A Csepeli Strand jövőre, 2021-ben köszönti fennállásának 60. évfordulóját. A csepeliek vízszeretete és fürdési igénye azonban ennél sokkal hosszabb időszakra tekint vissza.
Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor, internetes kutatásainak eredményeként (az arcanum.hu oldal segítségével) összeállítást készített a korabeli sajtók cikkeiből, melyek a kor szemszögéből mutatják be a csepeli fürdőzés állomásait, a strand építésének folyamatát, s az azóta eltelt időszak történéseit.

A Csepeli Strand fotóit itt tekinthetik meg: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...

1919. március 6. Népszava
A Csepeli Munkások Sportegyesülete.
Február 27-én tartott alakuló közgyűlésen létrejött a „Csepeli Munkások Sportegyesülete" s ezzel Csepelsziget munkásainak és tisztviselőinek régi óhaja teljesült. Az egyesületnek már eddig is több mint 500 aktiv sportoló tagja van. A nagyarányú fejlődést legjobban elősegíti az a körülbelül 6000 négyszögöl nagyságú és sportpálya építésére rendkívül alkalmas terület, amelyet a kereskedelemügyi miniszter bocsátott rendelkezésre. E területen kívül a Duna nagy ága mellett is van megfelelő terület, úgy hogy a footballon, atlétikán, teniszen, turisztikán és kerékpározáson kívül a vízi sport. minden fajával behatóan foglalkozhatnak.
Strandfürdő létesítését is tervbe vették.
A vezetőségbe a következő elvtársak választattak: Elnök: Berend Géza; alelnökök: Fehéry- Ákos, Stahl Lajos, Diszberger Ignác. Denhoffer Mór: főtitkár: Szántó Dezső: titkárok: Klein Rezső, Österreicher Sándor. — Levelek Szántó Dezső főtitkár címére (Csepeli lőszergyár) küldendők.

1921. június 5. Pesti Napló
/.../A pestiek egy része persze segít a bajon; a közigazgatási rendeletek negligálásával, a szabad Dunába megy fürödni. A csepeli és ujpesti halárban ezren és ezren fürdenek a szabad Dunában. S még a Rákospatak árvízterülete is tengeri fürdőhöz hasonlít egy-egy forró, napsütéses délutánon. Igaz, hogy a szabad Duna sokszor áldozatokat követel, de a pesti nép egészséges életösztöne, friss sportvágya a balesetek dacára sem riad vissza ettől az egyetlen nyári szórakozástól, amelynek megvan az az előnye is, hogy a természet — ingyen adja.

1925. julius 19. Az Ujság
/.../ A soroksári Duna-ág kotrási munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy két év múlva; Ráckevéig semmiféle akadálya nem lesz a hajóközlekedésnek.
Két év múlva igy a hajózás Ráckeve és Tass közt is lehetővé válik. Az egész part egyenesen arra van predesztinálva, hogy második Balatonja legyen az országnak langyos, álló vizével. Szakkörökben bizonyosra veszik, hogy ezen a parton a strandfürdők százai fognak létesülni. Dunaharasztinál már át is építették a strandot félmilliárdnyi költséggel. Újabban Szigetszentmiklósnál létesül strandfürdő.
Magának a soroksári Duna-ágnak a szabályozása eddig mintegy nyolcmillió aranykoronába került és még több milliárdra van szükség, hogy, teljesen hajózhatóvá tegyék. Mindez azonban megtermi gyümölcsét, mert olyan paradicsom létesül a partjain, amilyet még álmában sem tudott elképzelni sok-sok budapesti agyongyötört ember. Mindezen felül pedig nemzetközi presztízsben is sokat nyer a magyar főváros, ami végeredményben gazdasági téren fogja éreztetni legáldásosabb hatásait. Budapest igy. lesz végre igazi világváros.

1926. június 12. Népszava
/.../ önként vetődik föl tehát az a kérdés, hogy nem létező alakulatok részére miért kellett kultúrház építés céljából a község pénztárából közel 5 milliárd koronát kitevő összeget elvonni, amikor a község még a legszükségesebb kulturális, jótékonysági., szociális és közegészségügyi intézmények fölött sem rendelkezik.
A községnek nincsen csatornázása, nincsen vízvezetéke. Utcái, egynéhánytól eltekintve, nincsenek kövezve, nincsen elegendő iskola és az uj polgári iskola, kivételével, egyetlen egy sem felel meg a közegészségügyi követelményeknek. A községnek nincsen kórháza, a tűzoltóság pedig a fölszerelésre szükséges pénznek előteremtése céljából, úgyszólván, koldulni kénytelen.
Nincs a községnek fürdője, de még rendes dunai strandfürdője sincs, miért is a község lakosai a lovakkal, sertésekkel és más állatokkal együtt egy helyen kénytelen fürödni. Más helyen a fürdés azért tilos, mert a község ezt a helyet jelölte ki strandfürdőzésnek, de ugyanekkor nem felejtkezett el, a kultúra nagyobb dicsőségére, a strandfürdőn egy kocsma engedélyezéséről. /.../

1926. szeptember 4. Magyarság
A csepeli kikötő építése nagy felkészültséggel folyt az idén is egész nyáron át és az egész magyar közgazdasági élet nagy várakozásokkal és reménységekkel nézi a hatalmas méretű munka haladását. /.../
A soroksári Duna-ágat hatvan kilométeres medencévé alakítják át.
Mindezek a munkák a Soroksári Duna- ágat hatvan kilométer hosszú, állandó vízszintű hatalmas medencévé fogják átalakítani, amelyet lassú folyása és mélyebb vize, úgyszólván, második Balatonná predesztinál, a főváros közvetlen közelében. Ez a medence rendkívül alkalmas terrénum vízi sporttelepek, strandfürdők, nyaralók létesítésére.
Máris igen élénk a mozgalom ezen a téren. így például már fürdő létesült Dunaharasztin és Szigetszentmiklóson, nagyarányú strandfürdőt készül építeni Pesterzsébet is.
A csónakázósport is nagyon fellendül és szépen fejlődik a Soroksári Duna-ág mentén. Mivel a Soroksári Duna-ág felső része körülbelül huszkilométeres darabon teljesen el volt iszapolva, ezen a részen hajózó medret kotornak ki. Ez a munka még ebben az évben elér Dunaharasztiig, de már most is lehetségessé vált, hogy a hajók Ráckevéről feljuthassanak Budapestre. /.../

1927. augusztus 5. Az Est
/.../ A vas- és fémmunkások Thököly úti házában ma tanácskozásra ültek össze a két nagy üzem bizalmi- férfiai.
Csepelről egész csapatra való kerékpáros érkezett, akik elmondották, hogy a csepeli Duna-part nagy strandfürdővé és halász-teleppé változott át. A kizárt vasmunkások sok kilométernyi vonalon békésen fürödnek és halászgatnak.
Az összes jelentések, mint bennünket a szakszervezetben informáltak. hangsúlyozzák, hogy Csepelen nincs sztrájk, hanem kizárás történt.
Dessauer igazgató, aki megígérte, hogy kedden délután három órakor fogadja a béremelést kérő munkások bizottságát, felkarom órakor ragasztotta ki hirdetményét, amelyben már eleve kijelenti, hogy béremelésről 'szó sem lehet. Ezután a gyár udvarán gyülekező munkásokat az üzemvezetők kizavarták a gyárból. A vasmunkások szakszervezete szerint ez a kizárásnak legprecízebb formája.
A csepeli gyár munkásai most már nem is állhatnak munkába és folytatják a bérharcot. /.../

