A Munkaügyi Szemle közölte 1941. áprilisában lovag Wahl Henrik (a WM gyár igazgatója) írását, melynek címe ez volt: "A csepeli Weiss Manfred Rt. szociális, kulturális és karitativ tevékenysége"
A dolgozat tömören foglalja össze a Weiss Manfréd Rt. ezírányú, évtizedek folyamán kialakult tevékenységét, s egyúttal egy 1941-es pillanatképet ad arról, hogy a folyamat akkoriban hol tartott.
A szöveget - Bárány Tibor internetes kutatásának eredményeként - most közreadjuk.

A Weiss Manfred Rt. szociális tevékenysége szinte egyidős magával a vállalattal, mely mindenkor azt az elvet hirdette, hogy a munkásnak nemcsak a munkahelyen, hanem a munkán kívül is éreznie kell a munkaadó segítő kezét.

Már 1895 óta, tehát közel egy fél évszázad óta rendszeresítették a karácsonyi felsegélyezési akciót. 800—1000 rászoruló szegény gyermek kap téli meleg ruhát és lábbelit, s ezek kiosztása mindenkor meghitt karácsonyi ünnepség keretében történik.

A vállalat nagymérvű fejlődése a világháború idejére esik, aminek megfelelően a szociális tevékenység is sokrétűvé vált. így 1916-ban megteremtették a saját gyári kórházat, mely lehetővé tette a balesetet szenvedett munkások azonnali orvosi kezelését és gyógyítását. A kórház jelentősége a háború után még inkább fokozódott, amennyiben nemcsak a sérültek, hanem a legkülönbözőbb bajú betegek találtak benne gyógyulást. A kórháznak két műtője, laboratóriuma van, de külön helységei vannak az alapanyag-csere vizsgálatnak, az elektro-kardiographiának, a röntgennek és a fizikális therápiának. Az ágyak száma 116 és az ápoltak száma évenként 2—3000-re tehető. A betegekről a kórházból való elbocsájtás után is a legmesszebbmenő módon gondoskodnak. Ez a gondoskodás kiterjed úgy a beteg egészségi, mint pedig családi viszonyaira. Megszervezték a távozó beteg orvosi ellenőrzését és utókezelését.

Talán még ennél is nagyobb egészségügyi és szociális jelentősége van a kórház és gyárüzem kapcsolatának. A kórházból munkahelyére visszakerülő munkás- esetleg rövidesen újból megbetegednék, ha olyan munka elvégzésére kényszerülne, amely egészségi állapotának pillanatnyilag, vagy egyáltalán nem felelne meg. Ezért a kórház értesíti az üzemet, hogy a munkást szükség esetén megfelelő köny- nyebb munkára osszák be. Ezzel tehát a kórház egészségvédelmi munkát végez. A beteg munkások családját szükség esetén szintén vizsgálatnak vetik alá, ha krónikus fertőzések gyanúja forog fenn. Ez a megelőzés célját szolgálja. Indokolt esetben joga van a kórház főorvosának a beteg munkás részére élelmiszercsomagot és pénzsegítséget is nyújtani, továbbá javasolhatja gyári költségen a betegnek munkásüdülő telepre való beutalását. Ebből a szempontból elsősorban a Budakeszi Tüdőbeteg Szanatórium jöhet tekintetbe, ahol nagy számban vannak Weiss Manfred-alapítványi helyek.

A kórházzal kapcsolatos a gyári csecsemőotthon, ahol a gyárban dolgozó anyák csecsemőit — 3 éves korig — munkaidő alatt táplálják és orvosi felügyelet alatt tartják. A csecsemőotthonban 80—100 olyan kisgyermek van naponként.

A gyári óvodában a 3—6 éves gyermekeket látják el teljes étkezéssel és gondozással. Itt 120 gyermek van.

A napköziotthonban a 6—14 éves gyermekeket étkeztetik és gondozzák, akiknek száma mintegy 220.

A napköziotthonból kikerült 8 elemit végzett leánykák részére létesítette a vállalat a munkaiskolát, ahol szabást-varrást, sütést-főzést, különféle házimunkát tanulnak.

A gyári népkonyhában december 1-től május közepéig naponként 700—1000 ebédadagot szolgáltatnak ki a csepeli munkanélküli családok részére.

A melegedőt a téli hidegek idején havonként mintegy 10—12.000 ember veszi igénybe.

Természetbeni segítségképpen az elmúlt évben 300 családnak élelmiszercsomagokat, tüdőbetegek részére napi 50 liter tejet és élelmiszercsomagokat osztottak ki, csecsemők részére pedig orvosi rendelés és előírás szerint napi 120—130 adag tejesételt szolgáltattak ki.

Mind e tevékenység karitatív jellegű, s elsősorban a beteg, vagy mostoha körülmények folytán támogatásra szorulók megsegítéséről gondoskodik.

