A csepeli, papírgyári uszoda története lassan a feledés homályába merül. Az arcanum.hu segítségével azonban Bárány Tibor, egyesületünk vezetőségi tagja, egy kis összeállítást készített: a lapok cikkeivel idézi fel e csepeli létesítmény születését, életét és halálát...

1951-08-19 Népsport/NemzetiSport
SPORTNAP.
A XXI. kér. TSB és a Csepeli Vasas közösen rendez sportnapot. 7 óra: zenés ébresztő, 8: motoros felvonulás és zászló#elvonás, fi: labdarúgó villám torna (MlKK-pálya, Posztó-pálya, Cs. Papír-pálya), női röplabda villám- torna (stadion), asztalitenisz csapatverseny (sportcsarnok), teniszverseny (tenisztelep), úszó váltóverseny (Csepeli Papír-uszoda), teke csapatverseny (tekepálya), MHK-verseny (Királyerdő).

1954-07-09 NemzetiSport/Népsport
Szombat: HÁROMTUSA. X Vasas SE országos minősítő háromtusa-versenye, úszás, Csepel, papírgyári uszoda, 17.

1987-07-29 Népszabadság
SARJÚGŐZ ES MEG VALAMI
Uszoda a gyár végében
A Soroksári úttól nem messze, a Gubacsi-hídról nézve, már ma is kellemes látvány a Ráckevei-Duna- ág csepeli partján emelkedő sátortető. A jegenyék árnyas kertet adnak a félig kész uszodának, amelyet a Csepeli Papírgyár épít. Naponta sok ezren járnak a környéken, s közülük nem kevesen teszik föl a kérdést: vajon napjainkban egy gyárnak nem luxus-e az uszodaépítés?
Hozzájárulás — feltételekkel
Fényűzésről, s főként könnyelműségről nincs szó. A csepeli gyárban reális erőfelmérések után láttak hozzá a tervezéshez és a kivitelezéshez.
- Vállalatunk vezetői három éve kezdtek foglalkozni az uszodaépítés gondolatával — eleveníti föl a kezdetet Kábái Tibor, a gyár beruházási főmérnöke. — Az elképzelés az itt dolgozók körében, valamint a társadalmi és a gazdasági szerveknél egyaránt kedvező fogadtatásra talált.
- Ez azonban nyilván kevés, hiszen bármelyik építkezéshez, így ehhez is, pénz kell.
- A tervek elkészültek, s ezekből meg lehetett határozni lépésről lépésre a műszaki feladatokat és azok költségeit. Számításaink szerint az uszoda csaknem 25 millió forintba kerül majd — folytatja Kábái Tibor.
- Miből teremtik ezt elő?
- Tizenkétmilliót a fejlesztési, hatmilliót pedig a felújítási alapból fordítunk a beruházásra. Mindezt kiegészíti a kollektíva társadalmi munkája.
- És a többi?
- Hétmilliót együttesen a XXI. kerületi tanácstól, valamint a Budapesti Testnevelési és Sporthivataltól kapunk.
- Milyen feltételekkel?
- Olyanokkal, amelyeket igazán szívesen teljesítünk. A BTSH kikötése az volt, hogy az elkészült uszodát a tömegsport céljaira is hasznosítsuk. Nekünk is ez az egyik alapvető elképzelésünk. A tanács feltétele is teljesíthetőr ők a kerületi gyerekeknek szeretnének újabb lehetőséget teremteni az úszás gyakorlására. Nálunk nem lesz akadálya a délelőtti, kihelyezett tornaórák megtartásának.
Sok közreműködő, jó szervezés
- Hol tart ma az.építkezés?
- A . munkát tavaly tavasszal kezdtük el, s jövő májusban valószínűleg már megnyílik az uszoda — veszi át a szót Jancsó László, a beruházás építésze.
- Manapság ez elég rövid időnek tetszik.
- Nem a nulláról indultunk. A felszabadulás után nem sokkal itt társadalmi munkával fölépült egy gyári strand. Az idő azonban eljárt fölötte, a Köjál iá kifogásolta a víz minőségét. A régi létesítményre alapozva fogtunk hozzá az új építéséhez. Szavakkal nehezen érzékeltethető az a közreműködés, amit vállalatunk szocialista brigádjai nyújtanak. Főként a vezetékek lefektetésénél, az árkok ásásánál és a tereprendezésnél segédkeznek. A munkában egyébként több vállalat és szövetkezet vesz részt, eddig pontosan teljesítették feladataikat.
- Milyen lesz az új uszoda?
- A hossza 33 és egyharmad méter, szélessége 16 méter, s öltözők, valamint egyéb kiszolgáló helyiségek is kapcsolódnak majd hozzá.
- A Köjál szigora azonban a jövőben sem változik.
- Ez, igaz, de nem okozhat gondot. A medencébe a korábbinál jóval tisztább víz kerül. A minőségét egy vízforgató berendezés őrzi.
- Nyilván örömteli esemény lesz, ha megnyílik az uszoda. De miként gondoskodnak a fenntartásáról, a folyamatos működéséről?
- Vállalatunk jellegénél fogva sok hőenergiát használ fel. A racionalizálási programban a veszteségeket a minimumra csökkentettük; az uszodában további mennyiségeket hasznosítunk az egyébként kárba vesző, úgynevezett sarjúgőzből. Ezzel fűtünk majd a sátortető alatt, s ezzel melegítjük a vizet. A létesítmény üzemeltetéséhez tíz ember is elegendő, s a karbantartás nagy része házilag megoldható — foglalja össze az elképzeléseket Kábái Tibor.
Így is lehet
Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Csepeli Papírgyár új uszodájában az ívelt vázra erősített sátortető alatt jövőre megpezsdül az élet. Lesz, aki majd irigyli őket, s lesz, aki azt mondja: nálunk mások az adottságok. Ám sarjúgőz, vagyis felhasználható, s helyenként a kelleténél gyakrabban kárba vesző energia másutt is van, s nemcsak a vezetékekben. Hasznosítani érdemes volna, ha nem is mindenütt a papírgyári formula szerint. De így is lehet.
Polgár György

1985-03-30. Műszaki Élet
MTESZ-RENDEZVENYNAPTAR 1085. IV. 3-16.
Épitőipari Tudományos Egyesület
Április 16. 10.00 XXI. Papírgyári Sporttelep
PETRIK GÉZA: Papírgyári uszoda feszített sátor szerkezetű lefedésének megtekintése.

