Az egyesület története

Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület (CSHVE)

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület 1995 novemberében alakult meg, a kerületünkben 1960-tól működő Csepeli Helytörténeti Bizottság jogutódjaként.

A csepeli múlt évezredes hagyományainak ápolása, a történelmi emlékek gyűjtése és megőrzése a célunk. Csepel műemlékei, természetvédelmi területei, közparkjai és a Ráckevei-Soroksári Duna part is szívügyünk. 2010-ig szorosan együttműködtünk a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel, kiemelkedő részt vállaltunk az itt található, a kerület történetét bemutató kiállítás anyagának gyűjtésében és kiállítássá alakításában (az utóbbi években erre már nincs lehetőségünk).

A Királyerdei Művelődési Ház bejegyzett székhelyünk, tagságunk átlagos létszáma 25 és 30 fő közötti.

Alapításakor Császár József, néhány év múltán dr. Bolla Dezső kapott bizalmat az elnöki tisztség ellátására. A titkári tevékenységet Kertész Tibor vállalta fel haláláig, 2002 áprilisától Zémann István látja el ezt a feladatkört.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület – az egyesület nevéből is adódóan – kettős célkitűzéssel alakult meg: részben a csepeli múlt hagyományainak ápolása, a történelmi emlékek megőrzése és gyűjtése a vállalt célunk. Tagságunk ugyanakkor eredményesen működik közre Csepel környezetvédelmi és városvédelmi feladataiban.

Egyesületünk tagjai nem csupán szervezetünk cél szerinti tevékenységének megvalósításakor találkoznak egymással, de egy baráti közösséget is alkotnak. Együtt járunk kirándulni bel- és külföldre (Eger, Selmecbánya), múzeumi látogatásokra, természetvédelmi területekre, tanösvényekre.

Az utóbbi évtizedben helytörténeti vetélkedők sorozatát rendeztük meg, vagy társultunk más meghirdetőkhöz. Ezek a vetélkedők különféle korcsoportokat céloztak meg. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai szinten is előbb-utóbb megvalósításra kerültek.
Helytörténeti kiállításokat rendeztünk az iskolák felkérésére – egyedül, vagy más szervezetekkel közösen. Közös fellépésre adtak lehetőséget az aktuális évfordulókról történő megemlékezések is.

A kerületi önkormányzattal (2010-ig), kerületi egyesületekkel számos megemlékezést, tudományos ülést rendeztünk: 2002-ben ilyen volt a Deák Ferenc kiállítás és tudományos ülés, a Rákóczi Ferenc emlékkiállítás (a kisvárdai Rétközi Múzeum támogatásával) megvalósítása, 2004-ben a Szabadkikötő 75. évfordulójáról történő megemlékezés, a Maharttal és Csepel Önkormányzatával közösen.

Kerületünk, Csepel történetét bemutató állandó kiállításunk a Királyerdei Művelődési Házban volt megtekinthető 2010-ig – ekkor az új önkormányzat bezárta a gyűjteményt (ezáltal bázisunktól és hátterünktől fosztott meg bennünket). Három évig zárva volt a gyűjtemény, majd az önkormányzat átalakítva azt, megnyitotta: a jelenlegi kiállításhoz nem kérte sem véleményünket, sem segítségünket.
Kiemelten foglalkozunk a kerület építészeti emlékeivel. Több ezer fotót, a műemlékekről diát készítettek profi fotósaink (ezek jelenleg is a gyűjteményben vannak, de nem férünk hozzájuk).

Kezdeményeztük és szervesen részt is vettünk a csepeli műemlékek védelmében, restaurálásában. Műemlékeink közül megemlítenénk a Szent Imre téri csepeli 1. számú főpostát (falán látható Szőnyi István freskója), a XXI. kerületi Rendőrkapitányság épületét, a Nepomuki Szent János szobrot (Pest legrégibb köztéri szobra) – 2014-es felújítását és a kőhíd építését az önkormányzat nélkülünk végezte –, és a Szent Imre téri első világháborús, műemlék jellegű emlékművet.

Egyesületünk tagjai 2010-ig rendszeresen publikáltak a helyi kiadványokban. Gondozásukban jelent meg – Csepel Önkormányzatának segítségével – a „Szent Imre tér története” című sétálófüzet első kötete és a „Csepeli emlékkönyv”. 2006-ban közreműködtünk a kerület 1956-os forradalomra való megemlékezésének előkészítésében, a Csepel Galéria és Helytörténeti Gyűjteménnyel, valamint természetesen Csepel Önkormányzatával közösen.