Az utóbbi években azonban mind többet foglalkozik a vállalat a munkások szabadidejének mikéntvaló felhasználásával, s a szabadidő-mozgalom terén úttörő munkát fejt ki. A vállalatot ennél a tevékenységnél az a felismerés vezeti, hogy a magyar munkás keresete legfeljebb a mindennapos életszükségleteket fedezi, de — egyes kivételektől eltekintve — nem elegendő a mindjobban kifejlődő kultú- rális és szociális szükségletek kielégítésére. Szükség van tehát egy olyan szervre, mely a munkás számára is biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyek egyébként csak a magasabb társadalmi osztályok tagjai részére vannak meg. A nagy létszám sok olyan kedvezményt tesz lehetővé, amelyhez a munkás egyébként sohasem jutna hozzá.

Már az eddig, aránylag rövid idő alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkás, habár nem látja szívesen a szervezettség kényszerítő formáját, mégis örömmel fogadja, sőt elvárja, hogy szabadidejének mikénti beosztásáról és felhasználásáról megfelelő módon gondoskodjanak. E tevékenységnél minden mellékgondolattól mentesen csak egy cél lebeghet az illetékesek szeme előtt és pedig az, hogy a munkás szabadidejét minél jobban kihasználhassa, s felüdülve, felfrissülve, tudásban gyarapodva térjen vissza munkahelyére.

Ez a tevékenység kétirányú. Az egyik a munkásság fizikai foglalkoztatására fordít gondot, s erre szolgál a sport, a másik kulturális és szociális szükségleteket igyekszik kielégíteni.

A munkásság általános óhajának téve eleget, megalakították a vállalat kebelében a Weiss Manfred Vállalatok Testedző Körét azzal a célkitűzéssel, hogy a lehetőség szerint minél nagyobb tömegeknek tudjanak egészséges testedzési lehetőséget biztosítani. A sportegyesületnek a vállalat majd minden munkavállalója, tisztviselő és munkás egyaránt tagja. A méretekre jellemző, hogy a taglétszám tízezrekre rúg, a tényleges sportolók száma pedig meghaladja a négyezret. A sportegyesület aktív működő tagjai 19 szakosztály keretei között fejtenek ki sport- tevékenységet. Az aktív sportolók részére szolgálnak az atlétikai, a birkózó, a kajak, a kerékpár, a kézilabda, a korcsolyázó és jéghoki, a labdarúgó, az ökölvívó, a sportrepülő, a tekéző, a tenisz, az úszó és vízilabda s a vívó szakosztály, míg a szabadidő mozgalom elgondolásaihoz közelebb álló szakosztályok az asztali tenisz, a bélyeggyűjtő, a fotó, a sakk, a sporthorgász és a turista szakosztály.

A hatalmas számoszlopok rendkívüli méreteket jelentenek és rendkívüli követelményeket állítanak fel, amelyeknek a vállalat az általa már eddig teremtett és ezután programba vett létesítmények révén tesz eleget. így 1939 őszén adták át rendeltetésének a mintegy százezer négyzetméternyi területen épült új sporttelepet, mely méreteiben egyedülálló az országban. A sporttelepen egy labdarúgó főpálya és tökéletes atlétikai pálya áll rendelkezésre a nagyobb jelentőségű sport- események céljaira. Ezt a pályát több mint tízezer néző befogadására alkalmas körlépcsők és lelátók övezik. A főpályán kívül három edzőpálya szolgálja a labdarúgás, illetve egyéb labdajátékok (kézilabda, kosárlabda, stb.) előkészületeit. Az öltözők külön emeletes épületben vannak elhelyezve. Építés alatt áll és 1941 nyarán rendeltetésének is átadható lesz a 36 xl9 méter méretű fedettcsarnok, amelyben otthont találnak nemcsak a teremsportok, hanem a kulturális és szórakoztató előadások is, miután a csarnokban beépített színpad, s a földszinten és a karzaton 1400 ülőhely lesz. A fedettcsarnok elkészültéig a hiány pótlására ideiglenes tornatermet és sportotthont teremtett a vállalat.

A Királyerdőben vízitelepet létesített a vállalat, ahol a strand és a kajakosok részére kajakhangár áll rendelkezésre. A strandot 1939-ben 13.400-an, 1940-ben 18.800-an látogatták 10 filléres belépődíj mellett.

A csepeli Dunaágban horgásztanyát teremtett a vállalat, amelyet a sporthorgászok, akiknek száma meghaladja a 600-at, nagy előszeretettel látogatnak.

A Szentendre melletti Kőhegyen 30-ágyas turistamenedékházat építtetett a vállalat, mely kedvelt kirándulóhelye a turistáknak, s hétvégi pihenőre, sőt nyaralásra igen alkalmas.

Azok számára, akik az egyesületi sporttevékenységben nem vesznek részt, szabadidejük felhasználásáról különféleképpen gondoskodik a vállalat.

Így igen népszerűek a fél- és egész napos hajókirándulások, s 1938-ban 10 hajó-úton 9100-an, 1939-ben 17 hajúóton 17.200-an és 1940-ben 12 hajóúton 8000-en vettek részt.

