A Budapest folyóirat 1968/5. számában jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla dolgozata kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. A korabeli információk egy részét azóta túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg. Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 52 évvel ezelőtt Csepelt.
A Friss Újság 1932. augusztus 28-i számában jelent meg ez a cikk, mely érdekes képét mutatja meg a korabeli Csepelnek.
"Remegve figyeli Csepel lakossága a gyárkémények füstjét
A jobb időkben idevándorolt emberek lassan elmenekülnek, mert nem akad munkájuk
Régen, a középkorban, a városok, a faluk a hatalmas várúr fellegvárának tövében húzódtak meg. A hatalmas várúr védte meg a kisembereket a támadó, portyázó banditáktól és kalandokat kereső uraktól. De a várúr volt az, aki megélhetést, keresetet biztosított számukra.
A csepeli Állami polgári Fiú- és Lányiskola 1931. évi iskolai értesítőjében összefoglalták az utóbbi bő másfél évtized csepeli eseményeit, eredményeit.
Íme:
"Csepel község közönsége által fenntartott iskolánk az 1931/32. tanévvel fennállásának 17. évét zárta le. Megszervezése, másfél évtizedet meghaladó működése, fejlődése az új Csepel kialakulásának idejére esik.
Adalékok egy kultúrmérnök életművéhez, avagy hogyan emlékeztek rá kortársai, s hogyan őrzi az utókor munkásságának emlékét?
Kvassay Jenő arcképét, szobrát, emléktábláját és a róla elnevezett díjat megtekinthetik itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...
A nagy, 1838. évi árvíz 100. évfordulója és Csepel falu új helyen való felépítésének emlékére született ez az írás, melyet 1939-ben tettek közzé Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattárában. Kiváló, tömör áttekintést ad Csepel település új helyen eltöltött első száz esztendejéről, a fejlődésről, s a vezetői gondolkodás irányáról. A cikk mindenki számára elérhető az interneten, az arcanum.hu oldalon. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is itt bukkant rá kutatásai közben, s most közreműködésével közkinccsé tesszük a csepeli főjegyző 81.
Az internet sok érdekes információt rejt magában, akár közelebbi, akár távolabbi múltunkat kutatjuk. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor világhálós keresgélései közben jutott el ehhez a cikkhez, mely bepillantást enged abba, hogyan is zajlott a tanoncképzés Csepelen 1910-ben. Az arcanum.hu oldal tanulmányozását minden történelem iránt érdeklődőnek ajánljuk figyelmébe.
Aki a hungaricana.hu oldalon böngészik, érdekes dolgokra bukkanhat. Így tett egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is, s sikerrel járt: a Művezetők Lapjának 1907. augusztus 25-i számában egy korabeli ismertetőre lelt, amely Weiss Manfréd csepeli gyárát mutatta be az olvasóknak. A szöveget most mi is közkinccsé tesszük:
Weiss Manfréd csepeli lőszer- és ércárugyár.
Egyesületünk elnöke, dr. Bolla Dezső már évtizedekkel ezelőtt - kutatásai során - rálelt Kossuth Lajos azon kiadatlan levelére, melyben a csepeli szigetcsúcs jövőjéről is szólt.
Megerősítendő a hajdani felfedezést, most közzé tesszük a levél szövegét, melyre - egy újszülöttnek minden újnak hat - most Bárány Tibor is rátalált internetes keresgélései közben.
A csepeli honismereti mozgalom – a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület lokálpatrióta elődei - hatvanadik évfordulója alkalmából több archív cikket is előkerestünk kerületünk múltjáról.
Harmincöt évvel ezelőtt így emlékezett vissza a csepeli gimnázium-indításra dolgozatában Hajdú D. Dénes. Az írás a Honismeret című folyóirat 1985/4. számában jelent meg.
A Honismeret 1990/1 számában jelent meg Kiss József dolgozata, melyben – egyebek mellett – Csepel századfordulós közigazgatási helyzetét is tárgyalja.
A főváros és vidéke a XIX-XX. század nagy átalakulásában
„Korszerű reformoknak csakis a tényleges állapot hű megismerése szolgálhat alapul."
(Mártonffy Károly)
„Nem a társadalmat kell államosítani, hanem az államot kell társadalmasítani.” (Teleki Pál)