1985-06-05 Népszabadság
Emlékezhetünk: a közelmúltban készült el a 33 méteres papírgyári uszoda Csepelen, amelyet a diákok mellett a környék dolgozói, lakói is használhatnak.

1986-03-26 NemzetiSport/Népsport
Öttusa
Módi Kupa
Kedden Csepelen a papírgyári uszodában folytatódott a viadal. Ezt a helyszínt már nem kifogásolhatták a versenyzők, mert a főváros egyik legmodernebb létesítménye — itt készül a csepeli utánpótlás — a maximális igényeket is kielégíti. Így aztán nem csoda, hogy mar az idény elején többen egyéni csúcsot úsztak a kitűnő vizű 33-as medencében. Különösen a juniorok remekeltek, igaz a győztes Pászti csak nemrég került át az úszóktól az öttusába.
A Módi Kupában — négy felnőtt és négy utánpótlás korú versenyzőből áll egy csapat — az újpestiek szerepelnek eddig a legjobban, de tetemes előnyük ellenére sem érezhetik magukat még győztesnek, hiszen a java még eztán következik.

1988-07-01 Népfront
Góg András HNFalelnök
Van egy összesítésem is, hogy mi mindennel gyarapodott Csepel a településfejlesztési társadalmi munkánk révén. Parkosítottunk 34 ezer négyzetméter területet, megépítettünk ezer négyzetméter játszóteret, elkészült a KISZ-park, a papírgyári uszoda (amelynek társadalmi munkaértéke 14 millió forint, az uszoda értéke ennek a duplája, 28 millió.) Létrejött az ÁFOR szabadidőközpont is, s befejezés előtt áll a szabadidő park (ennek területe 45 ezer négyzetméter.) Tavaly készült el a Tejúti iskolapark, telepítettünk mellette védőerdő-sávot, rendeztük a kis Duna partot. Az új lakótelepeken klubokat létesítettünk, hogy legyen hol összejönniök az embereknek, s megismerhessék egymást az új lakók. Gondoltunk a parkok védelmére, a létesítmények karbantartására. Megszerveztük azok takarítását, ápolását. Ezzel külön brigádok törődnek Csepelen.

1990-04-20 Népszabaság
Irány Barcelona
Már túljárnak a Riviérán, és nemsokára elérik a spanyol partokat...
Mielőtt bárki irigyelni kezdené azt a félszáz férfit és nőt, aki a közelgő olimpia tiszteletére nekivágott leúszni a Budapest—Barcelona közötti 1500 kilométert, tegyük gyorsan hozzá, a távot ugyan valóban leússzék, méghozzá egymást váltva egyhuzamban — csak éppen egy 33 méteres medencében, a Csepeli Papírgyár uszodájában.
A papírgyári amatőr úszók célja nemcsak a Guinness Rekordok könyvében eddig nyilvántartott 900 kilométeres váltóúszás rekordjának megdöntése volt (ez már különben sikerült), hanem némi reklám is a halódó tömegsportnak. „Barcelonába” valamikor szombaton jutnak el, addig is lehet nekik drukkolni vagy a medence szabad pályáin úszni az esemény tiszteletére éjjel-nappal nyitva tartó uszodában.

1990-04-23 Nemzeti(nép)Sport
Guiness-rekordot döntöltek Csepelen
Egyedülálló vállalkozás vette kezdetét április 2-án délben a csepeli papírgyári uszodában. Ötvennégy elszánt sportember elhatározta, hogy húsz napon át — egymást óránkéit váltva —, 1500 kilométert úszik, s ezzel megdönti a 903 kilométeres Guinness-rekordot.
A váltó azért vállalt majdnem hatszáz kilométerrel többet a régi rekordnál, mert Budapest és Barcelona, a következő olimpia szín- heli/e között 1500 kilométer a távolság, s a résztvevők az úszóstafétában nyújtott sportteljesítményükkel kívántak tisztelegni az 1992- es ötkarikás játékok elölt.
A maratoni esemény vasárnap ért véget. A rendezők meglepetést is tartogattak az utolsó egy órára. Az egyik pályán Papp Noémi, a váltó befutóembere rótta-a hosszakat, míg a mellette lévő pólyán a staféta többi tagja, valamint világhírű sportolók — többek között Kőbán Rita kajakozó és Dobi Lajos öttusázó — tartottak egymást váltva úszóbemutatót.
A nonstop úszást a déli harangszó zárta. A résztvevők valóra váltották, sőt túl is szárnyalták tervüket, hiszen több mint 1500 kilométert hagytak maguk mögött a húsz nap során.

1990-06-04 PestiHírlap
A triatlon nálunk szervezett formában hat éve létezik. Egyre népszerűbb, egyre nagyobb teret hódít a sportág, s ezt mi sem bizonyítja jobban: már több mint háromezren űzik és versenyről versenyre nő az indulók száma. A mezőnyben gyakran találkozhatunk éltes korú — 40-60 éves — versenyzőkkel is. Az old boyok általában sikeres futó- és öttusázómúlttal rendelkeznek, de egyre több köztük a színtiszta amatőr.
Az elmúlt hét végén ezeknek a 40. életévüket betöltött hölgyeknek és uraknak rendezte meg a Csepel SC szabadidőbizottsága a Schwinn— Csepel Triatlon 90 versenyt. A papírgyári sporttelep uszodájában és annak környékén 21 vasember vágott neki a 300 méteres úszásnak, a 10 kilométeres kerékpározásnak és a 2,5 kilométeres futásnak. A profik felszerelése nem olcsó, de itt elég volt egy futásra alkalmas cipő, egy versenykerékpár és egy úszónadrág. Az igaz, hogy a profi triatlonista úgy úszik, mint Biondi, úgy fut, mint Aouita s úgy kerekezik, mint Eddy Merckx, de ezen a versenyen senki sem törekedett az ideális vasember trónjának megdöntésére.