1927. augusztus 9. Pesti Hírlap
/.../ Csepel községtől körülbelül hat kilométer távolságra fekszik az ugynevezett rokkant telep, csupa apró házikóval, hirtelen összerótt viskókkal, hiszen csak tavaly parcellázta az Országos Földbirtokrendező Bíróság és akik itt telket kaptak, még nem építhették föl házukat. A Királymajortól a Duna partjáig terjed ez a terület és a csepeli strandfürdő területénél végződik. Vezető nélkül nem is lehet eljutni erre a járatlan, elhagyatott helyre és a zuhogó esőben, sárban szüntelenül elakadó gépkocsik igy is nehezen találnak oda a gyilkosság színhelyére. Mikor megközelítették a gépkocsik a helyet, a járművei elakadtak és a kapitányságon közben fölvett Kurucz György kalauzolásával folytatták bokáig érő sárban az utat. /.../

1928. április 29. Az Est.
/.../Budapesthez közel van a soroksári Duna-ág. Elhanyagolták ás nem valami jó volt a híre. De azóta, hogy a szabadkikötő kormánybiztossága elvégeztette a Duna-ág kikotrását és hajózhatóvá tette, a csepeli zsilippel pedig pontosan szabályozta a vizét: teljesen új világot teremtett a vízi élet barátainak számára. Szinte egy csapásra számos strandfürdő támadt. Ez a majdnem álló víztükör a vitorlás sportnak elsőrangú helye lesz, hisz a 80 kilométer hosszá Duna-ág voltaképp egy nagy széles és hosszú tó ami Berlinnek a Wanasee, vagy a Hawel, ..az lesz számunkra a soroksári Duna-ág. /.../

1928. julius 5. Az Ujság.
/.../Úgy Budán, mint Pesten a csepeli partoktól kezdve fel Újpest legészakibb csúcsáig, sűrű tömegben heverésznek a Duna parton azok, akik itt nyaralnak és itt üdülnek ezen a legolcsóbb hűs levegőn.
És miután még az északra fekvő lakásokban is alig-alig elviselhető a kánikula, különösen a munkásnegyedekben és a külső kerületekben, természetesen megkezdődött azok szezonja is, akik a szabadban töltik a nyári éjszakát. /.../

1928. julius 10. 8 órai Újság
/.../ Ma délben a csepeli ingyenes Duna-strandfürdőn az ott tartózkodó ötszáz főnyi fürdőző szeme láttára egy szilágyitelepi földbirtokos 15 éves kisleánya kimentett a Dunából egy fuldokló csepeli fiatalembert, aki a halállal való küzdelmében a vízbe fullasztotta a megmentésére odaúszott legjobb barátját. /.../

1930. július 1. Friss Ujság
Százezer ember fürdött vasárnap a szabadban a 40 fokos hőségben
Á kánikula és a fürdés áldozatai
Péter-Pál napján 40 fokot mutatott a hőmérő a napon és az emberek csak úgy tódultak egész nap a fürdőkbe. A strandfürdők és uszodák bombaüzleteket bonyolítottak le, százával álltak sorban az emberek jegyekért s hozzávetőleges számítás szerint az uszodákban, strandfürdőkben és a szabad Duna két partján mintegy százezer ember strandolt.
Ismét bebizonyosodott, hogy a fővárosban és környékén kevés a strandfürdő és kevés az uszoda.
A csónakosok is ellepték a Dunát, amelyen mintegy 10.000 csónak portyázott.
A nagy meleg miatt többen rosszul is lettek és áldozatokat követelt a fürdőzés is. Tinelli János 19 éves fiatalember a lágymányosi ingyen •strandon merült a vízbe, Kiss András kocsis a Római-fürdő strandján fulladt a Dunába. Váradi Imre 17 éves földmives a csepeli kis Duna-ágban fulladt meg, Szalai István 16 éves mázoló Újpesten merült a Dunába fürdés közben és mire kifogták, már halott volt.

1930. augusztus 6. 8 Órai Újság
Mentőállomás a csepeli hídfőnél.
A csepeli hídfőnél, amely a pesterzsébeti és csepeli strandfürdők, valamint a csónakházak közelében van, a rendőrség motoros mentőállomást állít fel. Az új dunai mentőállomás 10-én kezdi meg működését.

1930. augusztus 24. Népszava
A munkanélküliség ügye Csepel község képviselő-testületében.
Létesítsenek ingyenes strandfürdőt
Csepel Község képviselő-testülete a napokban közgyűlést tartott. Napirenden szerepelt a többi között a csepeli gazdasági iskola 1929—1930. tanévi számadása; a községi strandfürdő és mentőállomás fölállítása és az ezzel kapcsolatos motorcsónak beszerzése; a Csepel—Ráckeve törvényhatósági közút keramitburkolási költségeihez való hozzájárulás és a szociáldemokrata párt csepeli községi frakciójának indítványa a munkanélküliség enyhítése tárgyában.
A községi strandfürdő tárgyalása során Czékly János elvtárs nem kifogásolta a mentőállomás fölállítását és egy motorcsónak beszerzését, mert emberélet mentését szolgálja, de megállapította, hogy a község szegény sorsú lakosai és munkanélkülijei nem tudják a belépődíjas strandfürdőt igénybe venni alacsony keresetük, illetve keresethiányuk következtében. Pedig a nyári nagy hőségben egyformán szükséges mindenkinek a fürdőzés.
A képviselő-testületnek már régen gondoskodnia kellett volna ingyenes strandfürdő létesítéséről. Ha az idén az idő rövidségére való tekintettel már nem történhet meg az ingyenes strandfürdő fölállítása, úgy javasolja: hasson oda az elöljáróság, hogy a jövő évre létesítsen a község ingyenes strandfürdőt és a szükséges födözetet a költségvetésben irányozzák elő.
Több fölszólalás után Hidegkuty Gyula ugyanilyen értelemben szólalt föl és Javasolta, hogy az idei fürdőidényben hetenként két napon át ingyenesen fürödhessenek a munkanélküliek és a szegény sorsú lakosok éspedig szerdán és pénteken.
Czékly elvtárs ismételt fölszólalásában átmenetileg erre az évre elfogadja a hetenként két napon való fürdőzést, de az eredeti Javaslatát fönntartja 'az ingyenes strandfürdőnek a jövő évben való fölállítását illetően.
A képviselőtestület ilyen értelemben határozott.
A munkanélküli kérdésben Czékly elvtárs javasolta, válasszanak a képviselőtestület kebeléből héttagú bizottságot, amely ankétra hívja meg a csepeli gyárak vezetőit és ezen az ankéton beszéljék meg, hogy a helybeli gyárak elsősorban Csepelen lakó munkanélkülieket alkalmazzanak. Többek fölszólalása után a képviselőtestület elfogadta Czékly elvtárs indítványát. A bizottságba pártunk részéről Czékly és Herzberger elvtársakat választották be. Csepelen mintegy 1000-re tehető a munkanélküliek száma és a javasolt módon talán sikerül némileg enyhíteni a súlyos helyzetet.

