Szabadkikötő: 88. éve

Fotó: Bárány Tibor

A Csepeli Szabadkikötő 2016-ban 88. születésnapját ünnepelte.
A továbbiakban – a Csepel Újság 2003-as tudósítása alapján – felidézzük a 75. éves évforduló eseményeit.

„Háromnegyed évszázados fennállását ünnepelte 2003. október 20-án a Csepeli Szabadkikötő. A Magyar Hajózási Részvénytársaság ebből az alkalomból a Mahart Passnave Kft. „Budapest” nevű motoros hajóján ünnepséget rendezett, ahol Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója idézte fel a 75 év eseményeit. A program résztvevői a kikötőt a víz felőli oldalról is megtekintették, majd partra szállva emléktábla avató és koszorúzási ceremónián vettek részt.

A magyar mérnöki kar, a közgazdasági élet legjelesebbjeinek évtizedekig tartó előkészítő munkájával, a magyar építő- és gyáripar közreműködésével létrehozott Magyar Királyi Budapesti Vámmmentes Kikötőt 1928. október 20.-án avatta fel gróf Bethlen István miniszterelnök jelenlétében Magyarország kormányzója.

A kikötő fennállásának 75. évfordulóján ünnepi megemlékezést rendezett a Mahart, melyen – neves hazai és külföldi közlekedési és szállítmányozási szakemberek mellett – részt vett Kazatsay Zoltán, a GKM helyettes államtitkára, Békési István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója, Tóth Imre, a BKIK tiszteletbeli elnöke, valamint Tóth Mihály, Budapest-Csepel polgármestere is.

Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója a múltat felidéző visszaemlékezésében részletesen ismertette a kikötő létrehozásának folyamatát a gondolat születésétől a tervezésen át, a kivitelezésig és a működtetésig. Az 1800-as évek közepén a pesti Dunaparton gabonaszállító hajók sokasága rakodta ki és be terhét, s a fokozatosan kiépülő rakpartok, kikötőhelyek segítették az áruforgalmat, s raktárak is létesültek. 1890-ben már 1,5 millió tonna mennyiségű gabonaexport kiinduló állomása volt Pest.

* * *

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1892-ben felterjesztésben javasolta, hogy szakítsanak a kezdetleges módszerekkel és alakítsanak ki olyan (a továbbiakban igény szerint bővíthető) bázist, ahol a rakodás, a raktározás egy helyen történik, ahol
összetalálkozik a vízi, a közúti és a vasúti szállítási lehetőség, s mely közvetlen összeköttetésben van Pesttel.
E helyszínül a Csepel sziget északi csúcsát javasolták. 1896-ban adták ki a miniszteri rendeletet a tervezésre: Gonda Béla, később Hoszpotzky Alajos, s végül Sajó Elemér készített terveket, s ez utóbbiak alapján lassan, de elindult az építkezés, amit az első világháború felfüggesztett.
A munkák 1920 (Magyarországot Trianon megfosztotta tengeri kapujától, Fiumétól) után nagyobb lendületet vettek. 1925-ben elkészült a Petróleumkikötő és a Gabonatárház, s 1928. október 20.-án gróf Bethlen István miniszterelnök jelenlétében Horthy Miklós kormányzó avatta fel a Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt, melynek működését kormányrendeletekkel szabályozták.
A létesítmény 1935-ben Vámszabadkikötő (Punto Franco) néven működött, 1937 és 1941 között a Magyar Királyi Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő nevet viselte.

1941. június 11-én alakult meg a Magyar Királyi Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat, aztán jött a második világháború. A Szabadkikötő infrastruktúrája szinte teljesen megsemmisült a bombázásokban.

Az újjáépítés után a MESZHART 30 évre bérbe vette, s függetlensége ekkor megszűnt. 1954-ben a szovjetek kivonultak a Szabadkikötőből, s ekkor megalakult a MAHART, amely a csepeli mellett a dunaújvárosi, a győri, az angyalföldi, a bajai, az újpesti és más kikötőket is működtetett.

