1901. november 19-én jelent meg az Alkotmány című sajtótermékben egy kis információ a Csepel-sziget telkeiről.
Bárány Tibor, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja kutatásai során bukkant rá a kis cikkre, s mint érdekes adalékot, közkinccsé teszi egyesületünk honlapján.

"A képviselőház szombati ülésén jókora feltűnést keltett Rakovszky Istvánnak egy odavetett mondása, mely úgy szólt, hogy a kereskedelmi miniszter, ha a Csepel-szigeten akarja létesíteni a budapesti kereskedelmi kikötőt, nézze meg először a Csepel- sziget telekkönyveit.

Több szabadelvű lap közlése nyomán mi is közzé tesszük a telekkönyvi adatokat, melyek szerint a Csepel-sziget északi részének birtoka a következő módon oszlik meg:

Weis Berthold és Weisz Manfréd 110 hold,
id. Cséry Lajos 35,
Erzsébet gőzmalom 1,5,
Első Budapesti Gőzmalom 3,3,
Niederkirchner Istvánné 1,8,
Niederkirchner Menyhértnó 2,8,
Niederkirchner Józsefné 5,9,
Niederkirchner Félix és neje 10,7,
Niederkirchr.er Éva és Katalin 4,
Gál Károly és társai 1,9,
Királyi-család 19,5,
Stein Armin 4,
Linczer Imre 2,
Elek Pál 1,3,
Gelb M. és fia 4,3,
Bischitz Latos 4,5,
Deutsch Ignác és fia 7,7,
Lederer Arthur és Károly 8,7,
Petz Mária és társai 7,6 holdnyi birtokkal szerepelnek a telekkönyvben.

A szabadelvű lapok valószínűnek hirdetik Weisz Bertholdnak felszólalását a képviselöházban. Vannak, akik nem tartják valószínűnek. "

Az illusztráció: Csepel térképe 1908-ból. Forrás: hungaricana.hu