Közgyűlési jegyzőkönyv - 2014. november 20.

JEGYZŐKÖNYV

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület közgyűlésének 2014. november 20-án megtartott üléséről.

Az egyesület mozgásképes tagjainak száma 28 fő.
A közgyűlés résztvevőinek létszáma 28 fő, így a közgyűlés határozatképes.

A közgyűlés elnökségében helyet foglaltak: dr. Bolla Dezső elnök
Zémann István titkár
Széchényi Péter alelnök
Bárány Tibor megbízott alelnök

Az ülést vezető dr. Bolla Dezső elnök a jegyzőkönyv vezetésére Bárány Tibort kérte fel.
A jegyzőkönyvet hitelesítik: Sallai Tibor és Gombik Ferenc.

A jelenlévők a jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítőinek személyét egyhangúan elfogadták.

Tárgyalt témák: 1. A vezetőség beszámolója az elmúlt évekről, szavazás a beszámolóról
2. Az egyesület szervezeti szabályzatának ismertetése és elfogadása
3. A régi vezetőség lemondása, új vezetőség megválasztása
4. A következő periódus terveinek ismertetése
5. A jelenléti ív hitelesítése

A megjelentek a tárgyalandó napirendi pontokat egyhangúan elfogadták.

1. Beszámoló a CsHVE utóbbi öt esztendejének tevékenységéről

Az utóbbi fél évtized eseményeiről dr. Bolla Dezső, a CSHVE elnöke számolt be az egyesület tagságának.

Bevezetőben megemlékezett az utóbbi időszakban elhunyt kiváló egyesületi tagról, Kollár Bélánéról és a hosszú betegség után elhunyt id. Sallai Tibor alelnökről.

Majd köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt öt esztendőben kifejtett aktivitásért, megköszönte az elnökség leköszönő tagjainak munkáját, valamint Zémann István titkárnak rendkívül összetett, és hasznos tevékenységét. Köszönetet mondott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sétáló utcai könyvtárának, hogy helyet biztosít az egyesületi rendezvényeknek.
Köszönet illeti az egyesület támogatóit, első sorban az Alpiq Csepeli Erőművet, de a többi csepeli vállalatot is, akik anyagi eszközökkel támogatták az egyesületet.

Egyesületi élet

A vezetőség fő feladata az egyesület működtetése volt: áttekintve az utóbbi öt esztendőt, megállapítható, hogy nagy munkát végzett el az egyesület, bár ezt a megjelentek létszáma nem tükrözi. Az idő rövidsége miatt csak vázlatosan sorolom az egyesületi tevékenységet.

Kiadványok

A másik fő feladatunk a kiadványok megjelentetése volt: az utóbbi két évben két komoly reprint kiadvány látott napvilágot az egyesület kiadásában (legutóbb Bognár József Csepel című, 1843.évben kiadott eredeti könyvének hasonmás változata készült el). Az egyesület anyagi állapota lehetővé teszi, hogy a következő években is újabb kiadványokkal lephessük meg a csepelieket. Köszönetet mondott Petz Nándornak, Zémann Istvánnak, Bárány Tibornak, és a jelen nem lévő segítő közreműködőknek, hogy e kiadványok megalkotását munkájukkal segítették.

Felkérésre részt vettünk egy négy részes rádióműsor elkészítésében is, amelyet a Kossuth rádió sugárzott.

Média-megjelenések

Az egyesület internetes honlapja – egy-két éves szünet után – ismét él, és elérhető, köszönhetően Széchényi Péter és Bárány Tibor munkájának.
A CsHVE tevékenységéről, rendezvényeiről, Csepel történetéről beszámolók, írások jelennek meg – főként Bárány Tibor tollából és közreműködésével – internetes hírportálokon (például a 21. kerületi Hírhatár Online oldalon) és alkalmanként önkormányzattól független nyomtatott kiadványokban is. (Hajdan az önkormányzat Csepel Újság című lapja rendszeresen tudósított az egyesület tevékenységéről – ma, a jelenlegi önkormányzat nem támogatja a civil egyesületeket, s nem igényli az együttműködést.)
Zömében dr. Bolla Dezső munkásságának produktumai kerülnek publikálásra, ám vannak más kutató-alkotók is, akik folyamatosan dolgoznak: például Cs. Horváth László a csepeli labdarúgás történetét írja – e műből még nem került napvilágra részlet.

