szent Imre-tér 20 347-858

1943. április 13. Nemzeti Újság
Sajtódélután Csepelen
Nagyszabású sajtómatinét rendezett a csepeli A. C. vasárnap délután a kultúrházban. A Jantzer Pál karnagy által vezényelt templomi énekkar szép előadása után dr. Steiner Vilmos községi orvos, világi elnök beszélt a katolikus öntudat felébresztéséről, a keresztény újságírás fontosságáról és ezzel kapcsolatban melegen köszöntötte a negyedszázados jubileumát ünneplő Központi Sajtóvállalatot.
Láng Erzsébet operaénekesnő hatalmas tetszés mellett két áriát énekelt Huszerl József pompás zongorakiséretével, majd Kinizsi Andor, az Új Nemzedék munkatársa nevettette meg vidám csevegésével a hallgatóságot.
Dr. Tóth László, a Nemzeti Újság főszerkesztője „Magyarság, kereszténység és a koreszme“ címmel tartott előadást, amelynek megállapításait sűrűn szakította félbe a közönség lelkes tapsa.
Láng Erzsébet operaénekesnő kétszer is megismételt magyar dalai, valamint a templomi énekkar hatásos számai után Róbl János kanonok, plébános zárta be a sajtómatinét. Arról szólt, hogy mindenkinek saját érdekében kell támogatnia a katolikus újságírást, amely így nagy tömegekkel a háta mögött tökéletesen tudja kifejteni fontos feladatait.
Érdekes fejtegetései mély hatást gyakoroltak a jelenlevőkre, akik a Himnusz eléneklése után lelkes hangulatban távoztak el.

1945. január5 (Népszabadság visszatekintő)
A Front csapatai felszabadították Budapest legnagyobb ipari kerületeit — Csepelt és Budafokot
Csepel elfoglalásával a szigetet teljesen megtisztították az ellenségtől. Csepelen és Budafokon a legutóbbi időkig a német hadsereg számára hatalmas mennyiségű különféle fegyverzetet és lőszert gyártottak.
Csepel felszabadítása az alábbi körülmények között történt:
Január 9-én 10.00 órakor az ellenség állásai felől egy vonatosztag tűnt fel, amely 2 személygépkocsiból, konyhából és 8 szekérből állt. A vonatosztagot a peremvonalunkig engedtük, és feltartóztattuk. A gépkocsiban két magyar tiszt, a szekereken néhány katona ült. A vonatosztag mögött menetoszlopban egy szakasz magyar katona vonult.
A magyar katonák jelentették, hogy a német csapatok a hidat felrobbantva elhagyták a szigetet, és ők azért jöttek, hogy megadják magukat.
Ezt a magyar csoportot a németek azzal bízták meg, hogy a német utászok által megsemmisítésre előkészített ipari üzemeket és a legnagyobb épületeket robbantsák fel. A németek kivonulása után ezek a magyarok a robbantásra szánt épületek alól kiszedték a trinitrotoluolt, és a mi állásainkhoz jöttek, ahol megadták magukat.
Ugyanezen a napon 14.00 órakor állásaink irányába vonult egy másik, 60 főből álló csoport. Elöl jött egy ember fehér zászlóval (később kiderült, hogy ez az ember Róbl János helyi lelkész volt). A közeledők az Internacionálét énekelték, és Sztálin elvtárs arcképét hozták. Mikor az oszlop a peremvonalunkhoz ért, kilépett a pap és a tolmács. Kijelentették, hogy az ideérkezett magyarok a csepeli munkások képviselői.
Róbl János pap a következőket mondotta:
„A szétvert német csapatok elhagyták Csepelt. Mi, a lakosság képviselői biztosítjuk a Vörös Hadsereg parancsnokságát, hogy Csepel népe várja a szovjet csapatokat. Mi mindannyian támogatjuk és üdvözöljük az Ideiglenes Magyar Kormányt, élén Miklós Bélával, és a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti szerződést.”
Minden küldöttnél volt két röplap: a szovjet parancsnokság ultimátuma a Budapesten bekerített német csapatokhoz és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány felhívása.
Csapataink még aznap bevonultak Csepelre. A lakosság ünnepélyesen fogadta a Vörös Hadsereg harcosait és tisztjeit. Az emberek tapsoltak és éljeneztek.
A magyar munkások viszonya a Vörös Hadsereghez szívélyes, a Szovjetunió iránt nagy érdeklődést és tiszteletet tanúsítanak.
(Anosin vezérőrnagynak, a 3. Ukrán Front politikai főcsoportfőnökének jelentéséből.)

1945. május 22. Szabadság
Internálták Róbl csepeli kanonokot
Csepelen a fasiszta uralom idején a munkásüldözésben az élen járt Róbl János címzetes kanonok. Magatartása miatt számos feljelentés érkezett ellene.
A politikai rendőrség az ügy kivizsgálásáig internálótáborba utalta Róbl Jánost.

1949. Budapesti Népügyészség
Büntetőügy.
Vádlott, a 68 éves Róbl János plébános, Csepel Szent Imre tér 20.

Szerkesztette: Bárány Tibor