1955 és 1968 között a Csepeli Szabadkikötő folyamatosan fejlődött, hűtőház és tranzitraktár épült.
1968. és 1973 között megindult a konténerizáció fejlesztése, s Csepelen megkezdte
működését az első dunai konténer terminál.

A Szabadkikötő gazdája, az állami tulajdonú Mahart 1991 óta nem kapott állami támogatást. Amikor 1992-ben megnyílt a Duna-Majna-Rajna Csatorna, a kikötő támogatta fejlesztési pénzekkel a folyamhajózást.
1992. és 1997. között államigazgatási per zajlott, 1992. és 2001. között pedig a jugoszláv válság okozott nehéz helyzetet a Szabadkikötő és a Mahart életében.

Csoda, hogy mindezen gondok ellenére még él és működik a Szabadkikötő.
A Mahart privatizációját elindító kormánydöntés nyomán a Magyar Hajózási Részvénytársaság 2003. novemberében négy önálló szervezeti egységre bomlik, s ennek révén a Szabadkikötő ismét visszanyeri egykori függetlenségét.
Az itt dolgozó szakmai gárda, a jól prosperáló kikötői vállalkozások biztos bázist jelentenek a jövőbeli fejlődéshez. A világ, az EU kikötőinek fejlődési trendjeit Magyarországon is meg kell értetni, végre kell hajtatni. E szakmai koncepció mellett érvelve, a kikötőt védve, bízva jövőjében kell folytatni a munkát.

* * *

A kikötőbe érve, a K1 raktár falán elhelyezett emléktábla avatási ünnepségét Papp János szavalata nyitotta meg: József Attila a Dunánál című versét adta elő.
Majd Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság Elnöke köszöntő levelét olvasta fel Garadnai András.
Kazatsay Zoltán, a GKM helyettes államtitkára a gyémánt jubileumot üdvözlő beszédében, a leleplezésre váró emléktábla előtt a háromnegyed évszázaddal ezelőtt elképzelt jövőt szembesítette a mai valósággal: ritka kikötőhálózat, leromlott hazai vasút, elmaradt autópálya-hálózat, elavult jármű-állomány birtokában állunk az EU-kapujában.
A közlekedéspolitika csak az elveket hangoztatta idáig, de a gazdaságpolitika prioritásai mindig mások voltak.
A Szabadkikötő folyamatosan változott, fejlődött, de csak annyit, amennyire saját erejéből és a betelepült 60 vállalkozás lehetőségeiből futotta. A most előttünk álló feladat a kikötő korszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése, a közút-vasút szintbeli kereszteződés megszűntetése, az M0-tól való megközelíthetőség javítása.
Az EU közlekedéspolitikai prioritásai között előkelő helyen szerepel a nemzetközi igényt is tükröző feladat, a Duna hajózhatóságának biztosítása.
A Szabadkikötőre a jövőben is fontos szerep vár, s a kormány nem hagyja magára e
jelentős bázist, az egyetlen trimodális logisztikai központot.

Az emléktábla leleplezése után Tóth Imre, az idén 153 éves BKIK tiszteletbeli elnöke méltatta a főváros legjelentősebb hajózási és logisztikai központját, a Szabadkikötőt, melyre, mint mondta, igazán ráférne már a „reneszánsz”.
Végül a kamara megemlékező oklevelét adta át a Szabadkikötő részére, melyet Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója vett át. Az ünnepség a felavatott emléktábla koszorúzásával zárult.

Bárány Tibor – Csepel Újság, 2003. november 7.”

A logsped.hu szakmai portál így számolt be a Szabadkikötő 2013-ban tartott 85. születésnapjáról:

„A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) az Európai Unió Central Europe programjának INWAPO projektjével közösen szervezett szakmai előadássorozattal emlékezett meg a Csepeli Szabadkikötő megalapításának 85 évfordulójáról.