1994-06-07 Magyar Hírlap
A csepeli Dunapack Papíripari Vállalat Rt. strandja kínálja a legtöbb sportolási lehetőséget.
A korábban papírgyári strandnak nevezett létesítmény a tenisz-, kézilabda-, teke- és focipálya mellett saját csónakházzal rendelkezik. Klubhelyiségüket óránként ezer forintért adják ki rendezvényekre. A gyerekeknek komplex 5 napos sporttábort szerveznek, amelynek ára 3 ezer 500 forint. Az úszás mellett lovagolni is tanulnak az ide jelentkezők.
Exkluzív szolgáltatást vehet igénybe az, aki kibéreli a sportlétesítmény 15 személyes yachtját és a Csepel-sziget körül hajókirándulást tesz.

1996-06-06 ÚjMagyarország
Delfinek Csepelen. .
Hetente négyszer tartanak tájékozódási, Illetve uszonyos búvárkodó edzést a csepeli papírgyári uszoda vizében a Csepeli Búvárklub ifjú sportolói, akik közül a kellően felkészült, 14 évesnél idősebbeknek idővel tengeri edzőtáborozásra is módjuk nyílhat A klubba, amely válogatottkeret-tagot Is adott már Holzmüller Antal személyében, hétéves kortól kezdve fogadnak el jelentkezéseket

1997-11-15NemzetiSport
„Elúszik” a csepeli uszoda?
Mindennapos, már-már visszatérő téma a sportlétesítmények bezárása, felszámolása. Ezúttal a legnagyobb csepeli uszoda léte került veszélybe.
A rendszerváltásig Csepeli Papírgyári Uszoda néven ismert létesítmény 1991-ben került a Dunapack Rt. tulajdonába. Akkor még hatvan százalékban állami, és negyven százalékban osztrák tulajdonba tartozott. Két évvel ezelőtt azonban százszázalékos tulajdonjogot szerzett az osztrák befektető. A gondok akkor kezdődtek, ugyanis a gyár tulajdonosa nem akarta továbbra is egymaga állni a többmilliós veszteséget. Egy felmérés szerint, a Dunapack Rt. munkatársai mindössze 5.1 százalékát teszik ki az uszoda használóinak. Rajtuk kívül három kerület lakói: a pesterzsébetiek, a csepeliek és a soroksáriak használják a sportlétesítményt. Az osztrák tulajdonos felajánlotta, hogy a jövőben a veszteség 25 százalékát átvállalja, de a maradék 75 százalékát a három önkormányzatnak kell fizetnie.
- Évente átlagban huszonkét-, huszonötmillió forintos veszteségünk van az uszoda miatt, amit nem állhat egyedül a Dunapack Rt. - nyilatkozta lapunknak Frész József, a vállalat személyügyi vezetője, akihez az uszoda gondjai tartoznak. - Támogatásért fordultunk a Wesselényi-alapítványhoz, és eleinte hajlottak is a segítségnyújtásra, aztán hamarosan lekerült a listájáról. Az indok az volt, hogy nyugati tulajdonban lévő ingatlanra nem adnak anyagi támogatást. Hiába fellegvára a gyermek-úszásoktatásnak, hiába járnak ide a nagyszerű csepeli kajakosok-kenusok, Kolonicsék, nem kaptunk segítséget, azt is mondhatom: egyedül hagytak bennünket a nehézségekkel. Mindenki tudja, hogy egy uszoda fenntartása nem lehet nyereséges, de ha nem nyújt segítséget a három önkormányzat, december harmincadikén kénytelenek leszünk bezárni az uszodát.
- A Dunapack Rt. alternatívákat sorolt fel a helyzet javítására, de egyelőre a csepeliek nemigen akarnak megegyezni. Ők ugyanis attól félnek, hogy a sportlétesítmény váratlanul felmerülő műszaki hibáinak javítási költségeit nekik kellene állniuk, amit az önkormányzat szűkös költségvetése nem tesz lehetővé. Kétségtelen, és ezt a Dunapack Rt. sem tagadja, hogy némi beruházásra szükség van, amit ők vállalnak is, de most elsősorban az uszoda fenntartásáról, és nem a felújításáról van szó.
- Egy tizenkét éves, jó állapotban lévő sportkomplexumról van szó, amin természetesen állandóan akad javítanivaló - tette hozzá Frész. - De ha nem sikerül megállapodniuk az önkormányzatoknak, december végén - bár hangsúlyozom, nem ez a célunk -, bezárjuk az uszodát.
Mint megtudtuk, a soroksáriak csak december másodikén terjesztik a közgyűlés elé az ügyet, eddig ugyanis várakozó állásponton voltak, hiszen elsősorban a csepeliek döntését várták. A XXI. kerületiek azonban még csak az ügy megtárgyalására sem hajlandóak. Kérdés: meddig?