1931. április 19. Az Ujság
Mit mond a főjegyző?
Az Újság munkatársa felkereste Koncz János dr. főjegyzőt, aki a következőket mondta a csepeli munkanélküliségről:
—• A huszonnégyezer lakosú Csepelre elviselhetetlen terheket rónak a különféle ínségakciók. A téli idény folyamán huszonhétezer pengőt fordítottunk az Ínség enyhítésére, sajnos, április 15-től fogva mindennemű segélyt be kell szüntetnünk. A többi Budapest-környéki városok az államhoz folyamodtak gyorssegélyért, így Újpest és Kispest. Mi ezzel nem is próbálkoztunk. Úgyis hiábavaló minden.
- Micsoda közmunkákat tervez a község erre az évre?
- Most építjük ki a vízvezetéket, ennek már igazán legfőbb ideje van. Nemsokára megkezdődnek az új polgári iskola építési munkálatai is. Az úgynevezett Kisdunára ingyenes strandfürdőt tervezünk. Remélhetőleg ezek a közmunkák bizonyos mértékben enyhíteni fogják a munkanélküliséget.

1931. május 30. Új Nemzedék
Szigorúan megbünteti a rendőrség a szabad Dunában fürdőzőket
Tavasztól késő őszig nem múlik el nap, hogy néhány fürdőruhás holttestet ne vetné partra a Duna. A rendőrségi megállapítások szerint a gondatlanság okozza, legtöbb esetben a szerencsétlenségeket. Bár rengeteg Duna-uszoda és strandfürdő húzódik meg a folyam mindkét partján, mégis ezrével vannak olyanok, akik Újpest határában Megyernél, Vácnál, Szentendre környékén. Római fürdőnél és a lágymányosi Duna ágban, valamint a csepeli Duna-ágban fürödnek. A strandfürdők és a nyilvános Duna-uszodákban szerencsétlenség soha sem történhet, mert a fürdőzök állandó felügyelet alatt vannak és máskülönben sem olyan mély a víz, hogy a felnőttek fürdőzése életveszedelemmel járhatna.

1931. Csepeli Állami Polgári Fiú- és Leányiskola Iskolai Értesítője
/.../Ha pedig tekintetünkkel a soroksári Duna-ág felé fordulunk, az új Gubacsi-híd, a csepeli strandfürdő, a Neményi-féle papírgyár és a hasonló arányokban kiépült pesterzsébeti partszegély utolsó foszlányait temette be a régi jó idők Kis-Duna vidékének. /.../

1933. április 28. Népszava
A csepeli munkanélküliek és a csepeli közmunkák
Ne a nyomorgókon takarékoskodjanak!
Csepel község képviselő-testülete legutóbbi közgyűlésében tárgyalta a múlt évi községi zárószámadást.
Bauer József és Imre Gergely virilisek azt kívánták, hogy a község papír- és egyéb szükségleteit helybeli kereskedőktől és iparosoktól szerezzék be. Ezt Koncz főjegyző meg is ígérte.
Czékly János elvtárs súlyosan kifogásolta, hogy a főúti kerámia-útépitésnél az elöljáróság a képviselőtestület határozata ellenére nem akadályozta meg csepeli lakos munkások kiszorítását a munkálatokból. A vállalkozó a távoli vidékről kíván mélyen, csökkentett munkabérekkel kövezőket hozni, ami ellen a szociáldemokrata frakció a leghatározottabban tiltakozik.
A községben hónapok, sőt évek óta vár nagyszámú munkanélküli a foglalkoztatásra és akkor őket mellőzik csak azért, hogy a vállalkozó több haszonra tegyen szert. Kérte a képviselő-testületet, szerezzen érvényt szóbanforgó határozatának. Schmiedt községi bíró megígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több helybeli munkást foglalkoztassanak.
A továbbiakban Czékly elvtárs kifogásolta, hogy a község túl magas bért fizet a strandfürdő területéért. Javasolta, írjanak föl a kereskedelmi miniszterhez a bérleti összeg csökkentése érdekében és egyúttal kérjenek díjmentes területet ingyen strandfürdő létesítésére.
Koncz főjegyző közölte, hogy az ilyen értelmű fölterjesztésre a választ az illetékes hatóságnál megsürgeti.
Végül megállapította Czékly elvtárs, hogy ugyanakkor, amikor minden tételnél túllépés történt, éppen a nyomor enyhítésre kijelölt összegeknél takarékoskodott szembetűnően az elöljáróság. Nem emberies takarékoskodni a nyomor által sújtottakon.

1933. július 22. Népszava
A csepeli strandfürdőben a nincstelenek kedden és pénteken Ingyen fürödhetnek. Csepel elöljárósága falragaszokon értesítette a lakosságot, hogy a község strandfürdőjében a nincstelenek minden kedden és pénteken ingyen fürödhetnek. Egyben kérik a lakosságot, hogy ne fürödjenek; a szabad Dunában, ahol már sok halálos baleset történt.

1933. augusztus 11. Uj nemzedék
/.../A Szózat utolsó hangjai után megindult a népáradat a kijárat felé. A vágányokon ott állt az a szerelvény, amely a cserkészeket a gödöllői táborból hozta ki a vízi-bemutatóra. Minden altábornak megvolt a maga vagonja. A beszállás percek alatt megtörtént. Ekkor, kiderült, hogy a vonat csak háromnegyed 8-kor megy tovább és így másfél órai várakozási idejük van még a cserkészeknek. A csepeli strandfürdő igazgatósága erre a rövid időre meghívta vendégül a cserkészeket.
A fiuk vad csataorditással rohantak a víznek. Hogy a strandfürdőt elérjék, keresztül kellett vágniok a csepeli vasúti hídon is, ahonnan nyolc tagból álló leánycsoport figyelte a lengyel cserkészek lam- pionos viziballagását. A cserkészek között volt, egy hindu is. Amikor at akart menni a hídon, egy öreg asszony állt elébe, virágos kosarával a kezében:
- Tessék — mutatta oda a portékáját . A hindu cserkész elhatározásra pillanat alatt megszületett. Hét virágcsokrot vett ki a kosarából és széjjelosztotta a lányok között. Ekkor derült ki, hogy Ázsia vasszemü fia rosszul számolt. A nyolcadik lánynak nem jutott virág. A hindu cserkész ekkor hirtelen mozdulattal lerántotta az elefántcsont gyűrűjét és ráhúzta a zavarában megilletődött leányka ujjára.
A csepeli strandon ezalatt külön kis vizibemutatö kezdődött. Az egyiptomi cserkészek nagy felfújt krokodillal bemutatták a krokodil-vadászatot. Majd sípszóra béusztak a medence közepére s újabb sípszóra Nagymagyarország térképét rajzolták ki testükkel a viz tükrén.
Ezután vízi harc következett 12 kajakos lengyel cserkész támadt meg egy motorcsónakot Piros-fehér-zöld reflektorokkal világították meg a prédájukat. Azután gip-gip-gip kiáltásokkal megrohamozták. Egész sereg érdekesnél érdekesebb mutatványt produkáltak még a csepeli ingyen publikumnak.
Ezalatt az egyes cserkészcsoportok már felöltözködtek és indultak vissza a vonathoz. Az óra fél 8-at mutatott Valaki elkiáltotta magát: indul a vonat. Az egyiptomi cserkészek, amilyen fürgén beugrottak a vízbe, olyan gyorsan értek partot és vizesen, mezítláb, ruhájukat felkapkodva rohantak a szerelvény felé.
Elérkezett az indulás perce. A vonat a közönség sorfalai között robogott el. A pesterzsébeti kanyarulatból még felénk hangzott a magyar cserkészzenekar melódiáji: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország“. (Koncz Károly)

1935. június 16. Az Est.
Megnyílt a Csepeli strand. Olcsó bérlet!