Rendezvények

A CsHVE sikeres rendezvényeket is lebonyolított az utóbbi öt évben, annak ellenére, hogy igazi otthonunk nincsen! További nehezítő tényező, hogy a tagság átlagéletkora magas, többen mozgásukban korlátozottak, így csak kevesebb közös megmozdulás valósulhatott meg. Igazán nagy tömegeket nem mozgatunk meg, de akik eljönnek a rendezvényekre, jólélekkel, jó szívvel Csepel és a múlt iránt vesznek részt.

Több sikeres előadást is tartottunk szélesebb közönség részére, összességében mintegy kétezer ember vett részt ilyen jellegű programjainkon. Emlékezetes előadás volt a Korbuly-CD bemutatása alkalmából a Csepeli Munkásotthonban. 2013-ban az 1838-as árvízről tartottunk – Csepelen ebben a témában egyedülállóan – megemlékező előadást. Hasonlóképpen hézagpótló volt (hivatalosan azzal sem foglalkoztak igazán) a Savoyai Jenő születésének 350. évfordulója alkalmából tartott előadásunk is, amikor szintén megtelt itt a könyvtárterem – a Csepel-sziget török idők utáni újjáéledésének témája nagy sikert aratott.
A Budapesti Honismereti Egyesület rendezésében, a Fővárosi Levéltárban a Csepeli Helyi Érdekű Vasútról Széchényi Péter tartott előadást.
Részt vettünk a csepeli svábok megemlékező rendezvényén is. Legutóbb pedig a lágymányosi zsinagógában tartottunk előadást a Weiss-család életéről.

Sikeres gyárlátogatások sorozatát is lebonyolítottuk az egykori Csepel Művek területén, s ezeket a programokat ma is napirenden tartjuk.
A PLACCC Fesztivál alkotócsoportja, internettel összekötött rendezvényének karakterét is a mi tanácsainkat követve alakította ki, s azóta is használják e programot.

Immár hagyományosnak számító rendezvényünk a Zémann István által szervezett szigetkerülő hajókirándulás, melyet minden évben megrendezünk, s az utóbbi fél évtizedben több mint ezer ember vett részt rajta.

A csepeli műemlékvédelmi nap alkalmából is szerveztünk utakat (amelyet akkor még az önkormányzat támogatott): ezek közül is a hajózással függött össze a legsikeresebb, a Csepeli Szabadkikötő és a Kvassay-zsilp meglátogatása volt a program egy hajó fedélzetén.

Temető-látogatásokat is szerveztünk – e területre a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani. A Csepeli Temetőbe (ahol a Mindenki Keresztje felállítása is a mi kezdeményezésünkre és közreműködésünkkel történt anno) minden évben Halottak Napja előtt megyünk ki, elhelyezni virágainkat. Pontosabban és részletesebben kellene feltérképezni neves elődeink síremlékeinek fellelhetőségét. Például ott található Bender Sarolta tanítónő (akiről Csepelen korábban több alkalommal is volt utca elnevezve) sírja is. Jártunk Koncz János hajdani jegyző sírjánál is, akinek nevét ma utca őrzi Csepelen. Nagyobb figyelmet kellene fordítani azon neves halottaink sírjaira, akiknek rokonsága már nem él, s így síremlékeik elhanyagoltak, sőt a sírhely újraváltásának elmaradása miatt esetleg a kihantolás veszélye is fenyegeti. Meg kellene keresni azt az országos bizottságot, ahol javasolni lehetne ezen sírok védelmét, nehogy úgy járjunk, mint az egykori régi csepeli temetővel, amelynek felszámolása után csak néhány sírkő (például a Lohonyay-családé) maradt emlékül… (A Lohonyay üzem a második legjelentősebb csepeli ipari üzem volt, épülete már több mint száz éves, ott áll a Vágóhíd utcában – meg kellene védeni!)
Az 1920-as bezárás követően az 1970-es évek végéig nem nyúlt hozzá senki a régi temetőhöz, s akkor az olajvállalat savgödreinek ásásakor számolták fel ezt a temető-területet.