1997-11-19 NemzetiSport
A Dunának mennek a csepeliek?
A csepeli papírgyári uszoda bezárásának lehetősége a versenysportolók közül elsősorban a csepeli kajak-kenusokat fenyegeti, hiszen már régóta ebben az uszodában készülnek. (Tájékoztatásul: a privatizáció után a Dunapack Rt. tulajdonába került az uszoda, amely a továbbiakban nem kívánja egyedül állni a tetemes veszteséget. Ekkor merült fel lehetséges megoldásként, hogy a DRt. vállalná a deficit 25 %-át, a fennmaradót pedig három kerület, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel önkormányzata vállalná.)
- Mi történik, ha bezár a létesítmény? - kérdeztük Ludasi Róbert szakosztály-igazgatót.
- Akkor a Dunában úszunk - mondta kínjában a mester. - Csepelen és a környéken sincs másik uszoda, nem tudom, mi lesz. Reménykedem, hogy februárig nem zár be, mert nekünk addig lesznek úszóedzéseink.
- Es ha az év végén csukja be kapuit?
- Erre gondolni sem merek, mert úszás nélkül nem lehet tisztességgel felkészülni a kenus idényre. Nagy az uszoda vesztesége, de a bevétele sem lehet kevés, hiszen egy pálya egy órára kétezerötszáz forintba kerül. A téli felkészülésünk majdnem egymilliót emészt fel.
- A helyzet megoldásához már csak a csepeli önkormányzat beleegyezése kell. De nincs könnyű helyzetben, hiszen évről évre iszonyatos veszteségekkel számol.
- Az önkormányzatot eddig sem nagyon érdekelte Csepel sportja, nem tudom, hogyan döntenek - fejezte be Ludasi.

1997-12-06 NemzetiSport
Sportpolitika
A csepeliek hajlanak a megállapodásra
A rendszerváltásig Csepeli Papírgyári Uszoda néven közismert sport- centrum 1991-ben került a Dunapack Rt. tulajdonába. Akkor még hatvan százalékban állami, negyven százalékban osztrák tulajdon volt. Két évvel ezelőtt százszázalékos tulajdonjogot szerzett az osztrák befektető. A gyár tulajdonosa bejelentette: nem kívánja továbbra is egymaga állni a többmilliós veszteséget. Az osztrákok felajánlották, a jövőben a veszteség 25 százalékát átvállalják, de a maradék 75 százalékát három környékbeli önkormányzatnak (Pesterzsébet, Csepel, Soroksár ) kell állnia. Évente átlagban huszonkét-, huszonötmillió forintos veszteségről van szó. A Dunapack Rt. különböző megoldási lehetőségeket sorolt fel a helyzet javítására, de eddig a csepeliek nem igen akartak megegyezni. Ők ugyanis attól félnek, hogy a sportlétesítmény váratlanul felmerülő műszaki hibáinak javítási költségeit nekik kellene állniuk, amit az önkormányzat szűkös költségvetése nem tesz lehetővé.
Újabb fordulat történt az ügyben, ugyanis a csepeliek december kilencedikén két bizottságban, az oktatásiban és a pénzügyiben is tárgyalják az uszoda jövőjét. Ezt követően, december 16- án viszik a képviselő-testület elé a kérdést. Mint Feith Bence, Csepel alpolgármestere elmondta, a soroksáriak már megtárgyalták a veszteség finanszírozásáról szóló indítványt, míg a pesterzsébetiek december 17-én vitatják meg a képviselő-testületben.
- Úgy látom - mondta Feith Bence -, hogy ötvenegy százalék az esély a megállapodásra. Van lehetőség a helyzet rendezésére: a négy fél, tehát a három önkormányzat és a tulajdonos, közhasznú társaságot hoz létre az uszoda működtetésére, de ez februármárciusnál előbb semmiképp sem jöhet létre. Biztos, hogy a ránk eső részt a működési költségvetésből kell majd elvenni. Valószínűnek tartom, hogy a másik két tanuszodánk veszteségéhez csatoljuk majd a volt papírgyári uszoda kiadásait.
- Az uszodával kapcsolatos hír még, hogy a szülők és oktatók képviselője, Dávoda Ildikó, valamint Rátkai Zoltán testnevelő tanár levelet írt dr. Demszky Gábor főpolgármesternek. Választ dr. Szolnoki Andreától kaptak. Mint a főpolgármester-helyettes asszony leírta, aggódva olvasta az intézménnyel kapcsolatos kálváriát, de „a Fővárosi Önkormányzatnak nincs módja az érintett kerületek utasítására, hogy anyagilag is támogassák az intézmény fenntartását, mivel az ön- kormányzati törvény értelmében nincs alá- és fölérendeltségi viszony a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok között.”
- Persze, ha mind a csepeliek, mind a pesterzsébetiek vállalják a veszteség kiegyenlítését, egyáltalán nem lesz szükség a főváros támogatására. (kiss)

1997-12-16 Reform
Ki dönt?
Tagadhatatlan, hogy Csepel önkormányzatára nagy teher nehezedik uszodaügyben, s a testület eltépelődhet azon, melyik ujját is harapja meg, hogy végül is jó döntés születhessen. A kelleténél jobban figyel a közvélemény, s két év óta időről időre rá is kérdeznek a polgármesteri hivatalra: hol tart ma a dolog? Legutóbb az alpolgármester úgy nyilatkozott: a hiánypótló létesítmény megmaradására 49 százalék az esély.
Miniszteri válasz
„Köszönettel megkaptam a Dunapack Rt. tulajdonában lévő uszoda bezárásával kapcsolatos levelét, amely nagyon fontos megoldandó problémát vet fel. A tárgykörben egyeztettem mind a helyi ön- kormányzat alpolgármesterével, mind a Dunapack Rt. vezérigazgatójával, akik ezt követően az OTSH bevonásával tárgyalást folytattak az ügyről. Ez alapján esély látszik arra, hogy megoldást nyerjen a probléma. Ehhez még további egyeztetések szükségesek.”