Tevékenységünk másik területe a városszépítés és környezetvédelem. Tagjaink nem csupán a szakmai előkészítésben, de a közterületeket fejlesztő közösségi munkákban is részt vállalnak (Virágos Csepelért; Házunk tája). A csepeli természetvédelmi területeket, közparkokat és a Ráckevei–Soroksári Duna partját egyaránt szívügyünknek tekintjük. A tervezéstől a megvalósításig tartó folyamatban együttműködünk más civil szervezetekkel és a kerület önkormányzatával (2010 óta az önkormányzat nem tart igényt közreműködésünkre.).

Ilyen konkrét témaként említhetjük meg a csepeli Kis-Duna part és ott a Kis-Duna öböl tájrekonstrukciójánál az öböl kotrását, a híd tervezését és a tanösvény kialakítását.

Egyesületünk és tagjaink helytörténeti tevékenysége nem korlátozódik kerületünkre. Minden évben képviseltetjük magunkat a Honismereti Szövetség országos szintű honismereti akadémiáján, ahol jó barátokra leltünk, új ötletekkel gazdagodtunk – a kisvárdai, miskolci, Zala megyei múzeumokkal, a CSEMADOK-kal és a pozsonyi „rokon lelkekkel” kialakított kapcsolataink igazolják ezt.

Szoros kapcsolatunk van a Budapesti Honismereti Társasággal és a Honismereti Szövetséggel. Egyesületünk több tagja ezeknél a fővárosi illetve országos szintű tevékenységet végző szervezeteknél is tag, a Honismereti Szövetségben még választott tisztséget is visel egyikünk.

A kerületi civil szervezetekkel sok közös feladatunk van, jó együttműködést eredményezve közöttünk (Zöld Kör, Kertbarát Kör, Nagycsaládosok Egyesülete, Kis–Duna Liget Baráti Társaság, Rákóczi Kert Civilház).

Egyesületünk tagsága azonban egyre idősebbé válik – feltehetően egy idő után ez más, folyamatosan működő civil szervezetnél is gondként merül fel. Ezért törekszünk tagjaink közé bevonni az érdeklődő és rátermett fiatalokat.

2005-ben „Volt egyszer egy motorkerékpár gyár” címmel kiállítást rendeztünk amelyen a csepeli motorkerékpár gyár történetét és termékeit mutattuk be az 1937–1975 közötti időszakot felölelően. Ezt a tárlatot a Veterán Autó-Motorsport Klubbal, Csepel Önkormányzatával és a csepeli gyáriparosok szervezetével közösen, az egykori Weiss Mannfréd gyár központi szerszámraktári csarnokában valósítottuk meg, nagy sikerrel!

Egyesületi események 2010-től napjainkig:

2010.

A Csepel-szigetet megkerülő helytörténeti hajókirándulásainkat sikeresen rendezzük meg minden évben, 2010-ben június 5-én.

2010. szeptember 18-án a Kulturális Örökség Napjai (European Heritage Days, Nagy Britanniában: Open House) keretében, hajókirándulást és sétát szerveztünk a Csepel Sziget északi részének megtekintésére. (Kvassay Zsilip, Francia Öböl, Petróleum Kikötő, 1.sz. Kereskedelmi Kikötő, Szabadkikötő Múzeum.)

2011.

2011-ben január 25-én jelent meg első kötete az általunk indított Csepeli Reprint sorozatnak (a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület úgy döntött, hogy reprint sorozatban újra kiadja azokat a műveket, melyek korábban Csepelről születtek, hogy az eredeti forráshoz juthasson mindenki. Hogy megismerhessük elődeinket, akik Csepelről írtak. Hogy okuljanak belőle a felnőttek, az ifjúság pedig jobban megismerje Csepel múltját): Pápai Károly 1890-ben megjelent, A Csepel-sziget és lakói című műve.
A Sétáló utcai Könyvtárban könyvbemutatót és helytörténeti előadást tartottunk. A kiadványt elnökünk, Bolla Dezső helytörténész ismertette, a könyvből Baranyainé Berta Éva könyvtáros szemelvényeket olvasott fel, s Kaltenecker Gábor harmonikajátéka színesítette a programot.