1935. június 28. Kis Ujság
Ma negyven fokra emelkedett a hőség
/.../ A csepeli Duna-ágban lévő strandokon aránylag kevés az ember. A szegény lakosság az ingyen strandokra tódul. Szomorúan panaszkodnak, hogy csak a szabad Dunában fürödhetnek, mert sem Pestszenterzsébeten, sem pedig Csepelen nincs hatósági felügyelet alatt álló ingyen uszoda. /.../

1937. szeptember 1. Vízi sport
/.../A Boráros-térről induló autóbuszok már egészen a Királyerdőig közlekednek. Magában a Királyerdőben, kiépített utak teszik gyorsan megközelíthetővé a dunaparti szakasz számtalan pontját. Míg az újpesti és óbudai szakaszon közlekedési és higyéniai szempontokból hiány észlelhető, addig a csepeli Duna-ágban fekvő Királyerdő leendő strandfürdője a gyors közlekedés és minden kívánságot kielégítő intézkedéssel az alsó Duna-szakasz nyári vízitelepévé fogja avatni. /.../ Szociális szempontból pedig olyan intézkedések tétetnek, melyek egy milliós főváros lakosságának a testi kultúráját ápolja. Már nem tart sokáig, míg a Csepeli Duna-szakasz „Királyerdei“ partvidéke teljesen kiépül s átadva a vízi élet kedvelőinek, a főváros egyik komoly sporthelye lesz. /.../

1938. június 26. 8 Órai Újság
FÜRÖDJÜNK A CSEPELI STRANDFÜRDŐ KELLEMES VIZÉBEN .
TEL. 147763
ZENE • TÁNC • HALÁSZLÉ

1939. június 29. Népszava
/.../Mindezeken felül a magánvállalatoknak is kötelességük és feladatuk, hogy strandot építsenek munkásaik számára. Külföldön ezt számtalan gyár megtette. A mi kitűnő nívójú iparunk is megérdemel ennyi áldozatot. Mint dicsérendő és elöljáró példát említem meg a /.../ Weiss Manfréd-gyár csepeli folyó-menti 3—4000 fürdőzőt ellátó, most épülő strandját.

1939. julius 16. Friss Ujság
A kánikulai hőség elől menekülő kisemberek keserves kálváriát járnak vasárnap és ünnepnapokon, hegy árnyékhoz juthassanak, vagy víz mellé kerülhessenek. A fővárosban és a környéken a kis keresetű munkáscsaládok számára megfizet- keletiének a strandfürdők, a 'legolcsóbb helyen is 40, 50, 60 fillérbe kerül a zsúfolt Öltözőhely, a kabin ára pedig 1.20 és 1.60 pengő között váltakozik. Ezek az árak a fővárostól távolabb eső strand- és Duna-fürdőkre vonatkoznak, mert Budapesten a belépődíjak már magasabbak. /.../
Csepelnek a kis Duna mellett van strandja. Tornaszerek, körhinta áll a közönség rendelkezésére. Melegebb vasárnapokon 5000 ember zsúfolódik itt. össze. A község hetenként 200 darab ingyen- jegyet oszt ki a szegények között. A közös öltözőt a fürdő egyik oldalán a nők, másik oldalán férfiak használják.. A bor literje 1 pengőnél kezdődik, de van 2 és fél pengős is. Egy pohár sör 32, egy korsó 54 fillér. Ezek az árak viszonylag eléggé magasak, mert a fürdőt kis keresetű emberek látogatják. /.../

1939. Budapest és környéke távbeszélő névsor
Csepeli strandfürdő
Meszmer Imre vendéglős
Csepel, Ferenc-u 43.
147-763

1940. junius 13. Központi Értesítő
.Királyerdő Csónakház és Üdülőtelep kft." Csepel.
Pestvidéki kir. tvszk 1939. VI. 12. Cg 5594.—1939. 1496/1. —
Ez a korlátolt felelősségű társaság az 1939. évi május hó 28. napján kelt társasági szerződés szerint keletkezett. Székhelye: Csepel, Királyerdő.
A vállalat tárgya Sticz István által a Magyar Hollandi Bank Rt. budapesti cégtől a csepeli Királyerdő Duna-parti részén bérelt terület, illetőleg a bérleti szerződés tartalmának hasznosítása, csónakház, strandfürdő, sporttelep, weekendtelep és játéktér létesítése és fenntartása által. Tartama: határozatlan idő. — Törzstőkéje: 12.000 P, azaz Tizenkettőezer pengő.
A taggyűlésen szavazategyenlőség esetén az a határozat válik a társaságra nézve kötelezővé, amely határozathoz Sticz István tag csatlakozik. A taggyűlésnek jogában áll a tagokra törzsbetéteik 100%-a erejéig pótbefizetést kivetni.
Ügyvezető: Sticz István csepeli (Határ-u. 62.) lakos. — A cégjegyzés akként történik, hogy az előírt vagy előnyomott cégszöveg alá ügyvezető nevét írja. (XVI. kötet, 337. lap.) (1940-24.)

„Királyerdő Csónakház és Üdülőtelep kft." Csepel.
Budapesti kir. tvszk 1939. IX. 18. Cg 5594/2.—1939. 1496/2. —
A társasági szerződés 15. pontjában Sticz István tag részére biztosított azon különjog, hogy ha a tagok valamelyike üzletrészét élők között átruházni kívánná, úgy köteles azt Sticz István tagnak megvételre elsősorban felajánlani, akinek a tagok elővételi jogot biztosítanak, hivatalból bejegyeztetett. (Lásd a fennebbi cégbejegyzés közzétételét.) (XVI. kötet, 337. lap.) (1940—24.)

Királyerdő Csónakház és Üdülőtelep kft" felszámolás alatt. Csepel.
Budapesti kir. tvszk 1940. IV. 10. Cg 5594/6.—1940. 1496/3. —
A társaságnak az 1940. évi február hó 20. napján tartott taggyűlése által elhatározott felszámolása és ebből folyólag az új cégszöveg, továbbá Tatay Károly csepeli (Rákóczi Ferenc-út 11. sz.) lakos felszámolónak ebbeli minősége és cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. —
A társaság elhatározott felszámolása folytán az eddigi ..Királyerdő Csónakház és Üdülőtelep kft." cégszövegnek, valamint Sticz István ügyvezető ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnése bejegyeztetett. (Lásd a fenntebbi cégbejegyzés közzétételét.) (XVI. kötet, 337. lap.) (1940—24.)

1940. június 15. Új Magyar Munkás
/.../ Megcsináljuk a Nemzeti Munkaközpont sport- és önképző körét, amely foglalkozni fog minden sporttal.
Szó van arról is, hogy a csepeli Duna-ágban egy terjedelmes partrészt szerzünk, víkend-, csónaktelep és strandfürdő céljára. Ehhez csak az építési anyagot kell megszerezni, mert az építő-munkát magunk végezzük.