A magyarországi logisztikai és dunai hajózási szakma 80 legfontosabb szakemberének részvételével megrendezett esemény alkalmat adott a Dunai Kikötők Szövetsége és az MLSZKSZ együttes ülésének is.

A stílusosan a Budapest hajó fedélzetén tartott tanácskozáson egyebek között elhangzott, hogy az 1928-ban felavatott Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő saját korában Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb árugyűjtő és elosztó központja volt. A Csepeli Szabadkikötő 75 éves üzemeltetési jogát 2005 óta birtokló BSZL hazánk legnagyobb közforgalmú kikötőjének ingatlanfejlesztőjeként milliárdos beruházásokkal dolgozik azon, hogy visszaállítsa a legfontosabb európai folyami fuvarozási korridor középpontjában fekvő létesítmény eredeti rangját.

Dr. Szabó Zsolt vezérigazgató ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a részvénytársaság ennek a célnak az érdekében az elmúlt években tízmilliárd forint értékű műszaki fejlesztést valósított meg, és további 4 milliárd forint értékű fejlesztés áll előkészítés alatt. Ez utóbbi megvalósíthatósági tanulmányai elkészültek, rövidesen várható az uniós támogatás elbírálása.
A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó vállalat több mint 100 hektár területen működik. Eddig 90 ezer négyzetméteren alakított ki korszerű konténeres árukezelésre alkalmas tároló területet, bérlői raktárcsarnokokat építtetett, megvalósult egy 600 négyzetméter hasznos területű irodaház is. A kikötőben egyszerre 18 hajó tud itt kikötni és rakodni. A beruházások részeként Ro-Ro terminál is üzemel. A vízi és vasúti forgalom kiszolgálását a Szabadkikötő vasúti és hajózási üzeme biztosítja.
A nagy értékű infrastruktúra-fejlesztés és a dinamikus szolgáltatásfejlesztés eredményeként folyamatosan növekszik a Szabadkikötő forgalma. A vízi, vasúti és kombinált forgalom meghaladja az évi 1 millió tonnát. Az első nyolc havi adatok biztatóak: az évszázad legnagyobb árvize és a gyakori alacsony vízállások ellenére nyolc hónap alatt 630 hajó rakodott a kikötőben, 20 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Hasonló mértékben növekedett a vasúti forgalom is. Az árbevétel mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, aminek alapján a vezérigazgató az év végére közel 2 milliárd forintos értékesítési árbevétellel számol.

További forgalombővülést vár a vállalat későbbi terveinek megvalósulásától: élni kíván ugyanis kivételesen kedvező földrajzi helyzetével, amely lehetővé teheti Budapest kiskereskedelmi ellátását biztosító city-logisztikai központ kialakítását és Magyarország legnagyobb gyógyszer-logisztikai raktárbázisának megépítését is.

A mai szakmai tanácskozáson előadások hangzottak el az ugyancsak európai uniós NEWADA DUO és a "zöld" vasúti árufuvarozás feltételeinek javítása érdekében indított GIFT (Green Intermodal Freight Transport) projektek előrehaladásáról is.

A Csepeli Szabadkikötő Közép-Európa belvízi és tengeri kikötőinek fejlesztési projektje, az INWAPO keretében erősíti ugyanis együttműködését a pozsonyi és a bécsi kikötőkkel, felméri közös szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét és teszteli a vízi úton történő konténerszállítás lehetőségét.
A BSZL vezeti ugyanis a projekt 6. számú, a partnerek beruházásait koordináló munkacsoportot. Ennek keretében a pozsonyi kikötő például daru felújítására, a bécsi kikötő rámpa fejlesztésére, több partner informatikai fejlesztésre fordítja az európai uniós pályázati forrást, míg a Csepeli Szabadkikötőn belül a hajók számára elektromos áram- és ivóvíz-vételezési helyek kialakítása valósult meg az I. sz. kereskedelmi medence két pontján. A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
(logsped - 2013.09.19.)”

