Petz Nándornak, a CSHVE alelnökének írása.            

Kedves Barátaink! Tisztelt Csepeliek!

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen.
Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén.

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület ebben a karanténos, koronavírusos időszakban is tartja kapcsolatot tagjaival, a helytörténet iránt érdeklődőkkel, s időről-időre friss olvasnivalókkal, kutatási eredményekkel, évfordulók felidézésével segíti az idő hasznos eltöltését.

Kétszáznyolcvanöt éve, 1735. április 8-án halt meg II. Rákóczi Ferenc. 59 évet élt, melyből hét évet uralkodott Magyarország vezető fejedelmeként és erdélyi fejedelemként. Ezen tisztségeket 1704 júliusától egészen 1711 februárjáig töltötte be. Neve szorosan összefügg az általa indított Rákóczi-szabadságharccal, mellyel célja a teljes állami függetlenség visszaszerzése volt a Habsburg Birodalomtól. Sokan a mai napig a magyarok nemzeti hőseként emlékeznek rá. Csepelen főutca és iskola őrzi emlékét.

Az emberiség örök vágyát, a repülést, igazából a Wright testvérek első repülőgépe, a Flyer, és ennek első felemelkedése /1903.december 17./ teremtette meg. Ez természetesen egy folyamat része volt, amelyben sok-sok áldozatot követelt a levegőbeemelkedés és az Ikarusz legendától, a kínai sárkányrepüléstől, a Montgolfiere testvérek léggömbjétől /1783/ Lilienthal siklórepüléséig sok ezer évnek kellett eltelnie. 1905-ben Párizsban, Európa első repülőgépgyárának átadása újabb lehetőséget jelentett a légiközlekedés fejlesztéséhez.

Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. A reformkorban a jeles államférfiak az „államvasúti” rendszer hívei voltak, mert úgy vélték, csak ez biztosíthatja, hogy az ország valós érdekeinek megfelelően épüljön ki a hálózat. Az első vasútvonalakat azonban az állam pénzügyi gondjai miatt szinte kizárólag magántársaságok építették és birtokolták. A kiegyezés évében, 1867-ben az Országgyűlés kormányzati feladattá tette a vasúthálózat fejlesztését. A kormány az 1867. évi XIII.