1940. szeptember Budapest és környéke távbeszélőnévsor
Csepeli strandfürdő,
Meszmer Imre vendéglős,
Csepel, Ferenc-u. 43.
Nyáron, Csepel, Községi strandfürdő
147-863

1942. április 26. Friss Ujság
Csepeli strandfürdőn Hollandi uton 164 négyszögöl telek vikend-házzal 3500 pengő.
900-zal át vehető. Hátralék heti 8 pengővel kamatmentesen.
Térmegi iroda, Csepel. Erzsébet ut 65. Telefon 147—589.

1942. augusztus 2. Magyarság
/.../ Hallottam a Csepel előtti Duna-ág ingyen, vagy filléres strandfürdőiről. Elhatároztam, hogy kimegyek megnézni, elvégre Budapest nagyobb része idejár, hogy egy kis vizet keressen hűsölésnek és napot vitamin- szegény, fehér bőrű testének... /.../
Megyek a tömeg után és találomra beállítok egy filléres uszodába a csepeli Duna-ág partján. Megköszönöm a kabinos néni készségét, aki be akar terelni a női vetkőző barakkba. Köszönöm, nekem hideg a Duna, nem azért jöttem ...
Talán keresni tetszik valakit ?... Van megafonunk — nagy papír tölcsérre mutat —, bemondhatom az illető nevét. Sokszor keresik itt a gyerekeket, akik átkószálnak a parton másik strandra, vagy mélyen bemennek a vízbe... (Hiszen itt egészen modernül megy a dolog!...)
Elsétálok a vízpartra, kicsit gyanakodva néznek, mit keresek felöltözve itt.
A víz szép nyugodt, nyüzsögnek benne a lármázó fiatalok és tempózó idősebbek. Végig a korlát szélén napozók, szabályszerűen bezsírozott lábak és hátak. A part egyik sarkában, fa alatt egy csoport asszony ül. Megkérdezem, letelepedhetem-e közéjük. Kicsit összenéznek, de szívesen helyet csinálnak a pléden.
Két spirituszfőző is ég, egyiken tejet melegítenek kis gyereknek, másikon rántottát süt egy fiatal asszony. A kovászos uborka már ki van készítve papírra. Fiatal férfi veszi át a serpenyőt, odább húzódnak és ebédelnek. A férfi nyaka, háta, homloka tűzvörös, nagyokat harap a ropogó uborkából, csupa élet, frissesség és megelégedettség.
Kérdezem az asszonyokat, ők voltak-e már a vízben . . . Mind azt mondja rá, hogy nem és nem is mennek. A Duna vize ritkán melegszik fel 20 foknál többre s mindnek van valami oka, hogy nem mer bemenni.
Férfiak meg gyerekek öröme ez a Duna-uszoda — mondják egyöntetűen. — Mi csak üldögélünk itt a parton, utána lemossuk magunkat... Még ha úszni tudnánk, jó volna, de pancsolásra, kuporgásra hideg a víz...

1942. Budapest és környéke távbeszélőnévsor
Csepeli strandfürdő,
Meszmer Imre vendéglős,
Csepel, Ferenc-u. 43.
Nyáron, Csepel, Községi strandfürdő
147-863

1943. január Budapest és környéke távbeszélőnévsor
Csepeli strandfürdő,
Meszmer Imre vendéglős,
Csepel, Ferenc-u. 43-
Nyáron, Csepel, Községi strandfürdő
147-863

1947. május 11. Népszava
A SZOCIÁLDEMOKRATA PART CSEPELI SZERVEZETE a Kis-Duna mellett, a WM strandon ma, vasárnap majálist rendez. A csepeli Szent Imre térről autójárat Indul. Elővételi jeggyel díjmentes az utazás.

1949. november 24. Szabad Szó
Új strandfürdő Csepelen.
A csepeli dolgozók részére strandot és gyógyfürdőt létesít a Fővárosi Gyógyfürdő Községi Vállalat. A munkálatokat a tavasszal kezdik meg.

1949. Építés-Építészet, 6-7. szám
Végül Csepel, mint munkásváros, saját hévvizű fürdőjével zárhatná a pesti sort. A cikk megírása után értesültem, hogy az ötéves terv első évében már meg is kezdik a csepeli fúrást.

1950. április 25. Szabad Szó
/.../ Az ötéves terv keretében mos már megvalósulhat a csepeli dolgozók másik régi álma is: a modern gőz- és strandfürdő.

1951. junius 6. Élet és Tudomány
Gyermeknap
Csepeli strandfürdőn. A SZOT kultúrcsoportjainak műsora.

1951. október-november. Magyar Horgász
Aki a soroksári Duna-ágat ismeri, jól tudja, hogy a gubacsi hídnál a csónakházak, üdülőtelepek és strandfürdők egész sorozata kezdődik és ma már egészen a szigethalmi hídig tart. Csak példának hozzuk fel, hogy a Rákosi Mátyás Müvek hatalmas üdülőtelepe, amelyen strandfürdő, csónakház. edzőtábor, versenyuszoda, kajak versenypálya van, pontosan a jutagyári befolyó alatt fekszik. Az üdülőtelepen a nyári fürdési idény alatt naponként legalább ezer ember, köztük elsősorban a fiatalság fürdik és keres pihenést, üdülést, szórakozást.

1954. november 30. Népszabadság
Már 1953 nyarán be kellett zárni a Dunaágon a szennyvíz-beömlés alatt pár száz méternyire annak idején nagy költséggel létesített, több ezer ember nyári fürdését, vízi sportját biztosító strandfürdővel egyesített RM-gyári vízitelepet. A tisztiorvosok ugyanis a vizet fürdésre alkalmatlannak találták.
A fürdőt bezárhatták, de a csepeli, királyerdői és soroksári munkások és gyermekeik most a fürdőn kívül fürdenek — a Duna-ág derítetlen vizében.
A szennyvíz- beömlés helyétől lefelé végig kis családi házak kertjei húzódnak a Duna-ág partján és ezekben a kertekben, de az ott lévő nagy bolgár kertészetekben is ezzel a vízzel öntözik a növényeket.

1958. július 18. Fogaskerék
Strandfürdőt Csepelnek!
„Létesítsünk a KisDuna-ág mellett lévő Vízitelep mellett egy strandfürdőt. Ha ilyen módon egyesítenénk a Víziteleppel a strandfürdőt, akkor lehetővé kellene tenni, hogy a dolgozók szabad idejükben szórakozásra használhassák a meglévő helyiségeket és berendezéseket. (…) biztosak vagyunk benne, hogy Csepel dolgozói örömmel vállalnának jelentős társadalmi munkát a strandfürdő létrehozásáért.”

1958. szeptember 1.
Komjáthy László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója 1958. szeptember 1-jétől megbízta Erőss Józsefet a Csepel Vas- és Fémművek strandjának megépítésével kapcsolatos összes feladatok irányításával.

1958. szeptember 4.
Erőss József 1958. szeptember 4-én hivatalosan írásos javaslatot készített a Csepel Művek kis-dunai Vízitelepén és környékén üdülőtelep, strandfürdő létesítésére. Egy részlet a javaslatból: „íme lelki szemeink előtt áll a hatalmas és korszerű üdülőtelep, ahová a kajak teleptől északra feküdne a napos homokozó, az árnyas pihenő, maga a strand a felépítményeivel. (…) Mellette egy korszerű úttörő táborozási hely (…) ehhez csatolnánk egy tanonc táborozási területet. (…) a kajakháztól délre pedig sátor táborozásra létesítenénk erre a célra megfelelő, rendezett telepet.”