Uszoda a léthatáron
Uszodát üzemeltetni nem tartozik a vállalkozó kedvű üzletemberek vágyálmai közé. Az ilyen biznisz csakis veszteséges lehet, még a nullszaldós üzemeltetés is csak vágyálom lehet. Tovatűnt az a nagyvonalú elegancia, amely a szocialista nagyvállalatok sajátja volt, amikor sportpályákat, uszodákat, üdülőket építtettek dolgozóiknak, hogy a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés és nyolc óra szórakozás szent hármasa a lehető legtökéletesebb körülmények között valósulhasson meg.
Hol vannak már a bűbájos csónakházak, a romantikus vadevezések, a bográcsban főtt halászlé? Eltűntek, szertefoszlottak a rendszerváltással együtt Jobban mondva maradt egy komplexum, s éppen a szocialista ipar zászlóshajója, Csepel területén. Az egykori papírgyár meglehetősen nagy vállalatnak számított, s igen erős szakszervezettel rendelkezett. Boldogságos állapot lehetett ott titkárnak lenni, hiszen csodájára jártak az épülő-szépülő sportlétesítményeknek, a pazar uszodának.
Aztán jött a rendszerváltás, vele pedig a privatizáció.
A papírgyárból Dunapack Rt lett, a többségi tulajdonos pedig egy osztrák. Ő más körülmények között tanulta meg, hogyan kell a szociális hálót kifeszíteni, így aztán eszébe sem jutott, hogy bezárassa az uszodát, amikor hat évvel ezelőtt megvásárolta a gyárat Működtette tovább, s eleinte a szeme sem rebbent, amikor évről évre húszmillió forintos veszteséget könyvelhetett el miatta. Az idén viszont azt mondta: elég. Egy papírgyár feladata az, hogy papírt gyártson, s bár a vezetés nem zárkózik el az uszoda további fenntartásától, de úgy gondolja: igazságos eljárás lenne, ha a létesítmény használói, azaz a XX, XXI. és a XXIII. kerületi önkormányzatok is részt vállalnának az üzemeltetési költségekből.
Frész József személyügyi vezető szerint már az ötlet felvetésétől is frászt kaptak az önkormányzatnál, mondván, alapvető intézmények fenntartásáról sem tudnak megfelelően gondoskodni, óvodákat, iskolákat kellett bezárniuk, a meglévő épületeken meg tetőt kellene cserélni, mert a tanulók nyakába folyik az esővíz. Hogyan fizethetnének akkor évi hatnyolc milliót egy uszodára?! Fel is háborodnának a polgárok!
Nos, a polgárok tényleg fel vannak háborodva. Elsősorban annak a háromezer kisiskolásnak a szülei, akik nap mint nap a Dunapack-uszodába járnak úszásoktatásra. De háborognak azok is, akik befizetik a kétszáz forintot, hogy két órát lubickolhassanak a 33 méteres, feszített víztükrű uszodában, s áldoznak arra is, hogy szaunázhas- sanak, netán befeküdjenek a szolárium melengető fénye alá. Az sem tetszik sokaknak, hogy a bezárt iskola lerobbant épületét mégiscsak felújították, s a polgármesteri hivatal művelődési osztálya költözött oda.
-Fontos az ő munkájuk is - mondja egy hölgy, aki a kislányát kísérte el az uszodába -, de ha erre került pénz, meg az új mikrobuszokra, talán lenne arra is, hogy ne zárják be ezt a létesítményt
- A Dunapack Rt vezetősége minden részletre kiterjedő tanulmányt készített, amelyben felsorolták az eltelt hat esztendő uszodára költött költségeit, de tartalmazza azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a részvénytársaság annak érdekében tett, hogy megmentse a létesítményt Sikertelenül pályáztak meg például egy keretet az uszoda bővítésére, korszerűsítésére. Gyanítani lehet, hogy az elutasítás igazi oka a külföldi tulajdonlás volt
Frész József mutatja a munkabizottsági előterjesztést: ha a lakosság százalékos arányát nézzük, az Csepelen 49,9, Pestszenterzsébeten 39,5, Soroksáron pedig 10,6. Az óvodások és általános iskolások tekintetében is alig térnek el ettől a számok, a Dunapack Rt pedig mindössze öt százalékban veszi igénybe az uszodát Ennek ellenére továbbra is 25 százalékos üzemeltetési veszteséget vállalna, amennyiben az érintett három kerület megosztozik a fennmaradó 75 százalékon.
- Ez éves szinten nyolcmillió forintot jelentene Csepelnek, hatot Erzsébetnek és valamivel több mint kétmillió forintot Soroksárnak mondja Frész József. - A vezetőség leszögezte: ameny- nyiben a részvénytársaság nem tudja a kért támogatásból garantáltan pótolni az üzemeltetési veszteséget, akkor az uszodát bezárja, legkésőbb december 31-én. Ez az álláspont egyszersmind döntésnek is tekinthető.
- Valójában két éve folynak az egyeztető tárgyalások az érintett önkormányzatokkal, minden siker nélkül. Most a részvénytársaság bekeményített: ötmillió forint veszteséget engedélyez csupán uszodaügyben, márpedig ez alig három hónap alatt összejön.
- December-január-februárra négymillió forintot kellene megelőlegeznie az önkormányzatnak az üzemeltetésre, de előterjesztésünk még mindig nem került a testület elé, erre sem hajlandók. Felvetettük azt is, hogy az rt. által befizetett 133 milliós adó javára is leírható lenne az összeg, de elutasították a javaslatot
- Arra a kérdésre, vajon mi történik az épülettel, ha bezárják, Frész József csak vonogatja a vállát. Mi történne? Hát átalakítják, s papírt gyártanak majd itt is, a medencébe meg talán rizst vernek, nem mindegy? Még akkor is több hasznot hozna, mint így.
Rátkai Zoltán testnevelőtanár vállalkozásban oktatja a srácokat az úszásra. Meg is kapta érte a magáét, megvádolták, azért lobbizik az uszoda mellett, mert saját érdekei úgy kívánják.
