Egyesületünk elnöke, dr. Bolla Dezső már évtizedekkel ezelőtt - kutatásai során - rálelt Kossuth Lajos azon kiadatlan levelére, melyben a csepeli szigetcsúcs jövőjéről is szólt.
Megerősítendő a hajdani felfedezést, most közzé tesszük a levél szövegét, melyre - egy újszülöttnek minden újnak hat - most Bárány Tibor is rátalált internetes keresgélései közben.
A csepeli honismereti mozgalom – a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület lokálpatrióta elődei - hatvanadik évfordulója alkalmából több archív cikket is előkerestünk kerületünk múltjáról.
Harmincöt évvel ezelőtt így emlékezett vissza a csepeli gimnázium-indításra dolgozatában Hajdú D. Dénes. Az írás a Honismeret című folyóirat 1985/4. számában jelent meg.
A Honismeret 1990/1 számában jelent meg Kiss József dolgozata, melyben – egyebek mellett – Csepel századfordulós közigazgatási helyzetét is tárgyalja.
A főváros és vidéke a XIX-XX. század nagy átalakulásában
„Korszerű reformoknak csakis a tényleges állapot hű megismerése szolgálhat alapul."
(Mártonffy Károly)
„Nem a társadalmat kell államosítani, hanem az államot kell társadalmasítani.” (Teleki Pál)
Michael Jackson ekkor mutatta be először közönség előtt a moonwalk-ot; Ronald Reagan bejelentette az Ürfegyver-programot; Sally Ride, az első amerikai női űrhajós a világűrben; Lengyelországban megszűntetik a két éve fennálló szükségállapotot; amerikai katonai agresszió Grenada ellen.
1985 nevezetes esztendő volt a világban. Ekkor választották meg Mihail Gorbacsovot a Szovjetúnió Kommunista Pártja főtitkárának, aki az év végén találkozott az amerikai elnökkel, Ronald Reagennel. A brüsszeli Heysel Stadionban 83-an vesztették életüket, amikor a BEK döntőn a két csapat szurkolói egymásnak estek és tömegpánik tört ki.
Hat évvel Buda, Pest, és Óbuda Budapestté egyesítése előtt, a Kiegyezés évében jelent meg Táncsics Mihály írása Fővárosunk címmel. Ebből idézzük azt a fejezetet, melyben - akkoriban még tartotta magát az elképzelés, hogy a nagykörút helyén csatornát kellene építeni - a pesti oldalon kikötő- és csatornaépítésekről esik szó.
Ez az előadás – mely egy csepeli helytörténeti kiállítás kapcsán született - 2009-ben hangzott el a Budapesti Honismereti Társaság „Budapesti Históriák” előadássorozata keretében. Maár Katalin volt akkor a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Sallay Tibor, pedig a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja.
MAÁR KATALIN – SALLAY TIBOR
„Topits Venczel és Fiai” Első Magyar Speciális Ráspoly és Reszelőgyár
A csepeli helytörténeti mozgalom kezdeteinek időszakából származó cikkel emlékezünk a honismeret útjait építgető elődeinkre.
Idén hatvanadik születésnapját ünnepli a csepeli honismereti mozgalom. Ebből az alkalomból igazi kuriozitással rukkolunk elő: egy 1961-es Magyar Nemzet cikkel, Ruffy Péter tollából.
A cikk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének sajtókivágat-gyűjteményéből származik, amely kb. 1906 és 1980 között, változó intenzitással gyűjtött, főképp várostörténeti-helyismereti vonatkozású újságcikkek gyűjteménye.
1918. március 31.-én jelent meg a Virradat című lapban, Budapesten, írta Kozma Nándor.