1 http://www.civilfilm.com/play.php?vid=6187#.U49rxHY0_Sg
2 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6186#.U49tmHY0_Sg
3 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6185#.U49tN3Y0_Sg
4 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6184#.U49uEXY0_Sg
5 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6183#.U49s-nY0_Sg
6 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6182#.U49uPnY0_Sg
7 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6181#.U49ssXY0_Sg
8 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6180#.U49uYXY0_Sg
9 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6179#.U49uh3Y0_Sg
10 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6178#.U49vq3Y0_Sg
11 http://www.civiljutub.hu/play.php?vid=6177#.U49u2nY0_Sg

2011. december 9-én, a csepeli helytörténeti mozgalom megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kegyeleti sétát tartottunk a Csepeli Temetőben. A néhai alapító tagok sírhelyeit kerestük fel, s emlékeztünk meg tevékenységükről. Dr. Bolla Dezső, egyesületünk elnöke néhány mondatban idézte fel az elődök tevékenységét sírjaiknál, ahol virágcsokrokat helyeztünk el.
Dr. Zachár László tanár volt az, aki ötven esztendővel ezelőtt a Csepeli Helytörténeti Akcióbizottság elnökeként szorgalmazta a helytörténeti dokumentumok összegyűjtését és a későbbiekben egy múzeum létrehozását. Tőle származik a felhívás, hogy a lokálpatriotizmust éleszteni és erősíteni kell. Tanáremberként számos generációt nevelt Csepelen, emellett a helytörténeti kutatásokat is összefogta. Az akcióbizottságból később helytörténeti bizottság lett, majd ebből jött létre a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület. Dr. Zachár László sírjával szemben áll az a fakereszt, amelyet az egyesület állított fel 1991-ben, s amely mára kegyhellyé vált a temetőben.
Vezér Béla sokirányú tevékenységet folytatott életében. Írt verseket, novellákat, lelkes cserkész volt, mindemellett pedig szenvedélyesen gyűjtötte a Csepelről szóló dokumentumokat, fényképeket. Jó ideig a plébánia pincéjében őrizte az emléktárgyakat, amíg nem találtak megfelelő helyet nekik.
Kertész Tiborral alakították át a helytörténeti bizottságot egyesületté.
Bender Sarolta, az első csepeli polgári iskolában volt tanítónő és igazi lokálpatrióta. Évtizedekig tanított a második világháború előtt, az idősebb csepeliek még személyesen ismerhették.
Sárdi Antal elsősorban a gyár történetével foglalkozott. Rengeteg fényképet, tárgyi emléket gyűjtött össze és adott át az egyesületnek.
Megemlékeztünk Cseh Józsefről is, aki Erzsébeten van eltemetve, de tevékenysége nagyrészt Csepelhez kötötte. Az alapítók közé tartozik, s nevéhez fűződik a Szabadkikötő történetének kutatása.
A kegyeleti séta után nyílt meg a Csepeli helytörténet fél évszázada című kiállítás a Királyerdei Művelődési Házban. A tárlatvezetést Sallay Tibor, a CsHVE vezetőségi tagja tartotta.

2012.

2012. február 29. : Az immár második éve működő új képviselő-testület azonban bezárta a Helytörténeti Gyűjteményt: a Királyerdei Művelődési Házban zárt ajtók fogadják az érdeklődő betérőt. E példátlan döntéssel az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy Csepel Budapest egyetlen kerülete, amely zárva tartja helytörténeti gyűjteményét a széles nagyközönség előtt (a környékbeli lakók, iskolák nehezményezik is e döntést). A CSHVE úgy tűnik, bázis nélkül maradt. Gyakorlatilag ugyan van lehetőség a kutatásra: de csak Vida István, a Csepp TV Kft. (jelenleg Csepeli Városkép Kft.) ügyvezető igazgatója személyes engedélyével lehet a gyűjteménybe bejutni. Ilyen igazgatói engedéllyel sikerült megtartani a CSHVE idei első összejövetelét a Helytörténeti Gyűjteményben. Az egyesület tagjait dr. Bolla Dezső elnök és Zémann István titkár tájékoztatták az egyesület siralmas pénzügyi helyzetéről és az idei munkatervről. A várhatóan a legnagyobb létszámot megmozgató program az egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli fiókjai által közösen szervezett, Csepel-sziget körüli hajókirándulás lesz május 19-én (ezt a programot a tervek szerint szeptember 22-én megismétlik).
A legközelebbi megmozdulás pedig március 24-én lesz, amikor a Rádió Múzeumot látogatják meg az egyesület tagjai és szimpatizánsai. A CSHVE tagjai részt vesznek az idei csepeli évfordulós programokon, s különböző kiadványok előkészítésén is dolgoznak. Nyomdai előkészítés alatt van „Bognár József: Csepel falu (1843)” művének reprint kiadása, s már közel egy esztendeje dolgoznak az egyesület tagjai a csepeli képeslapokból készülő könyv szerkesztésén. Hamarosan megújul a CSHVE internetes honlapja. Az egyesület a BKV vezetésének segítségét is kérte, hogy méltó módon emlékezhessenek meg a Csepeli HÉV 100 éves évfordulójáról, s az Elektromos Művek támogatását kérte, hogy a csepeli elektromosság centenáriumát megünnepeljék. A helyi önkormányzat pályázatán az egyesület 100 ezer forintot nyert "Csepel újratelepítésének 300. évfordulója, Csepeli Hév 100 éves évfordulója" című pályázatával. A CSHVE elnöke, dr. Bolla Dezső, Csepel díszpolgára felkérést kapott arra, hogy igazgatásával egy iskolatörténeti múzeumot hozzanak létre a Régi Rákóczi Általános Iskola üresen álló, kihasználatlan épületében (később kiderült, ezt az önkormányzat nem gondolta komolyan.)