- Bevallom, nagyon rosszulesett, amikor a csepeli alpolgármester, Feith Bence ezt vetette a szememre, de lelkiismeretem tiszta. Két év óta feleségemmel, Dávoda Ildikóval egyre reménytele- nebbül harcolunk azért, hogy összehozzuk a polgárokat és a vezetést egy olyan feltáró, konstruktív eszmecserére, ahol mindenkinek megfelelő érvei és ellenérvei lennének. Legutóbb például személyesen kézbesítettük ki a meghívókat a testületi tagoknak, de mindössze ketten vették a fáradságot, hogy eljöjjenek. Az érintett kerületek vezetői közül a soroksári és az erzsébeti polgármester egyáltalán nem zárkózik el a támogatástól, de arra az álláspontra helyezkedtek: előbb a csepelieknek kell dönteni.
Amúgy Dél-Pest vonzás- körzetében nincs egyetlen, a Dunapack-uszodához hasonló létesítmény. A Posztó utcai és a Katona általános iskolában működő tanuszodák méreteikben meg sem közelítik, ráadásul egyik sem nyilvános. Dunavarsányban ugyan van egy edzőuszoda, de ez sem áll a polgárok rendelkezésére.
- A Dunapack-uszodába jár edzeni a Csepel SC kajak- kenu-szakosztálya, olyan nagyágyúk, mint a Hor- váth-Kolonics kettős és Belicza Béla, itt készül fel a triatlonista Walkó Andrea, s még jó pár világbajnok. Ez már önmagában is elegendő érv lenne amellett, hogy ne zárják be, inkább segítsék a létesítmény fenntartását írtunk is ez ügyben az OTSH vezetésének, de senki sem mozdult rá. Beszélik, van valami halvány ígéret, talán jövőre kapnánk egy kis pénzt, de hivatalosan ezt senki sem erősítette meg. Az uszodába járnak edzeni a búvárok is, a triatlonisták mellesleg rendszeresen karbantartják a sátort, amely a medence fölött feszül, s cserébe ingyen pályabérletet kapnak. S ide járnak a Szív Alapítvány által segített asztmás gyerekek terápiára. Az alpolgármester szerint az egész téma fel van fújva, a problémát a testnevelőtanárok gerjesztik, mert érdekorientáltak. Kíváncsi vagyok arra, hogyan fogja a hivatal jövőre megoldani a kőkemény NAT-előírásokat, amelyek még szigorúbb feltételekhez kötik s kötelezővé teszi a gyerekek úszás- oktatását. Szakmai szempontból ugyanis a működő tanuszodák nem felelnek meg, arról nem is beszélve, hogy befogadóképességük meglehetősen korlátozott. Egyszerűen nem értem, miért kell addig eljutni, hogy egy már működő létesítményt lehetetlenné tegyenek, amikor még a hosszú távú fejlesztési tervekben sem szerepel egyetlen érintett önkormányzatnál sem új uszoda létesítése.
- Rátkai Zoltán szenvedélyes ember, hamar felkapja a vizet, s ilyenkor talán nem a legdiplomatikusabb modorban érvel. Amikor hazamegy, kolduló leveleket ír, panaszkodik és érvel, segítségért könyörög minden olyan magas hivatalnál, ahol remélhet valamit.
Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - aki maga is ebben az uszodában tempózik olykor - júliusban válaszolt is (ld. keretben). Kapott levelet 'Demszky Gábor is, akinek nevében Szolnoki Andrea alpolgármester válaszolt sajnálkozva, hogy a fővárosnak nem áll módjában beavatkozni a helyi önkormányzatok hatáskörébe, de a sportalbizottság foglalkozik az üggyel. Kuncze Gábor hasonló álláspontra helyezkedett, s a levelek, amelyek az atyaúristen kivételével szinte mindenkihez megcí- meztettek, végül is sorra-rendre megválaszoltattak, csak éppen nem tartalmaztak semmi olyan kitételt, amely reménykeltő lehetett volna.
Írt levelet Tóth Mihály, Csepel polgármestere is, aki a papírgyári uszoda érdekében tett erőfeszítéseit köszönte meg Stupiák Katalinnak, aki 970 aláírással megerősítve kért segítséget a kerület első emberétől. S ez a levél felvet egy meglehetősen érdekes kérdést is: annak idején, amikor az uszoda elkészült, sok csepeli polgár vett részt társadalmi munkában az építkezésben.
- A privatizáció során azonban aligha van mód arra, hogy az ilyen értékteremtő munkát figyelembe vegyék - így hát a csepeliek téglái, kommunista műszakjai beleolvadtak a nagy egészbe, s a terület, amely ma a Dunapack tulajdonában van.
- A csepeli önkormányzat szánja-bánja, de képtelen egyszerre több fronton is támogatást nyújtani. A Csepel SC is több tízmillió forinttal kevesebb támogatást kapott, mint tavaly, holott a hivatal tudja, hogy versenyzői a magyar sport legkiválóbbjai közé tartoznak. Attól viszont nem zárkózik el, hogy további tárgyalásokat folytasson az ügyben.
Nos, november végén sor is került az egyeztető megbeszélésre, ahol kifejtették: fontosnak tartják, hogy a sportlétesítmény továbbra is zavartalanul működjön, de a segítő szándéknak határt szab az önkormányzatok szűkös anyagi lehetősége. A végső döntést az ügyben kizárólag a képviselő-testület hozhatja meg.
- A Dunapack Rt. - mint tulajdonos - a továbbiakban is hajlandó végrehajtani a szükséges beruházásokat. Annál is inkább, mert műszaki felmérések szerint az uszoda jelenlegi állapotában is működőképes még legalább három évig. Közhasznú társaság létrehozását szorgalmazzák, amelynek költségeiből ötmillió forintot vállalnak.
Havalda János, az uszoda műszakvezetője hónapról hónapra pontos adatokat közöl a statisztikai hivatalnak az uszoda kihasználtságáról. E szerint az oktatás, a sport és a polgári forgalom havonta mintegy nyolcezer személyt jelent, januártól októberig hatvankétezren vették igénybe az uszodát. Közülük csupán háromezer-kétszáz volt a Dunapack Rt. dolgozója.
- Ezért hát a részvénytársaság a továbbiakban sem szakít istrángot - mondja Frész József - A tulajdonosok vesztesége az eltelt hat év alatt százhúszmillió forint. Ha bezárják az uszodát, értékesítik a területet, amely a kerület talán legszebb része, egy csapásra több gond is megoldódik. Sőt, még arra is jut elegendő pénz, hogy dolgozóink szociális helyzetén javíthassunk, kézzelfoghatóan. Úgy gondoljuk, igazán elegáns és nagyvonalú a felajánlásunk, s joggal várjuk el, hogy segítsenek ennek megvalósításában azok az önkormányzatok, amelyek érdekeltek az ügyben.
Beller Ágnes