1958. október - november
1958 októberében kijelölték a Hollandi út mentén a strand területét, novemberben már a fúrótornyokat alapozták.

1958. december 25. Népszava
5000 személyes termálvizű uszoda-strandfürdő épül a csepeli Duna-parton
A Földtani Igazgatóság mérnökei megállapították, hogy’ a Gellérthegy nyúlványa Dunaharaszti, Taksony, Csepel alatt vonul el. Ezeken a helyeken körülbelül 1200—1500 méter mélyről a Gellert- és Rudas-fürdő gyógyvizével azonos minőségű termálvíz nyerhető.
A Csepeli Vasmű vízi sporttelepének területén a fővárosi tanács Mélyépítő Tervező Vállalatának tervei alapján állami támogatással üdülő-strandfürdőt építenek.
Az előkészítő munka folyik, a komlói Mélyfúró Vállalat is még ebben a hónapban megkezdi a fúrást a strand területén — mondja Erős József, az uszoda leendő gondnoka. — Az új strand egyelőre nyitott lesz, egyik része azonban könnyen átalakítható fedetté, ha úgy találjuk, hogy a víz elég meleg lesz a téli fürdéshez.
Az uszoda-strand kombinációjú 3000 négyzetméter vízfelületű medence alapja fél méterrel a Duna vízszintje felett lesz, így szivattyúzás nélkül kiüríthető. A medencében 50x18 méteres uszodarész lesz, rajthelyekkel felszerelve, s az úszómedence egyik oldalán a mély vízből át lehet majd úszni a part felé lassan sekélyesedő lubickolóba. A víz höfoka vízkeverő segítségévél szabályozható.
A vízisport-telep területét . bővítették, az új részt most fásítják. A tervek szerint a fúrást március végéig befejezik, azután hozzálátnak a medence a és a kabinok építéséhez.
Valószínű, hogy júliusban már, mintegy 3000 személy részére megnyílik a strand. Az építkezés teljes befejezését 1959 végére tervezik. Ekkor körülbelül 5000 főre nő majd befogadóképessége.
Már tárgyalnak róla, hogy az új uszoda-fürdőt hogyan kapcsolják be a közlekedésbe. (tóth)

1958
Parkosított strand felépítését tervezik a csepeli vízitelepen. Az ötven méter hosszú és harminc méter széles medence a hozzá tartozó parkkal kétezer látogatónak nyújt kényelmes pihenést. Egyelőre csaknem egymillió forintot fordítanak az építési munkálatokra. Jövőre elkészül a strand első része, s néhány év múlva a Margitszigethez hasonlít majd a napsütötte, hangulatos csepeli vízitelep strandja.

1959. január 23. Nemzeti Sport
Korszerű strandfürdőt és uszodát kap Csepel
A csepeli dolgozók régi vágya, hogy strandfürdőt létesítsenek a gyárvárosban. Az úszók és vízilabdázók hosszú évekig harcoltak és kilincseltek uszodáért" — mindhiába. A 40-es évek elején felépítették ugyan a Kis
Duna-parti vízitelepet, amelyen a „strandot” a szabad Kis-Dunából vízre fektetett, oszlopokkal elkerített rész jelentette.
Azzal, hogy a Kis Duna-ág vize szennyezett, fertőzött volt, bizony nem sokat törődtek...
A fontos csak az volt a gyár akkori vezetői előtt, hogy jelenthessék felfelé: „Fürdőzési lehetőséget teremtettünk a csepeli dolgozóknak.”
A felszabadulás után az egészségtelen, fertőző „strandot” lezárták, s a vízitelepet kizárólag a csepeli kajakosok és kenusok vették használatba. Viszont egyre égetőbbé vált a dolgozók jogos kérése: Korszerű, egészséges strandfürdőt Csepelnek!
A Csepeli Vasmű pártbizottsága és igazgatósága, sok egyéb fontos ügy intézése mellett magáévá tette a dolgozók kérését és határozatot hozott egy strandfürdő megépítésére. Sőt a tervek szerint, a medence mélyebb részén lesz egy 50 méteres egyenes rész, ahol majd versenyeket is rendezhetnek. Lesz külön gyermekmedence, homokozó és általában minden, ami egy korszerű strand kelléke. Az előkészületi munkák már megkezdődtek, a fúrótorony alapozását már be is fejezték.
A napokban várják a fúrógép érkezését, amellyel rövidesen megkezdik a komlói mélyfúró vállalat dolgozói a termálkút fúrását. Előreláthatólag március végére elérik a meleg vizet, s azután gyors ütemben megindulhat a medence építése, valamint a szükséges egyéb helyiségek (kabinok, büfé, stb.) elkészítése, hogy még ez év nyarán megnyithassák a korszerű, meleg vizű strandot és uszodát, a csepeli dolgozók legújabb, jól megérdemelt ajándékát.

1959. február 1. Esti Hírlap
Fürdő, strand
Csepelnek nincs közfürdője és nincs strandja sem, s a tanács már öt esztendeje hiába nyújtja be újra meg újra erre vonatkozó tervét.
Most a Vasmű 4—5 millió forintos beruházással strandot akar építeni. A strand már az idén nyáron megnyílna, míg a közfürdő építéséhez évekre lenne szükség, ha az anyagi fedezet rendelkezésre állna is. Véleményünk szerint Csepelnek tisztasági fürdőre is, strandra is szüksége van. /.../
A tanács, a Hazafias Népfront, a többi társadalmi szervek és a csepeli gyárak jobb összefogásával sok mindent meg lehetne oldani. A csepeli gyárak közül főleg a vasmű viseli szívén a kerület gondjait. Ők építették a híres sportstadiont, a munkásotthont, az ifjúsági házat, a vízitelepet, iskolákat patronálnak és most elvállalták a VIII. osztályosok politechnikai képzését is.
A vasmű pártbizottságának kezdeményezésére épül majd a strandfürdő, s külön bizottságot hoztak létre, hogy tanulmányozza a munkásotthon rekonstrukciójának és a könyvtár bővítésének lehetőségét.

1959. február-március
1959. februárjában már állt a fúrótorony, s márciusban a komlói Mélyfúró Vállalat dolgozói megkezdték a kútfúrást.

1959. július 23.
Július 23-án (a fúrás 115. napján, 1130 méteres mélységből) feltört a meleg víz – hozama: 1200 liter/perc, hőfoka 45 Celsius fok volt.

1959. július 24. Esti Hírlap
40 fokos meleg gyógyvíz tört fel Csepelen
Csepelen a Királyerdő mellett közel fél éve dolgoznak a kútfúrók.
A Ceglédről jött munkások meleg vizet kerestek Csepel épülő strandjához. Átfúrták a Gellérthegy lábát — itt folytatódik a hatalmas dolomitkőzet —, míg végre kedden 1130 méter mélységből 40 fokos meleg, gyógyhatású víz szökött a felszínre.
Ezután hideg vízű kutat fúrnak majd a munkások. Csepelen úgy tervezik, hogy a strand háromnegyed részét még ebben az évben, a többi munkálatokat pedig a jövő év kora tavaszán fejezik be, s mire megkezdődik a fürdési idény — minden csepeli dolgozó örömére — új, korszerű, gyógyhatású strandfürdővel gazdagszik a munkásváros.