A Kerepesi úti temető izraelita részében a Weiss-család síremlékét szoktuk rendszeresen megkoszorúzni.

Kiállítások

Korábban sok kiállítás rendezése fűződött az egyesület nevéhez, az utóbbi években sajnos – egyesületünk speciális akadályoztatása miatt – csak néhányra volt lehetőségünk.
Szép emlékű alelnökünknek, néhai Sallai Tibornak volt köszönhető főként az egyesület 50. évfordulójára összeállított anyag, melyet úgy szedtek le a falról, hogy minket meg sem kérdeztek, hozzányúlhatnak-e? Csak reménykedünk benne, hogy egyszer visszakapjuk az önkormányzattól azokat a – nagyszerű elődeinkre utaló – relikviákat, melyek a hajdani csepeli honismereti csoport és akcióbizottság megalakítását idézik fel (az alapító tagok közül már csak dr. Bolla Dezső él), a kitűnő emberek emlékeit, akik a gyűjtő munkát elindították, s a helytörténeti gyűjtemény anyagát megalapozták.
Sallai Tibor nevéhez fűződik ugyancsak a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel közösen rendezett kiállítás, a Topits Reszelőgyár történetéről (amely a reflektorfényben álló Csepel Művek története mellett egy kisebb ipari vállalkozás emlékeit idézte).
Az egyik utolsó kezdeményezésünk, melynek hatása jelentkezett is, a Csepeli Strand létrejöttének 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás: az 1961 óta eltelt időszakot feldolgozó strandtörténeti tablókiállítás később fővárosi körútra indult, majd (pont mielőtt kizártak bennünket a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből) visszakerült a gyűjteménybe.
E kiállítás – és a strand bejáratánál felavatott emléktábla – révén ráirányítottuk a figyelmet a strandra, s talán nem véletlen, hogy ezt követően került sor az úszómedence téliesítésére, melyet a megelőző fél évszázadban forszíroztunk. Nem kis jelentősége van ennek, hiszen a strand miatt évente százezer ember fordul meg a Hollandi úton (a Hévízi tó egymilliós látogatottságával összevetve szép eredmény ez)!
Ma nincs túl sok lehetőségünk kiállításra, de azért szorgoskodunk e téren: most – készülve a jövő heti előadásunkra – már kialakítottunk egy kis kabinet-kiállítást az első világháborús emlékekből (melynek egy dúsított változata szerepelt a közelmúltban a Csepeli Munkásotthon emlékkiállításán is, ahova egyesületünk több tagja is adott kölcsön anyagot).

Emléktáblák

Korábban emléktáblák állításával is foglalkoztunk – ma már a kutya sem kérdez bennünket, nem kíváncsiak a véleményünkre, javaslatainkra. Sok középület falán még fellelhetők a közreműködésünkkel készült emlékező feliratok. Ilyen például a Csíkszentmihályi Róbert alkotta árvízi emléktábla.
A 780 ezer forintért csináltatott Weiss Manfréd bronz emléktáblát ellopták, szerencsére újra le lehetett gyártani és elhelyezni a gyárkapura.
Legutóbb – mint említettem – a Csepeli Strandnál és a Csepeli HÉV végállomásánál helyeztünk el emléktáblákat.

Kapcsolatok

Legszorosabb kapcsolatban az Országos Honismereti Szövetséggel vagyunk, melynek dr. Bolla Dezső elnökségi tagi tisztét is betölti. Részt veszünk rendszeresen az Akadémiákon és a Honismereti Szövetség rendezvényein is. Szombathelyen is jártunk egy első világháborús emlékülésen, ahova kiállítást is vittünk (a kiállításnak pozitív országos visszhangja is volt).
Együttműködünk a Budapesti Honismereti Társasággal is.
A jászkiséri születésű Csete Balázs szülőfalujával már negyven éves kapcsolatot ápolunk, rendszeresen meglátogatjuk őket (szeretnénk mi is meghívni őket, de körülményeink ezt nem teszik lehetővé).
Régi kapcsolatot tartunk a Csepeli Munkásotthonnal, s most megismerkedve az új vezetéssel, ezt a kapcsolatot megújítottuk: úgy tapasztaljuk, nagyon jól állnak Csepel ügyéhez.