1997-12-24 Népszabadság
Kint van a vízből a csepeli uszoda?
Gyászos vég: bezárás fenyegeti az alig 12 esztendeje megépült csepeli uszodát, amelyet az erzsébeti és a soroksári polgárok is látogattak, és a Csepel SC sportolóinak adott edzési lehetőséget. A veszteséges létesítmény támogatókat keres.
A történet a kezdetektől napjainkig: Mintegy másfél évtizede jótékonyságban indult versengés az akkor még eredményesen működő nagy csepeli
vállalatok között. Volt, aki a gyermekintézményeket támogatta, a tehetősnek számító Papírgyár úgy döntött, a kerület sportéletét lendíti föl a Dél- Pesten hiányzó uszoda építésével. Összefogott Csepel apraja- nagyja, sok önként vállalt ingyenes munkaórával megszületett a papírgyári uszoda. A rendszerváltás után ez a cég sem kerülhette el a tulajdon- váltást. Dunapack Részvénytársaság néven többségi osztrák tulajdonban most is papírt gyárt ugyan, nyereséggel, az uszoda azonban ráfizetést termel.
Az idén tavasszal a Dunapack Rt. tulajdonosainak képviselője az önkormányzattól kérte, hogy az uszoda működési költségeinek nagyobb részét vállalja magára, egyébként kénytelenek lennének bezárni.
Az önkormányzat illetékes bizottsága anyagi okokra hivatkozva úgy döntött, a 22 milliós veszteséget nem vállalja. A határozatról tudomást szereztek az uszoda csepeli illetőségű állandó látogatói, 980 aláírással a polgármesterhez folyamodtak. Ekkor Tóth Mihály polgármester javaslatára Feith Bence alpolgármester szervezésében megkezdődtek az egyeztető tárgyalások az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) és három érintett kerület önkormányzatai között. Úgy tűnt, a többmenetes megbeszéléssorozat eredményre vezet. Aggályos volt ugyan, hogy az elmúlt tizenkét évben komolyabb felújításra senki sem költött, ennek költségigényét pedig mintegy 25 millió forintban jelölték meg. A tulajdonos megígérte, a működőképességhez szükséges munkálatokat elvégezteti. Az utolsó közös tanácskozáson olyan megállapodás született, hogy a becsült 25 milliós ráfizetésből hetet magára vállal a Dunapack Rt. - mint mondták, a 12 alkalmazott továbbfoglalkoztatását is igen fontosnak tartják - a három kerület lakosságarányosan téríti a hiányzó összeget: Csepel 12, Pesterzsébet és Soroksár 3-3 milliót. A szomszédok a kedvező csepeli képviselő-testületi döntést szabták annak feltételéül, hogy saját testületeiknek is javasolják az uszodatámogatást.
Az OTSH a Csepel SC-n keresztül egy alkalommal hárommillióval tudna hozzájárulni a feltétlenül szükséges munkálatok költségeihez. A soroksári önkormányzat idei utolsó testületi ülésen a tisztségviselők támogatási szándékával ellentétesen a visszalépésről döntött: nem vállalják a hárommillió forintot.
A csepeli önkormányzat tudomásul venné a belépti díjak piaci árra emelését, a diákok, a nyugdíjasok közvetlen támogatásával magára vállalná az árkülönbözet megtérítését, a fenntartásban, az üzemeltetésben azonban nem kíván részt venni. Hasonló döntést hozott a pesterzsébeti képviselő-testület is.
Érdeklődésünkre a sportot és az önkormányzatokat felügyelő Belügyminisztériumban elmondták, hogy a sporttal kapcsolatos támogatásokhoz az OTSH rendelkezik költségvetési kerettel. Az önkormányzatok intézményei pályázati úton építéshez, felújításhoz kaphatnak anyagi segítséget. A papírgyári uszoda magántulajdonban lévő sportlétesítmény, így ilyen jellegű támogatásra nincs törvényes lehetőség.
A több hónapos tárgyalássorozat végeredménye: a tulajdonos, sokak bánatára vagy bezárja az uszodát, vagy gazdaságosabb üzemeltetéssel továbbra is fogadja eddigi vendégeit. Az utóbbi esetben a csepeli és a pesterzsébeti lakosok - elsősorban a szociálisan rászorulók - számíthatnak az önkormányzati támogatásra, amely a kértnél ugyan kisebb összeggel, de végső soron az uszoda fenntartójának is anyagi segítség.
Gedényi Éva