2012. május 19-én, szombaton reggel hétkor másfélszáz csepeli gyülekezett a Boráros téren, a Petőfi híd pesti hídfőjénél. A Monarchiára vártak: ezzel a hajóval indultak szigetkerülő hajókirándulásra, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sétáló utcai fiókkönyvtárának szervezésében. Zémann István, a CSHVE titkára, Bolla Dezső, az egyesület elnöke, valamint a CSHVE vezetőségi tagjai: Széchényi Péter és Bárány Tibor fogadták a kikötő-pontonra vezető hídnál az érkezőket. A nevek egyeztetése után léphettek a résztvevők a hajóra. Mire mind a 150 résztvevő elhelyezkedett, a Monarchia útnak indult: elhagyta a kikötő-pontont, s folyásirányba fordulva átcsurgott a Petőfi híd alatt és elindult a Rákóczi (Lágymányosi) híd felé. Zémann István egy kis wellcome-drink-et, jófajta pálinkát (a hajó személyzetének ajándékát) szervírozott a hajó utasainak.
Bolla Dezső pedig megkezdte maratoni előadását a Dunáról, a partokon látható nevezetességekről, különböző történelmi eseményekről. A hajdani Csepeli rakparttól indultunk, amelyet később, az áruforgalom Szabadkikötőbe telepítésekor átkereszteltek Közraktár rakpartra. A Rákóczi (Lágymányosi) híd után kiszélesedő Duna (csaknem 1 km szélesre terül szét) a Nyúlfutási zátonyt és a Kopaszi zátonyt építette fel hajdan hordalékából, s ezen a sekélyebb folyamrészen könnyen megakadtak télen a jégtáblák. 1838. márciusában katasztrofális kimenetelű árvízet okoztak az itt feltorlódott jégtáblák: Pestet elöntötte a jeges ár, majd később Csepel község is az árvíz áldozata lett. E pusztítás után költözött a település a magasabban kijelölt helyre, a Szent Imre tér környékére, ahol az új faluközpont felépült.
A szigetcsúcshoz érve megismerkedhettünk a Kvassay zsilip és a vele szoros összefüggésben működő Tassi zsilip történetével, a folyamszabályozás eseményeivel, majd lejjebb érve a folyón, a Fővárosi Szennyvíztisztító jótékony hatásáról hallottunk. Bolla Dezső beavatta a résztvevőket a Szabadkikötő építésének néhány érdekességébe, s a hajdani Weiss Manfréd Művek alapítását is felidézte, ahogy feltűntek a volt Csepel Művek kéményei, az Erőmű sziluettje a sziget felől laposan sütő nap sugarai között. Természetesen Nepomuki Szent János szobra sem maradhatott ki a tájékoztatóból: a főváros legöregebb köztéri szobra, amelyet 1721-ben emeltek, korábban a Kálvin térnél állt, majd Csepelre került, s csak 1973-ban telepítették át a Szent Imre térre. A budafoki pincerendszer miocén mészkőbe vájt katakombái 1712-1717 között Csepelhez tartoztak. Ez a mészkő vonulat, amely Budafokon a felszínen található, áthúzódik a Duna alatt és a Csepel-sziget alatt, mintegy 50 méter mélységben folytatódik, s végül Kőbányánál éri el ismét a felszínt.
Ahogyan folytattuk utunkat, a két parton a galériaerdők buja zöldje övezte a folyót: a vizes talajon még a csepeli, salakkal feltöltött parton összegyűlt hordalékon is megtelepedtek a puhafákból álló facsoportok. Az M0 autóút hídja mellé épülő második híd építését is megszemlélhettük alulnézetből – ha elkészül és felavatják, az M0 ezen szakasza autópályává avanzsálhat majd. Halásztelek mellett elhaladva szót kellett ejteni az 1926 és 1933 között épített Lakihegyi Rádióadó antennájáról, melyet a németek 1941-ben felrobbantottak, a háború után újjáépítették, s 1983-ban – lelkes és aktív helytörténészek tiltakozására – megmenekült a lebontástól, s még ma is áll, mint ipari műemlék.