Kiegészítés a beszámolóhoz

A vezetőség beszámolójához Zémann István fűzött kiegészítést.

Nem volt ez az öt év teljes értékű.
Ebből három év volt, melyben a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel – mint korábban is – együttműködve, együtt gondolkodva, egymás tevékenységét, tenni akarását kölcsönösen elismerve végeztük (nagyon jól) a munkánkat.
Ám – mivel a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményt az önkormányzat két évig zárva tartotta, minket meg onnan kiraktak – ez a kapcsolat és együttműködés megszakadt! Sajnos a kerület vezetése nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy ezt a gyűjteményt a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület és elődjei, a régi csepeli emberek hozták létre, s így bizonyos értelemben joguk is van hozzá, hogy sorsát figyelemmel kísérjék, s ha szükségét látják, beleszóljanak, építő jelleggel is.

A gyűjtemény ma ismét nyitva van, de az egyesület helyzete nem változott: még mindig nem tudunk semmit lépni. Az egyesület székhelye oda van bejelentve! Már két éve írjuk a leveleket az aktuális és nem aktuális polgármestereknek, de ők nem válaszolnak leveleinkre!
Valahogy lépni kell, mert az egyesület anyaga, az irattára, az összes gyűjtött anyaga ott van bent dobozokban, elzárva egy helyiségbe.
Három éve megterveztünk egy igazolványt, legyártottuk, s mire kiosztottuk volna tagjainknak, kizártak minket a gyűjteményből. Ott vannak valamelyik dobozunkban – ma is voltam ott, kerestem, de a szűk és zsúfolt szobácskában nem találtam meg.
Ezeket az anyagokat ki kéne hozni onnan.
Ám – ameddig az önkormányzat illetékes vezetője nem válaszol valamit írásban, hogy igen, vagy nem – még nem akarom elkezdeni az egyesület bejegyzett székhelyének megváltoztatását. Ami egy bonyolult bírósági herce-hurca, ami sajnos pénzbe kerül.
De ugyanakkor tudom és hangsúlyozom: jogunk van ott lenni! JOGUNK VAN OTT LENNI!

A gyerekeket nem lehet elküldeni: őket nem érdeklik a hatalommániás, gyűlölködő önkormányzati vezetők. A csepeli óvodások, iskolások (Csalitos óvoda, Eötvös iskola, Mátyás iskola) folyamatosan keresnek bennünket, s igénylik a helytörténeti információkat, élményeket, függetlenül attól, hogy nincs hozzáférésünk a gyűjteményhez.
Számukra Kis-Duna parton olyan sétát találtunk ki, amely részben helytörténeti, részben élővilággal kapcsolatos tudnivalókkal szolgáló szabadtéri órát jelet. Erre én alaposan készülök előzetesen, vízmintavétellel, különböző állatok és növények gyűjtésével: így a gyerekeket játékosan tudjuk közel vinni a természethez.

Sokan igénylik a gyári sétákat is: idén például az ELTE mérnök-továbbképző szakáról kerestek meg, s egy gyárlátogatás keretén belül örömmel tekintették meg a még működő présüzemet a Kovácsoló-gyárban. Ez alkalommal volt lehetőség a gyárral kapcsolatos történeteket is felidézni.

Pénzügyek

A beszámolóból is kiderült, hogy létszámunkhoz képest egyesületünk szinte erőn felül cselekszik, nagyon sokat dolgozunk. 2011-es és 2012-es programunk is három-három sűrűn teleírt oldal volt, nagyon sok munkával a háttérben.