Napjainkban az immár 88 éves területet működtető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. így köszönti látogatóit internetes honlapján:

„Cégünk, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL Zrt.) által üzemeltetett Szabadkikötő az Európa belvízi közlekedésében meghatározó szerepet játszó, a kontinenst északnyugat-délkelet irányban átszelő Duna-Majna-Rajna vízi út dunai szakaszán, az 1.639,8-as folyamkilométernél 108 hektáron terül el.
A kikötő vízoldali forgalmának legnagyobb részét lebonyolító két kereskedelmi medence - az I. és II. kereskedelmi medence - a Duna főága felől egy közös öböl bevezetésen keresztül közelíthető meg az 1639,8 folyamkilométernél. A kereskedelmi medencék közös bejáratától déli irányban helyezkedik el az olaj- és olajszármazékok forgalmának bonyolítására szolgáló Petróleum medence, amelynek külön bejárata van az 1639,4 folyamkilométernél. A Kikötő vízoldali megközelíthetőségét a budapesti Duna-szakasz hajózhatósága határozza meg. Alacsony vízállás esetén a hajózhatóság az 1.699-es, illetve a 1.636-os folyamkilométer közelében levő dömösi, illetve budafoki gázlócsoportok gázlómélységétől függ. A három üzemelő medencében összesen 18 kiépített hajó álláshely érhető el.
Kikötőnkben teljes körű vasúti, hajózási kiszolgálás, és egyéb kikötői szolgáltatások állnak ügyfeleink rendelkezésére, továbbá területünkön RO-RO terminál és konténerterminál is üzemel. A BSZL Zrt. egyik fő tevékenysége az ingatlan bérbeadás, amelynek keretében 80.571 m2 fedett raktár, 8.765 m2 iroda, és 705.409 m2 szabadterület áll a társaság kezelésében. A bérelhető ingatlanokról a Szolgáltatások/Bérelhetőingatlanok menüpont alatt található bővebb leírás.
Az "Ipari park" minősítésű Szabadkikötő fekvése és elrendezésbeli adottságai lehetőséget teremtenek egy nemzetközileg is jelentős kikötő és logisztikai központ kiépítésére. A Szabadkikötő területén működő, az országban egyedül vízoldali rakodó kapacitásokkal is rendelkező konténer terminál alkalmat ad a várhatóan fellendülő dunai konténerszállításba való bekapcsolódásra. A Kikötő jelentős nagyságú, a kikötői-logisztikai funkciókon kívül egyéb irányú fejlesztésekre is lehetőséget adó fejlesztési területtel rendelkezik a városközpont közvetlen közelében, Budapest egyik perspektivikus, várhatóan jelentős fejlődés előtt álló körzetében.
Kikötőnk 2005-ben Országos Közforgalmú Kikötő minősítést kapott, tagja a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének és, mint a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének alapító tagja, 2007-ben megkapta a jogosultságot az "Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ" cím használatára.
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai ZRt. minden ügyfeleinek nyújtott szolgáltatását az ISO 9001:2008szabvány követelményeinek megfelelően kiépített, és a DNV Magyarország Kft. által tanusított minőségirányítási rendszerének megfelelően végzi.
A Budapesti Szabadkikötő területén a 2014. évben megkezdett és a 2015. évet is érintő nagy volumenű infrastrukturális és közmű fejlesztések alapján Társaságunk ezen jelentős erőfeszítéseket és célkitűzéseket immár a terület új, marketing célú elnevezésében – „Budapest Dock" - is szeretné kifejezésre juttatni a külvilág felé.
Ezen fejlesztések megindulása jelentős mérföldkőnek számít az 1928-ban megépített Csepeli Szabadkikötő életében és további fejlesztésében, mert
I. megalapozzák a Szabadkikötő területéből mintegy 43 ha nagyságú fejlesztési területen zöldmezős beruházások keretében a jövőbeli partnerek igénye szerinti raktárcsarnokok és irodaházak létesítését,
II. valamint lehetővé válik a Szabadkikötő meglévő infrastrukturális elemeinek a korszerűsítése.
www.bszl.hu