Később megfogyatkoztak a látnivalók, s elhaladtunk Érd, Százhalombatta (az olajfinomító kéménye 200,7 méter magas, s a város temetőjében áll Csehi Mihály 1519-es sírköve), Ercsi (itt az Eötvös József 1848-as kultuszminiszter emlékmű és kápolna magasodik a löszfal tetején, a település barokk temploma is híres) környékén. Majd Adony-Lórév, Kulcs (itt egyetlen szélkelep, azaz szélerőmű magasodik az üdülő-település fölé), Rácalmás mellett, s előkerültek az elemózsiás csomagok és a hajóutazás résztvevői fedélzeti piknikkel múlatták az időt. Bolla Dezső persze itt is talált apropót az információ-átadásra: Árpád vezér lovászát idézte fel, akiről a szigetet elnevezték: Csepel szigete uralkodói birtok volt évszázadokon át. A török időkben 16 település volt a szigeten, színmagyar lakossággal, s a törökdúlások következtében megfogyatkozott lakosság ekkor kezdett el vegyülni a betelepített idegenekkel, a kevi rácokkal, a németekkel. 1848-ban Görgey Artúr őrnagy főhadiszállása Szigetújfalun volt: itt fogták el és ítélték halálra Zichy Jenő grófot, aki Jellasics horvát bán császárhű csapataival tartott kapcsolatot.
Zémann István a Duna élővilágáról beszélt, a vízben lelhető halakról, a vízimadarakról, vadkacsákról, szárcsákról, gémekről, melyek a Kis-dunában még sűrűbben találhatóak.
Bolla Dezső – amikor elhagytuk a Nagy-Dunát – megemlékezett a 10 országon átfolyó Dunáról, mely 2839,5 kilométer hosszan halad a tájban, s ebből 417 km-t Magyarországon tesz meg (óránként 3 kilométeres sebességgel haladva), gyönyörű mellékvizekkel táplálva. A közepes vízállása 250 cm, a legutóbbi nagy árvízkor 860 cm-t mértek (1838-ban 1080 cm magasan állt a víz). Mire szép nagy ívben balra fordult a Monarchia, s a Dunáról méltóságteljesen besiklott a Tassi Zsilip csatornájába, (a Ráckevei-Soroksári Dunaág déli végpontjához) már mindenki a korlátok mellett állt: a zsilipelés élményét senki nem akarta kihagyni.
Bolla Dezsőtől tudjuk, hogy a Tassi Erőmű 1926-ban épült, s az 1956-os földrengés és a jeges ár idején tönkrement. A zsilipet 1956 után újjáépítették. Felfelé haladva a szinte állóvizű ráckevei-soroksári Duna-ágon, elérkeztünk Somlyó-szigethez, a Csepel Művek hajdani KISZ-táborához, megannyi fiatal társadalmi munkájának, később kellemes nyári pihenésének színhelyéhez, amely a rendszerváltás után magánkézre került, felparcellázták. Ráckeve a sziget szellemi és történelmi központja – idézte fel a tudnivalókat Bolla Dezső, mielőtt kikötöttünk a városban – a hajdani Szentábrahámtelke települést később szerbek népesítették be, s 1487-ben felépítették a gótikus stílusú, Nagyboldogasszonyról elnevezett templomukat. A katolikus templom plafonját Patay László festőművész seccói díszítik. Előtte áll János vitéz fehér márvány emlékműve: Petőfi elbeszélő költeményét egy ráckevei emberről mintázta. A Kis-duna 1872-ig folyóvíz volt és számtalan hajómalom dolgozott rajta. Ma már csak egy rekonstruált, újjáalkotott múzeum-malom áll a vízparton. Érdemes megtekinteni a Városháza tornyát, a Savoyai kastélyt, a templomokat, a városi múzeumot, az Árpád-emlékművet, a folyón átívelő Árpád-hidat, s a tövében kezdődő vízparti kirakodó-vásárt is, ahol kiváló lacipecsenyék kaphatók. Három órás városnézésre indultuk 12 órakor, s 15 órakor élményekkel gazdagodva tértünk vissza a hajóra, ahova közben – kerékpárral – megérkezett az út másik szervezője, Holczmann Györgyné, Krisztina, a sétáló utcai könyvtár vezetője.
Szigetcsép, Szigetszentmiklós (vízparti sétánya példaértékűen kulturáltan lett kialakítva) után ismét az M0 hidakhoz értünk, s a csepeli horgásztanyánál lévő kisöböltől kezdve már a főváros XXI. Kerületének partja mentén haladtunk. A víz felől láthattuk a parti pihenő-ligetet, a lepusztult napközistábort, a kajak-kenu telepet, a Csepeli strandot, a kisöblöt a fahíddal, a Duna-dűlő lakótelepet a Daru-dombbal, a Francia-öbölt. Aztán megérkeztünk a Kvassay-zsiliphez, átzsilipeltünk a Nagy-Dunára, s némi áral szembeni hajókázás után este hat órakor kikötöttünk a Petőfi híd pesti hídfőjénél. Köszönjük a hajó személyzetének, s a szervezőknek az egész napos, szép élményt (szeptember 22-én, a tervek szerint ismét útjára indul a szigetkerülő Monarchia).