2014-es pénzügyi beszámolónk így szól.
Január elsején a nyitó egyenlegünk 17 ezer forint volt. Ehhez jött hozzá áprilisban két cég (az Alpiq Csepel és a Fémalk Zrt.) támogatása. Kemény 5 ezer forintot kaptunk az szja 1%-os felajánlásokból.
Ma mindösszesen 270 ezer forintunk van.
Ennyi pénzből ekkora programmennyiséget megcsinálni nem kis dolog! Igyekszünk mindent önerőből megoldani, hogy a kapott adományokat zömében a könyvkiadásokra fordíthassuk. Most ott tartunk, úgy állunk, hogy kétévi támogatást kell összevonnunk, és úgy kiadni egy könyvet. Nem túl nagy szériában: mindössze 300-500 darabot adunk ki egy könyvből, melyek Csepel történetét feldolgozó, hiánypótló művek, melyek ritkaságnak számítanak még gyűjtőknél, vagy könyvtárakban is.

Ennyit szerettem volna hozzáfűzni a beszámolóhoz, s még egy dolgot.
Kimondom: az egyesület helyét ellehetetlenítették azzal, hogy nem tudunk hozzájutni saját anyagainkhoz, s nem tudunk dolgozni. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk így, miközben borzasztóan komoly adminisztrációs elvárásokat kell teljesítenünk a felügyelő hatóság felé.

Közelgő programok

Végül pedig szeretném felhívni mindenki figyelmét következő programjainkra:
– November 27., 17.00 órakor: az első világháború Csepelen – előadás a sétáló utcai könyvtárban
– December 13., 14.00: séta a Gubacsi hídon, a híd avatásának 90. évfordulója alkalmából
– December 17., 17.00: a CSHVE évzáró összejövetele a sétáló utcai könyvtárban

Az egyesület közgyűlése a vezetőség beszámolóját a kiegészítésekkel egyhangúan elfogadta. Ellenszavat nem volt, senki sem tartózkodott a szavazástól.

2. Az egyesület szervezeti szabályzatának ismertetése és elfogadása

Zémann István ismertette a közhasznúság ügyében folytatott levelezést.

A főügyészség levelet írt az egyesületünknek, melyre válaszoltunk.

Idézünk a válaszból:
„A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület folyamatosan működik. A Fővárosi Törvényszék felé, a beszámoló és közhasznúsági jelentés melléklet letétbe helyezési kötelezettségünknek eleget tettünk. A határidőre beküldött iratokat melléklem.
Az egyesület működésével kapcsolatos kérdésekre válaszoltunk: székhely, tagság, tagdíj, alapszabály, tisztségviselők tekintetében.
Leírtunk mindent.
Kérem a fentiek alapján a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület működését folyamatosnak tekinteni.
Mellékletek: Egyszerűsített éves beszámoló, CSHVE Alapszabály, Tagnyilvántartás, bankszámla-kivonata.”

Az ügyészség a választ nem fogadta el, azért, mert nem írtuk le külön, az anyagban ötödik pontnál, hogy „Kérelmezzük a CSHVE közhasznúságának megtartását!”
Erre hivatkozva az ügyészség 2014. június 1-ével megszüntette a CSHVE közhasznúsági mivoltát.
Ez szerintünk csak kekeckedés, formai kifogás, kötözködés. Tényleg nem írtuk le, bár levelünkből egyértelműen kiderül, hogyan dolgozunk és mi a szándékunk, kérésünk.
Ez az ügyészségi lépés hátrányosan érintett bennünket, hiszen a kapott támogatásokért cserébe nem tudunk olyan támogatási nyilatkozatot adni, amit az adományozó el tud számolni. Így nehéz dolgozni!

Sajnos, ügyvédhez kellett fordulnunk. Harcolunk azért, hogy újra megkapjuk a közhasznúságunkat. Ezért is kellett ezt a közgyűlést létrehoznunk. Az ügyvéd révén pedig (akinek eddig 30 ezer forintot kellett fizetnünk közreműködéséért) jogi útra tereljük az ügyet.
Lehet, hogy ez a kormányzatnak, az ügyészségnek jó – nekünk abszolút nem jó!
Nem érezzük azt, hogy vétkeztünk volna!
Egyesületünk 2009. december 16-án fogadta el Alapszabályát. Ebből most – jogászunk segítségével – ki kellett húzni a közhasznúságra vonatkozó részeket.
Az új alapszabály, amit most majd csináltatni kell, az egy sima egyesületi alapszabály, melynek néhány részletét Zémann István felolvasta, s kérte, hogy a résztvevők ezzel értsenek egyet.