1959. augusztus 20. Népszava
/.../A csepeliek többségének már módjában áll színvonalasan enni, inni, zenét hallgatni, táncolni, ha fiatal éppen és szereti ... De:
Strandfürdő kell Csepelnek és lesz is. Még egy nyarat nem érünk meg fürdő nélkül ... A második a színház. Igaz, hogy a gyorsvasúttal elérjük fél óra alatt valamennyi pesti színházat és mennek is a csepeliek rajokban, de azért csak más az, ha van saját színházunk ...
Keményebb hangsúllyal:
Csepel is megérdemelné...
Ez alighanem Angyalföldnek szól, mivel Angyalföldnek van színháza.

1959. szeptember
1959 szeptemberében megindultak a strand építési munkái a talajegyengetéssel, talajtömörségi vizsgálatokkal, gépesített földmunkákkal, s megkezdődött a medence alapozása is. Ácsok, vasbeton-szerelők is dolgoztak, s elkészültek a szennyvízszűrők, a gyermek medence.

1959. szeptember 4. Magyar Nemzet
Csepel, az új „fürdőváros”
45 fokos gyógyvíz tört fel a mélyből
Nem új keletű az elnevezés, hogy Budapest a gyógyfürdők városa. Ez egyik vonzóereje. A budai gyógyforrások messze földön híres vize számtalan medencét táplál, kül- és belföldi egyaránt kedvére válogathat közöttük. Most a "repertoár* tovább bővül: Csepelen, amely nagy kiterjedésével, 80 000 lakosával valóságos város a főváros testében, gyógyforrást találtak. 45 fokos vizéből percenként 700 liternyi szökik fel 1441 méter mélyről.
A kút „zarándokai”
Színes csoporttal találkozom, amint a királyerdei vízitelep felé igyekszem a Hollandi úton. Keskeny padokon idősebb asszonyok ülnek békésen, egymás mellett. Szoknyájuk térdig felhúzva, de ezt most senki nem veszi rossz néven. Lábuk a meleg, pezsgő vízben. Van, aki ruhástul ül benne. Hátára felszivárog a nedvesség, de ő csak ül nyugodtan a körülbelül tízszer tízméteres sekély árokban, amelyet, mint megtudtam, a csepeli ipari tanulók ástak. A munkások véleménye ugyanis az volt: rendben van, hogy a kút vize a Dunába folyik, hová máshová is folyna. Elzárni nem lehet, mert akkor kevesebb lesz a hozama.
De előbb fürödjenek meg benne az emberek, kár kihasználatlanul hagyni a gyógyvizet. így most a kút vize egy kis ideig megreked a hevenyészett fürdőben.
Rozsdavörös kövek hevernek a kristálytiszta ér aljában. A vaskloridtól barnás színezetet kap annak az embernek a bőre is, aki a cső alatti tartályban lubickol. Olyan, mintha a nap égette volna meg. Nyakig elmerül a forró vízben, amikor kiemelkedik, gőzölög a teste. Sokan körülállják és úgy nézik, mint egy cirkuszi mutatványt. Ezek ma még ruhában vannak. Holnap bemártják a lábukat a vízbe és aztán ki sem lehet maid húzni őket onnan.
A gyógyvíznek szuggesztív ereje van, előbb-utóbb belesétál mindenki.
Vasárnap kétezren fürödtek itt a hírek szerint, ha ugyan annak lehet nevezni, amikor mindenkinek csak egy féllábnyi hely jut és az is csak türelmes várakozás után. Még éjszaka is telt ház van. Leginkább idős emberek pipázgatnak a padokon: a sötétben a csibukok apró fényei úgy világítanak, mint a szentjánosbogarak.
Érdekes vélemények
Így hát valóságos zarándokai vannak már ennek a kútnak, akik esküsznek a vízére, legendákat szőnek róla. Csakhogy ezek a zarándokok nem fanatikus képzelődök, hanem csepeli munkások, akik kerékpáron, vagy ha közel laknak, gyalog járnak ide műszak után.
A legendák pedig azt tárgyalják, hogy ki, miféle betegségre próbálta gyógyszerül a forrást.
Egyikük elmondotta, hogy a tüdőgyulladása utáni nehézlégzéstől szabadult meg. Barátunk, aki a tartályban fürdik, azt állítja, hogy ízületeiben a meszes lerakódások tűntek el és most akárhányszor meghajlítja a lábát, nem érez fájdalmat. A harmadiknak olyan jó étvágya lett tőle, hogy azóta nem győz eleget enni. Felhívta vidékről az anyósát, aki nem tudta kiegyenesíteni az ujjait, hogy próbálná ő is ki. Az asszony felutazott, két nap múlva meg hazarohant örömében, megmutatni mindenkinek, hogy meggyógyult a keze.
Sok-sok esetet meséltek el. Nincs okunk kételkedni bennük, persze a tudomány szava a döntő. Most vizsgálják a többi közölt a Balneológiái Kutatóintézetben, hogy mire is jó a víz. Annyit máris megállapítottak, hogy van olyan gyógyhatású, mint a Gellert- és a Rudas-fürdő vize, ha nem jobb.
A forrás eredetére vonatkozóan érdekes megállapítást tett a Földtani Intézet munkatársa. Szerinte a kút vízének semmi köze nincs a budai hőforrásokéhoz. Tulajdonképpen a dunai törésvonalba esik, ahol a budai hegyek és a Balaton-felvidék mélyebb triász tagjai találkoznak. Ezek a törésvonalak a legalkalmasabbak arra, hogy az ásványi nyersanyag tartalmú vizeket ezer, sőt több ezer méter mélységből is fúrással a felszínre hozzák. így történt Csepelen is.
Tizenötmillió és harmincmillió
A riporter történelmi pillanatot örökíthetne meg: a jövendőbeli híres fürdőhely alakulásának első perceit, azt, hogy miből lesz. Krónikásként megrajzolhatná még a vidéket is, a csendes, békés csepeli Duna-partot. Az ösztövér, száraz füvet, amelyen birkák legelésznek. A hegyeket, sárga, finom szemű homokból, amelyet szerteszét sodor a szél.
Talán még azt is megemlíthetné, hogy Weiss Manfrédék idejében itt volt a legolcsóbb a telek. Ők építettek errefelé egy strandnak nevezett szórakozóhelyet. A medence egy kis ketrec volt a Dunában.
De engem inkább a jövő érdekel, arról faggatom Erős Józsefet. az építkezés vezetőjét, diszpécserét és mindenesét, aki egyébként a Csepel Vas- és Fémművek dolgozója.
Negyvenöt millió forintot áldoz az állam a csepeli gyógyfürdőre. Tizenötöt a nyári és 30 milliót a téli fürdőre.
A nyári strand a tervek szerint jövő év május 1-re készül el. Négy medencéből áll majd: egy 50 méter hosszú uszodából, strandfürdőből, gyermek medencéből és végül az idősebbek, gyógyulást keresők részére meleg vizű ülőmedencéből.
Az 500-szor 120 méteres területet teljesen parkosítják, pompás kertté varázsolják. Ahol ma satnya bokor van, ott sudár fák nőnek majd, a homok helyén pedig virág. A bejárat mellé emeletes, teraszos vendéglő kerül, a parkba pedig színes, gomba alakú büfépavilonok. Mindent megtalálhat majd benne a vendég: fagylaltárust, gyümölcsös üzletet, eszpresszót. A telken sportpálya is épül.
A nyári fürdő 8—10 000 befogadóképességű lesz. A terveken még dolgozik a Mélyépítési Tervező Vállalat, de a kivitelezést 100—200 emberrel már a közeli napokban megkezdik.
Két-három év múlva itt lesz Budapest legkorszerűbb legszebb fürdője — mondja Erős József és ha ebben a lejelentésben van is némi hazabeszélős, nem mond valótlant. Most még csak meglehetősen homályos képet tudunk alkotni arról, milyen folyamatot indít el a gyógyfürdő megépítése. Beszélnek szabadtéri színpadról, hajóállomásról és sok más létesítményről, annyi azonban bizonyos, hogy a csepeli part olyan szép lesz, amilyenről csak álmodtak az itteniek. Valóságos fürdőváros lesz, Budapest új dísze.
A tanács és a csepeli vállalatok üdülőket is építenek, meg egy nyári úttörőtábort. Eltüntetik a homokhegyeket: 8000 köbméternyi földet mozgatnak meg. Helyében teraszos kiképzésű parkírozott pihenő- és napozóhely lesz.
Mindenki segíteni akar
Mindenki segíteni akar, hogy a tervek mihamarább megvalósuljanak. A Csepel Vas- és Fémművek 18 gyáregysége versenyez abban, hogy ki mit vállaljon a munkából. KlSZ-fiataloktól kezdve a nyugdíjasokig mindenki építeni akar.
Erős József említette: amikor szó jött arról, hogy a zavartalan építkezés érdekében meg kell szüntetni a tenyérnyi fürdőt, valóságos forradalom tört ki a zarándokok között.
»A víz minden literjéért kár« — mondották. Nem szabad kihasználatlanul elfolyatni, akár még fizetnek is a fürdésért. Erre nincsen szükség, de építeni kell a part mellett egy új, nagyobb »medencét«, hogy addig is, amíg eljön a jövő nyár, ne kelljen elszakadniuk a meleg, jó hatású víztől. T. E.