A különböző sporteseményekre külön vonatokat is indított a vállalati sportegyesület. Így 1938-ban 5 külön vonatúton 2600-an, 1939-ben 1 úton 700-an vettek részt. Sajnos az utazási korlátozások egyelőre nem teszik lehetővé a különvonat-utak további kiépítését.

Tömegsiker tekintetében a férőhelyek korlátolt volta miatt szerény, de kulturális szempontból nagy fontosságú a vállalatnak az az akciója, amelynek során autocar körsétákon olyan munkásoknak mutatták be szakképzett vezetők irányítása mellett Budapest nevezetességeit, akik miután vidékről kerültek fel, vagy egyáltalán nem, vagy csak igen hiányosan ismerték a fővárost.

A fizetett szabadság idején szerény kísérletet tett a vállalat a sportolók együttes nyaraltatásával, előbb a Balaton mellett, Balatonberényben, majd a legutóbbi két évben a Duna mellett Nógrádverőcén.

A fizetett szabadság idejére biztosított 50%-os vasúti kedvezményt a vállalat munkavállalói közül 1939-ben 7500-an, 1940-ben 600-en vették igénybe.

Míg a nyári idényben inkább az üdülési, szórakozási lehetőségeket igyekezett a vállalat a munkásság számára biztosítani, addig a téli hónapokban a társaséleti és kulturális szükségleteket törekedett kielégíteni. A Főváros és Pestvármegye Népművelési Bizottságainak támogatásával továbbképző tanfolyamokat rendezett a vállalat a munkások és családtagjaik részére, amelyek részben a mindennapi életben szükséges ismeretek megszerzését, részben az iskolán kívüli továbbképzést célozzák. A vállalat eddig négy ilyen tanfolyamot rendezett, s az elsőn 10 tantárgyat 291-en, a másodikon 11 tantárgyat 472-en, a harmadikon 7 tantárgyat 389-en, s a negyedik tanfolyamon 7 tantárgyat 350-en hallgattak. Az elemi iskola III—VIII. osztályainak magánúton való elvégzésére is rendezett tanfolyamot a vállalat, sőt most már a polgári iskola elvégzését előkészítő tanfolyamok tartására is sor kerül.

A téli hónapokban azonban szórakoztatásáról is gondoskodott a vállalat. Színházjegy akciója lehetővé tette, hogy alkalmazottai Budapest csaknem valamennyi magánszínházának előadásait 25—75%-os kedvezménnyel látogathatták. Az 1938/39. idényben 5200-an, az 1939/40. színházi idényben 15.000-en vették azt igénybe. 1940 májusától kezdődőleg egész színházak kibérlésére is sor került és eddig 12 ilyen előadást 12.000 vállalati alkalmazott, illetve hozzátartozója nézett meg. Az egyénenkénti kedvezményt az 1940/41. színházi idényben több mint 4000-en vették igénybe.

Számos kultur előadást rendezett a vállalat. 1938/39-ben 3400-an, 1939/40-ben 8000-en látogatták azokat. Az 1940. év nyarán szabadtéri előadásokat is rendeztek az új sporttelepen, s négy ilyen előadásnak 4000 nézője volt.

Az általános művelődést és szórakoztatást célozza a közel kétezer kötetes munkáskönyvtár.

A téli testmozgást szolgálta a sportegyleti jégpálya, melyet a munkások és hozzátartozóik 10, 16 filléres jeggyel látogattak. Az 1939/40. téli idényben 13.400-an, 1940/41 telén pedig 19.000-en korcsolyáztak a jégpályán.

A vállalat közel 3000 leventeköteles munkavállalója részére leventelőteret és gyakorlóteret épített, könyvtárral ellátott leventeotthont teremtett, amelyben olvasó- és- játék (asztali tennisz) terem is áll a leventeifjak rendelkezésére.

Vállalati támogatás teszi lehetővé a gyári dalárda és gyári tűzoltózenekar működését is.

A tisztviselő-kaszinónak közel 700 tagja van, több mint 6000 kötetes könyvtára, s a kaszinóban előadó-, olvasó-, torna és egyéb termek vannak, ahol a tisztviselők szabadidejüket önműveléssel, szórakozással, testedzéssel tölthetik el.

A vállalat már 1909-ben felállította és azóta is fenntartja miniszteri engedéllyel működő saját tanonciskoláját, mely évről-évre mind több és több szakmunkást nevel. A tanonciskolának az elmúlt évben 344 tanulója volt, s ez a szám most a szakmunkás hiányra való tekintettel elhatározott felvételek alapján közel 1000-re fog emelkedni.

Ez a sokféle ágazó tevékenység, illetve annak sikere csak akkor biztosítható, ha megfelelő propagandát fejtenek ki érdekükben. Éppen ezért minden munkáshoz díjmentesen juttatják el a hetenként megjelenő WMTK Közlönyt, amelyben méltatják a munkásokat érintő kulturális, sport, szociális és egyéb eseményeket s ismertetik az elkövetkező hét műsorát.

lovag Wahl Henrik.

Forrás: arcanum.hu