„Az egyesület célja a helytörténeti kutató-, feldolgozó- és ismeretterjesztő tevékenység, környezet- és természetvédelem, a helyi értékek megóvása, a városfejlesztési tervek előkészítésében és megvalósításában való közreműködés.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat! Szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület tevékenységének formái: helytörténeti tevékenység, városismertető programok, , előadások, kiállítások, séták, helytörténeti szempontból érdekes tárgyak gyűjtése a helytörténeti gyűjtemény részére, csepeli magángyűjtemények bemutatása, helytörténeti szempontból nevezetes személyek, történelmi események évfordulói alkalmából megemlékezések szervezése. Környezetvédelmi és természetvédelmi területen területbejárások szervezése, óvodákkal is iskolákkal kapcsolattartás, együttműködés a kertbarát körrel.
Az egyesület tagjainak feladata: az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az egyesület célját és személyiségét, értékeit tiszteletben tartani. Az egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni. A közgyűlést évente meghatározott időben meg kell tartani. A meghatározott mértékű tagdíjat meg kell fizetni.
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Az intéző szervezet tagjai, illetve az egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve Magyarországon tartósan, engedéllyel tartózkodó nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.”

Már ennyiből is érzékelhető (a teljes anyag tíz sűrűn teleírt oldal), hogy az egyesületeket nagyon keményen fogják. A szabályokat nekünk be kell tartani és tartani.
Némileg gondot jelent, hogy aki a jogszabályt alkalmazza, és akinek azt be kellene tartania, egyikük sem érti. Hiába fordulunk akárkihez, nem értik, nem tudnak válaszolni kérdéseinkre. Kiadtak valamit, amit nem értenek, és nem tudnak.

A CSHVE közgyűlése az egyesület új alapszabályát nyílt szavazással, egyhangúan elfogadta. Ellenszavazat nem volt, senki nem tartózkodott.

3. A régi vezetőség lemondása, új vezetőség megválasztása

Dr. Bolla Dezső elnök bejelentette az elnökség lemondását, s megköszönte valamennyi elnökségi tag tevékenységét (s jelezte, Ács Árpád a jövőben nem kíván az elnökségben tevékenykedni).

Következett az új elnök és elnökség megválasztása.
Ennek levezető elnökéül Cs. Horváth Lászlót kérte fel dr. Bolla Dezső. A szavazás tisztaságának ellenőrzésére pedig felkérte az összes jelenlevőt. (A tagság egyhangúan megszavazta a levezető elnök személyét.)

Cs. Horváth László levezető elnök az új elnökség tisztségviselőire tett javaslatot (Az érintett személyekkel megtörtént az előzetes egyeztetés, valamennyien vállalták a jelölést.).

Elnöknek javasolta dr. Bolla Dezsőt.
A közgyűlés résztvevői egyhangúan megszavazták dr. Bolla Dezső jelölését. Ellenszavazat nem volt, senki sem tartózkodott a szavazástól.
Más jelölt az elnöki posztra nem volt.

A levezető elnök három alelnöki posztra javasolt személyeket: Széchényi Pétert, Bárány Tibort, ifjú Petz Nándort.
A három alelnök-jelölt személyével a közgyűlés résztvevői egyhangúan egyetértettek. Ellenszavazat nem volt. Senki sem tartózkodott a szavazástól. További jelölésre nem érkezett javaslat.

Titkárnak javasolt személyként Zémann Istvánt nevezte meg.
A közgyűlés résztvevői egyhangú szavazással fogadták el Zémann Istvánt a titkári posztra jelöltnek. Ellenszavazat nem volt, a szavazástól senki sem tartózkodott. A titkári posztra további jelölés nem érkezett.

A közgyűlés résztvevői a posztokra jelölt személyek funkcióit együttesen szavazta meg kézfelemeléssel. Ellenszavazat nem volt, senki sem tartózkodott a szavazástól.