http://www.tubethe.com/watch/b6fw4zUId60/szabadkikt-1.htm
http://www.tubethe.com/watch/x230CQym5Hk/szabadkikt-2.html
http://www.tubethe.com/watch/Qm1TzCNENuA/szabadkikt-3.html
http://www.tubethe.com/watch/4N_g4CUjWA4/szabadkikt-4.html
http://www.tubethe.com/watch/GeXPHkYnOdQ/szabadkikt-5.html
http://www.tubethe.com/watch/Ygwq15cgxCA/szabadkikt-6.html
http://www.tubethe.com/watch/h-n7BitE1NY/szabadkikt-7.html - a Kulturális Örökség Napjai
http://www.tubethe.com/watch/jhvj6PSNack/szabadkikt-8.html
http://www.tubethe.com/watch/bkoO5CZZDo8/szabadkikt-9.html
http://www.tubethe.com/watch/PRZ4gvVXLaU/szabadkikt-10.html
http://www.tubethe.com/watch/DUwBP0LOE24/szabadkikt-11.html
http://www.tubethe.com/watch/xSOnnUjIx1A/szabadkikt-12.html
http://www.tubethe.com/watch/Ii0XXSn4p0E/szabadkikt-13.html
http://www.tubethe.com/watch/EMd4qOXBxPQ/szabadkikt-14.html
http://www.tubethe.com/watch/SReX1YKd5i4/szabadkikt-15.html
http://www.tubethe.com/watch/bdOc6rx7tC8/szabadkikt-16.html
http://www.tubethe.com/watch/fem4iT5QHJU/szabadkikt-17.html
http://www.tubethe.com/watch/zpDHwCldSuE/szabadkikt-18.html
http://www.tubethe.com/watch/CtgjJV3rCI8/szabadkikt-19.html
http://www.tubethe.com/watch/5oC4h9FQmhU/szabadkikt-20.html
http://www.tubethe.com/watch/AlkqTfVdczI/szabadkikt-21.html
http://www.tubethe.com/watch/10LCBFVfT3I/szabadkikt-22.html
http://www.tubethe.com/watch/fmgqI5fSjxQ/szabadkikt-23.html
http://www.tubethe.com/watch/AkQXYzxlQ80/szabadkikt-24.html
http://www.tubethe.com/watch/3EULophUfNs/szabadkikt-25.html
http://www.tubethe.com/watch/5et0hWP7NMs/szabadkikt-26.html
http://www.tubethe.com/watch/whHdRaumKxs/szabadkikt-27.html
http://www.tubethe.com/watch/6XTzJK8bosM/szabadkikt-28.html
http://www.tubethe.com/watch/-060i4g87XI/szabadkikt-29.html
http://www.tubethe.com/watch/YH0zbZGC9dM/szabadkikt-30.html
http://www.tubethe.com/watch/8_CPaiEryRY/szabadkikt-31.html
http://www.tubethe.com/watch/mlL-hmA2lkc/szabadkikt-32.html
http://www.tubethe.com/watch/su_IKNcfMiI/szabadkikt-33.html
http://www.tubethe.com/watch/Ed0A9Pcvknc/szabadkikt-34.html
http://www.tubethe.com/watch/qz05BFSCbcM/szabadkikt-35.html
http://www.tubethe.com/watch/XrJyg0UtD2c/szabadkikt-36.html
http://www.tubethe.com/watch/o-mt-tDfccc/szabadkikt-37.html
http://www.tubethe.com/watch/vY_ql_Iwq7Y/szabadkikt-38.html
http://www.tubethe.com/watch/SteoCE38w-o/szabadkikt-39.html
http://www.tubethe.com/watch/lJf8Tuaj-I4/szabadkikt-40.html
http://www.tubethe.com/watch/cQFtOEaa-z4/szabadkikt-41.html
http://www.tubethe.com/watch/O-bFV1EWbRE/szabadkikt-42.html
http://www.tubethe.com/watch/7Y3a55rqWyY/szabadkikt-43.html
http://www.tubethe.com/watch/YPOhVXOMlOM/szabadkikt-44.html
http://www.tubethe.com/watch/zuplanSP-zw/szabadkikt-45.html
http://www.tubethe.com/watch/KguHqQnTmmU/szabadkikt-46.html
http://www.tubethe.com/watch/-Sx_vaksk6I/szabadkikt-47.html
http://www.tubethe.com/watch/FKPtHlmmsdw/szabadkikt-48.html