1960. január
1960 januárjában kényszerű fagyszünetet kellett tartani az építkezésen…

1960. január 13. Népszabadság
SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKRE az idén is sokat költenek a Csepel Vas- és Fémművekben. 14 millió forintos költséggel — a többi között — befejezik a csepeli hárommedencés melegvizű strandfürdő építését, s hozzákezdenek a munkásotthon felújításához is.

1961. január 22. Esti Hírlap
A XXI. kerületben a csepeli strandfürdőhöz kiépítetlen földút vezet.
Az idén megépítik a Hollandi utat, a Határ út és a strandfürdő bejárata között.
A XXI. kerületi' Tanács és a Csepeli Vasművek közösen felajánlották, hogy az útépítési munkáknál egymillió forint értékű társadalmi munkát biztosítanak.
Kiépítik a XXI. kerületben a Jókai utcát, a Kossuth Lajos utca és a Védgát utca között, s ezzel lehetővé teszik, hogy Erzsébetről Csepelre rövidebb úton bonyolítsák a közúti' forgalmat.

1961. április 14. Magyar Nemzet
Gazdag programot valósítanak meg ebben az évben Csepelen is. Mint Kardos Vilmos, a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, a tanács mintegy 50 millió forinttal gazdálkodik, s a »hivatalos« előirányzatokat Csepel lakossága előreláthatólag több mint négymillió forint értékű társadalmi munkával tetézi meg. A lakáskérdést családi ház építésekkel igyekeznek megoldani. Idén modern tíztantermes iskola épül a Királyerdőn, Csepel legdélibb részén, ahol iskola egyáltalán nem volt, Május 1-én nyílik meg a 3000 férőhelyes strandfürdő, aminek építésében a társadalmi munkások szintén kivették a részüket.

1961. április 14. Népszava
Kardos László, a XXI. kerületi tanács elnöke ismertette múlt évi eredményeiket. A költségvetés 46 millió forint volt, amelyből az úthálózat bővítésére négymilliót fordítottak. 4260 méter elektromos hálózatot vezettek be és három kilométer hosszan bővítették a vízvezetéket. A lakosság segítségével a tervezett három utca helyett nyolcba került nyomócső-vezeték. Felépült egy 80 férőhelyes napközi otthon Királyerdőn — a társadalmi munka összege meghaladta a kétmillió forintot.
Idei költségvetésük 50 millió forint. Célkitűzésük: az erők, az üzemek, a Csepel Vasmű, Papírgyár és a lakosság összefogása a kerület fejlesztése érdekében. Még fokozottabb ütemben bővítik az út-, csatorna-, víz- és villany- hálózatot. Elkészült a csepeli kétemeletes nagy áruház terve, az építési munka 1962-ben indul meg. Egészségügyi célokra 19,5, oktatásra 22 millió forintot fordítanak.
A Szárcsa utcában tíztantermes iskolát az eddig elhanyagolt területeken két új közértet, a Hollandi úton négymedencés, 3001 férőhelyes strandfürdőt, Csillagtelepen pedig egy 300 személyt befogadó kultúrházat építenek. Rendezik a Rákóczi teret, ahová szabadtéri színpadot terveznek.

1961. május 14. Esti Hírlap
A csepeli népfront szervezésében a társadalmi munkások többek között részt vállalnak a Királyerdő környékének fásításából, a Rákóczi tér parkosításából, s az új szabadtéri színpad felépítéséből, valamint a hamarosan megnyíló fürdő szépítéséből.

1961. június 7.
1961. június 7-én megnyitott a strand,

1961. június 9. Esti Hírlap
Tegnap nyitották meg a csepeli új, 3 ezer személyes strandfürdőt. Az új strandfürdőhöz szombatonként és munkaszüneti napokon 48/A jelzéssel autóbuszok közlekednek. A 48/A autóbuszok a csepeli Tanácsház térről indulnak a strandfürdőhöz. Az útvonal hossza négy és fél kilométer. Az új járat szombaton indul.

1961. június 20. Magyar Nemzet
Mintegy tizenötezer fürdőző töltötte ott az első, valóban nyári vasárnapot. Ugyanennyi látogatója volt a nemrég megnyílt csepeli Királyerdei új strandnak.

1961. július 4. Népszava
A vasárnapi hőség elől sokan menekültek a fővárosból az erdőkbe, a Balatonra és a strandokra. Ezen a napon a pesti uszodáknak több mint 111.000 látogatójuk volt. Csak a csepeli új királyerdei strandot 17.000 fürdőző kereste fel.

1961. augusztus 2. Ország Világ
A csepeliek így hívják: »a mi strandunk«. Csepeliek építették, ők állították elő a berendezés jó részét és üzemeltetéséről is a Vasmű gondoskodik. De a nagy, modern strandfürdőt — bármennyire messze fekszik is a város szívétől — nemcsak csepeliek látogatják.
Járnak ide Erzsébetről, Óbudáról, de még Dunaharasztiból is a négy, különböző hőfokú és különböző színű vízzel töltött medence, s a 45 fokos termálvíz kedvéért.
Már volt olyan vasárnap, amikor tizenötezer belépőjegyet adtak el a pénztárnál. Meglepő ez a nagy szám? Aki közelről is megismerkedik az új csepeli strandfürdővel, nem csodálkozik rajta.