A szavazás eredménye:
A Csepeli Helytörténet és Városszépítő Egyesület elnöke dr. Bolla Dezső lett.
Az elnökség tagjai: Széchényi Péter alelnök,
Bárány Tibor alelnök
Ifj. Petz Nándor alelnök.
Az egyesület titkára: Zémann István.

Cs. Horváth László megköszönte a szavazásban való részvételt a jelenlevőknek és átadta a szót a régi-új elnöknek.

4. A következő periódus terveinek ismertetése

Dr. Bolla Dezső a következő öt évre szóló tennivalókat így összegezte:

Azt folytatjuk, amit 50-60 évvel ezelőtt elkezdett ez az egyesület, és remélem, hogy még fizikai erőnk és szellemi kondíciónk is lesz ahhoz, hogy a bizalmatokat megszolgáljuk, és a továbbiakban is számítunk rátok minden rendezvényen, s várjuk ötleteiteket is.

A jövő évi részletes programot az évzáró összejövetelünkön terjesztjük majd elő (erre nem is jutott erőnk, mert lekötött minket egy csomó más dolog: nem olyan könnyű előkészíteni a jövő heti előadást sem, kiállítással, vetítettképes előadással, stb.)

Az a baj, hogy abból, ami elhangzik egy-egy ilyen előadáson, nem sok marad meg. Legalábbis eddig így volt, az utóbbi időben már – köszönhetően házi krónikásunknak, Bárány Tibornak – egyre több alkalmat sikerül szöveghűen rögzíteni és közzétenni a szélesebb publikum számára is. Így tehát a képek mellett most már az ismeretanyag sem száll el az elhangzott szóval, megmarad a jövőnek. A fotók kiválogatása, összerendezése sem egyszerű feladat, s a szinte források nélküli téma feldolgozása is nagyon időigényes.

Sokkal jobb lenne azonban az előadás, ha hozzáférhetnénk a Helytörténeti Gyűjteményhez. Azt az anyagot, amit mi gyűjtöttünk össze, nem nézhetjük meg! Szerencsére vannak anyagaink – például az a száz csepeli képeslap, amelyet Antal Karcsi barátunk gyűjtött össze.

Itt említem meg, hogy folyamatban van két könyv kiadása is.
Az egyik, amelyikkel már régóta foglalkozunk, de nem léptünk vele előre: a Csepeli levelezőlapok. Már kétszáznál több levelezőlapot gyűjtöttünk össze.
Ifj. Petz Nándor, új alelnökünk ötletét is szeretnénk megvalósítani, amely egy retro-kötet, nem képeslapokból, hanem régi képekről szól. Nagyon komoly tervezetet állított össze. Ezekben is gondolkodunk a reprint kiadások mellett.
Az idei év és a jövő év, 2014 és 2015 igen érdekes és sorsdöntő időszak évfordulóit hordozza: 1944 és 1945 az egyének és a családok számára is fontos változásokat hozott, s Csepelre is nagy hatással volt. Vagyunk még egy páran, akik akkor már éltünk, nagy megrázkódtatásokon mentünk keresztül, s ennek ellenére elég jól bírjuk az életet.
Erről a korszakról két visszaemlékezést is rögzítettünk: Fehér Eleknéét és Streich Oszkárét. Ha ehhez még elkészíthetnénk Bornemissza Félix fiával az interjút a kikötő továbbfejlesztéséről és a zsidómentésről, összeállhatna egy újabb, kiadható, igen tartalmas kötet is.

5. A jelenléti ív hitelesítése

A CSHVE közgyűlésének résztvevőit rögzítő jelenléti ívet mellékletként csatoljuk a jegyzőkönyvhöz, hitelesítését a jegyzőkönyv-hitelesítők végezték.

Budapest, 2014. november 20.

……………………………………
Bárány Tibor
jegyzőkönyv-vezető

…………………………………….
Ifj. Sallai Tibor
jegyzőkönyv-hitelesítő

……………………………………..
Gombik Imre
jegyzőkönyv-hitelesítő