http://www.tubethe.com/watch/p_NjhTjY_Y8/szabadkikt-49.html
http://www.tubethe.com/watch/tq4TndqTg0c/szabadkikt-50.html
http://www.tubethe.com/watch/yYZrctKxH8w/szabadkikt-51.html
http://www.tubethe.com/watch/2aDF8MVCrOc/szabadkikt-52.html
http://www.tubethe.com/watch/E6uGCSsUVFs/szabadkikt-53.html
http://www.tubethe.com/watch/BGffvA5XYGo/szabadkikt-54.html
http://www.tubethe.com/watch/o7JQNVZe4YI/szabadkikt-55.html

2012. 05. 26. - Száz évvel ezelőtt, 1912. május 26-án nyitották meg a Csepel–Erzsébetfalva HÉV-vonalat, amely a Gubacsi út végétől indult, csepeli végállomása ugyanott volt, mint napjainkban. A csepeli HÉV történetéről Dr. Bolla Dezső helytörténész, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke beszélt a Történelemportálnak. http://tortenelemportal.hu/2012/06/csepel-pesterzsebet-hev-vonal/.

2013.

2013. 05. 30 és 06. 02. között internetes háttérrel támogatott sétaelőadásokat rendeztek az egy kori Csepel Művek területén a REMEMBER THE GOOD TIMES sorozat keretében. A sorozat ipari műemlékek elveszett közösségeit éleszti újra különböző helyszíneken egy-egy sétaelőadás erejéig. Visszahozzák a helyszínre az emlékfoszlányokat, történetmorzsákat, a poros vitrinekben őrzött emléktárgyakat. Ami (már, vagy még) nem látható és hallható, újra hallható és látható lesz. Egyesével, táblagéppel és fejhallgatóval felszerelkezve sétáltak a résztvevők a gyárban, s a sétát hangjáték, animáció, archív felvételek, filmhíradó részletek, interjúk egykori dolgozókkal tették érzékelhetővé. Így idézték meg a CSM lelkét. A szervezők köszönetet mondtak Bolla Dezső, Csiffáry Gabriella (Budapest Főváros Levéltára), Dr. Halász Annamária és Varga János (MANDA), Karkalik János, Széchényi Péter (www.csepelmuvek.hu), Somogyi Levente (BudapestScenes), Veres László és A hely (MR1-Kossuth Rádió) csapatának a segítségért.
„A gyárlátogatáson csak a képzelőerőnktől függ, hogy mit veszünk észre az egykori csőgyárból, az olvasztárok és esztergályosok napjaiból. Megtudjuk például, hogy esztergályos bárki lehet, idomszerszámgépész viszont csak a tehetségesebbje, a sípgépen pedig csak a legjobbak dolgozhatnak. Előjönnek a szakszavak, a pilger, az abléz, a sirokni vagy éppen a szőrös dömper, próbáljuk a jelentésüket elraktározni (kevés sikerrel).
Belehallgatunk a mérnök Korbuly család életébe, a gyerekek szemszögéből mesélnek a színészek, Szandtner Anna és Jaskó Bálint. Az innovátor mérnök apuka nemcsak a csőgyártásban volt ugyanis járatos, hanem a jáműtervezésben, harckocsik és repülők is kötődnek a nevéhez. Érzelemmentesen beszélnek arról, mikor a háború után a munkások karon ragadták, és kivezették az egyes kapun, hogy sose jöjjön vissza, de ő a hármason visszaszökött ebédelni. Ahogy ott sincs túl sok kommentár, amikor a második világháborúhoz érünk: az alagútrendszerrel összekötött bunkerek 15 ezer embernek nyújtottak óvóhelyet, pont annyinak, ahányan egy időben a gyár területén tartózkodtak. 1600 bomba hullott a gyárra, de az óvóhelyek olyan biztonságosak voltak, hogy az egész háború alatt csak egy gyári dolgozó vesztette életét. Meg az a 28 zsidó munkaszolgálatos, akiket nem engedtek be a bunkerba.
Hogy mi lesz a 121 éves gyárral tíz év múlva, nem tudjuk. A politikának az a természete, hogy a múltból mindig az érdekli, amiről azt hiszi, az ő érdekét szolgálja – mondja a felvételen Bolla Dezső helytörténész a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesülettől. A gyár története azt is bizonyítja: összeomlott, amikor kiderült, nincs rá szükség. Sétálunk vissza a kiindulópontra a Színesfém úton. „A Volt Egyszer egy Csepel Művek történet 225 megabyte memóriát foglal el az emlékezetben” – mondja a fülhallgatóból Szandtner Anna, majd hozzáteszi: „Ijedségre azonban semmi ok. Az átlagos felnőtt emlékezet kapacitása 2,5 millió gigabyte.” Az emlékkép, úgy tűnik, jól odafér a többihez, a Magyar Optikai Művek mellé, amelyet gyerekkorunkban működés közben láttuk, családi okból kifolyólag.”(Részlet egy éménybeszámolóból)