1998-01-09 MagyarNemzet
A jegyárak emelésével próbálja fedezni a csepeli papírgyári uszoda működtetéséből származó veszteségét a tulajdonos, a Dunapack Rt. A cég tavaly decemberben kérte fel a soroksári, a csepeli és a pestszenterzsébeti ön- kormányzatot, hogy vállaljanak részt a lakosság egészségének megőrzésében nagy szerepet játszó uszoda üzemeltetési költségeiből. A három önkormányzat azonban ezt nem tudta vállalni.

1998-01-16 Népszabadság
Pontosítás
Lapunk január kilencedikéi számában - a Magyar Távirati Iroda jelentésére hivatkozva - rövid cikk jelent meg Próbaidős drágulás címmel a csepeli papírgyári uszodáról. A cikk szerint három kerület - köztük Pesterzsébet önkormányzata - nem vállalkozott a sportlétesítmény működési veszteségeinek finanszírozására, és ezzel az önkormányzatokra hárítja a felelősséget a belépőjegyek drágulása miatt. Az intézmény vezetője, Hardy László lapunkhoz eljuttatott levelében viszont azt állítja, hogy 1997 szeptemberében létrejött egy előzetes megállapodás az uszoda közös üzemeltetésének feltételeiről. Az ebben vállalt kötelezettségektől azonban - az uszoda felújítása, illetve három tanmedence kialakítása - a Dunapack Rt. visszalépett. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a három önkormányzat végül nem vállalta a veszteségek fedezését. (L. K.)

1998-03-27Kurir
INGYENES BÚCSÚ
A hónap utolsó napján bezár a csepeli papírgyári uszoda, mert a működtetéssel járó veszteségek enyhítésére tett erőfeszítések nem vezettek eredményre - közölte tegnap a Dunapack Rt. A március végéig üzemelő uszodában (március 28-tól 31- ig) nyílt napokat tartanak. Az említett idő alatt az uszoda valamennyi szolgáltatása díjtalanul vehető igénybe.
1998-03-27MagyarHírlap
Bezárják a csepeli uszodát
(MTI) A hónap utolsó napján már nem fogad vendégeket a csepeli papírgyári uszoda. Tavaly a papírgyár és az érintett három önkormányzat (a csepeli, a pestszenterzsébeti és a soroksári) több alkalommal is tárgyalást folytatott az anyagi nehézségekkel birkózó sportlétesítmény közös megmentésének lehetőségeiről. Egyezség és megoldás azonban nem született. A jelenleg hétszáz forintos teljes árú, illetve az ötszáz forintos diák- és nyugdíjasjegyek miatt az elmúlt két hónapban erősen tovább csökkent a látogatók száma. A papírgyár vezetősége egyébként a napokban úgy döntött, hogy a március 28-ától 31-éig búcsúzóul nyílt napokat tartanak. Ez idő alatt az uszoda valamennyi szolgáltatása díjtalanul vehető igénybe.

1998-03-31 NemzetiSport
A próbaidő lejárt...
A döntés véglegesnek tűnik.
A rendszerváltásig Csepeli Papírgyári Uszoda néven ismert sportcentrum 1991-ben került a Dunapack Rt. tulajdonába. A létesítmény veszteséges volt, ezért az osztrák tulajdonos tavaly azzal a javaslattal állt elő: az uszodát használó három kerület, Pesterzsébet, Csepel és Soroksár támogassa az uszodát. Akkor a csepeliek elsőként utasították el a lehetőséget, így a másik két önkormányzat sem ment bele a közös áldozatvállalásba. Ekkor a Dunapack Rt. úgy döntött, ad egy utolsó esélyt. A három hónapos próbaidőszak azonban március 31-én lejár. A magánvállalat hiába emelte fel a bérletek árát, a veszteség így sem csökkent. A nyolc uszodai dolgozó egyelőre tanácstalan. A legfájóbbnak azt találják az érintettek, hogy a megkeresett szervezetek (OTSH, MOB, csepeli önkormányzat) még csak válaszra sem méltatták őket. Egyedül dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes lépett az ügyben. A csepeli uszoda bezárásával élsportolók, így triatlonosok, kajakosok, olimpiai, világ- és Európa- bajnok kenusok (Kolonics György, Horváth Csaba) maradnának uszoda nélkül.

1998-11-05NemzetiSport
Uszodamentő öttusázók
Napjainkban, sajnos, egyre- másra mennek tönkre sportlétesítmények. vagy be kell zárni, mert a tulajdonos, pénz híján, nem tudja fenntartani.
A csepeli papírgyári uszoda is szomorú sorsra jutott. A történet - amelyről lapunkban is beszámoltunk - röviden a következő: amikor osztrák cégé lett a papírgyár, a tulajdonhoz tartozó uszoda is gazdát cserélt. Üzemeltették is egy ideig, ám nem sok sikerrel. Az önkormányzat nem akarta támogatni a veszteséges létesítményt, hiszen nem a tulajdona - így érkezett el a szomorú vég tavasszal, amikor bezárták az uszodát.
A következő fejezet már valószínűleg vidámabb lesz.
- Ha minden a tervek és az ígéretek szerint alakul, újból kinyit majd az uszoda, ez lesz a bázisunk - újságolta Hanzély Ákos világ- és Európa-bajnok öttusázó, egyben a csepeliek szakosztály-igazgatója.
- Kifejtené bővebben az elképzeléseit?
- Közhasznú társaságot szeretnénk létrehozni, amely működtetné az uszodát. Napjaim egy részét most azzal töltöm, hogy megpróbálom összehozni az ügyben érintett feleket.
- Hány partnerről van szó?
- Mivel ez az egyetlen délpesti uszoda, nemcsak a csepeli, hanem a soroksári és az erzsébeti önkormányzatnak is érdeke a létesítmény üzemeltetése. A papírgyár képviselőivel már beszéltem, támogatják a tervet, és Deutsch Tamás leendő sportminiszter is megígérte, hogy segíteni fog nekünk. Mindenesetre gyors lépésekre lenne szükség, mert az uszoda állapota egyre romlik.
- Tehát az öttusázók megmentenék maguknak az uszodát?
- Nem csak magunknak! Az élsport mellett a diák- és az iskolai sport is jól járna, hiszen a hely a kötelező úszásoktatásra is remekül megfelelne. Nem beszélve a szabadidősportról.
(füredi)

1999-03-06 Népszabadság
Nagyobb hírverés nélkül ismét tárgyalások folytak a papírgyári uszoda működtetéséről. Mivel a kerület anyagi helyzete a kért - a korábbinál jóval magasabb összegű — támogatást nem teszi lehetővé, a testület úgy döntött, hogy nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.