2013. május 24. A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület (CSHVE) emléktáblát avatott a Csepeli HÉV vonalán 101 éve megindult személyforgalom évfordulója alkalmából a csepeli HÉV végállomásán. Beszédet mondott Dr. Bolla Dezső, a CSHVE elnöke.

2014.

2014. február 18. A fideszes önkormányzat hivatalba lépése óta – ez a fővárosban egyedülálló – a csepeli helytörténeti gyűjtemény zárva tart. Az önkormányzat a gyűjtemény zárva tartásával alapvető bázisától fosztotta meg a gyűjtemény megalapításában, bővítésében tevékenyen közreműködő Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesületet. A gyűjtemény előélete is meglehetősen zaklatott: több helyszínen megfordult már, míg legutóbb a Királyerdei Művelődési Ház lett otthona. Ám a Fidesz hatalomra jutása óta ott porosodik csaknem négy évvel ezelőtti állapotában a gazdag tárgyi- és dokumentum-együttes, melynek több, értékes darabját fővárosi antikváriumokból a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetői, tagjai vásárolták össze saját pénzükből. Sok-sok emléket pedig a csepeli lakosok adományoztak a gyűjteménynek. E területen is érvényesül a hatalmi gőg: az önkormányzat vezetése nem kíváncsi a civilek véleményére, nem igényli közreműködésüket. Ha nem így lenne, akkor terveikről előzetesen kikérték volna a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület véleményét, s elfogadnák az egyesület tevékeny közreműködését. Sajnos az önkormányzat fittyet hányt a hozzáértő, tapasztalt helytörténészekre, s – bár a képviselő-testület tavaly júliusi döntése nyomán a gyűjtemény felújításán, újranyitásán dolgoznak – továbbra is mellőzik az egyesületet. 5 milliót szántak az átépítésre, és azt tervezték, tavaly karácsonyra elkészül. Nem készült el. Még mindig: ZÁRVA. A csepeliek még február első napjaiban sem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, mikor nyit meg a gyűjtemény. Nos, mi közzé tesszük azt, amit a titkolózó önkormányzat eddig elhallgatott: önkormányzat-közeli körök szerint a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény – megújult formában – 2014. február 28-án nyitja meg kapuit.
A nyitás azonban nem jelenti azt, hogy a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület visszatérhetne korábbi bázisára. Az egyesület tagjai – kényszerűségből – másik helyet kerestek összejöveteleik számára, s mióta a gyűjtemény zárva tart, a sétáló utcai könyvtárban tartják rendezvényeiket. Így volt ez tavaly karácsony előtt is, amikor évzáró-összegző összejövetelüket tartották. Az egyesület 2014-ben is tovább dolgozik a maga elé tűzött célok megvalósításáért, s végzi gyűjtő-kutató munkáját. Ennek keretében február 18-án (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csepeli, sétáló utcai fiókjában) mutatták be a Csepeli Reprint Sorozat legújabb kiadványát: Bognár József „Csepel” című munkáját eredetileg a Tudománytár folyóirat jelentette meg 1843-ban, a Magyar Tudós Társaság közreműködésével. A Luczenbacher János és Almási Balog Pál által szerkesztett hajdani folyóirat-szám (Új folyam – hetedik év, tizennegyedik kötet) reprint változata elé dr. Bolla Dezső, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnöke írt előszót. A könyv a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület kiadásában jelent meg, a Csepeli Erőmű, a Fémalk Kft. és Groszmann Ernő támogatásával. A következő kötetre is készen állnak az elképzelések: a Perényi-féle Csepel monográfia ez évre tervezett kiadásával hiánypótló művel gazdagodhat a csepeli kiadványok sora (ha ehhez is sikerül támogatókat szerezni). Azt követően pedig Marosi Emil „A Csepel sziget” című, 1934-ben megjelent, illetve Marosi Sándor „A Csepel sziget geomorfológiai problémái” című, 1955-ben megjelent értekezését tervezik közreadni.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményében Csepellel kapcsolatos művek is találhatóak:
http://www.fszek.hu/konyvtaraink/ii__rakoczi_f__ut_106_/csepel_tortenete...
http://akadalymentesitett.fszek.hu/konyvtaraink/ii__rakoczi_f__ut_106_/c...